1. rész: A mesterséges intelligencia (jogi) definíciója Korábbi blogbejegyzésemben, amelyben a mesterséges intelligenciára vonatkozó, egyre szaporodó etikai kódexek hiábavalóságát részleteztem,
Az álhírekről Bányász Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék tanársegédjével beszélgettünk.
Nemrégiben megjelent egy fontos írás Stefan Larsson svéd professzor tollából. A Lundi Egyetem oktatója szembemenve a jelenleg divatos állásponttal azt
Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésének megkezdődése óta, vagyis az 1990-es évektől kezdve foglalkoztatja a társadalom tagjait, hogy az egyes
A mesterséges intelligenciára tekinthetünk, mint ijesztő fenyegetésre vagy sorsfordító áldásra, azonban sok tekintetben hasznos lehet alkalmazásuk az előttünk álló kihívások
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fogalma John McCarthy stanfordi professzor nevéhez kötődik. A paradigma túlmutat az információtechnológiai iparágon
Nehéz összhangba hozni a jog és a mesterséges intelligencia szempontrendszerét.
Mit is értünk mesterséges intelligencia alatt?
Az Európai Bizottság 2020. február 19-én ismertette Európa digitális jövőképéről alkotott elképzelését. Európa úgy válna a digitális átalakulás éllovasává, hogy
1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu