Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Lábody Péter

MI-útmutató

Komoly kihívássá vált az etikus és átlátható működés.

Lábody Péter 2025.07.01.
Pünkösty András

Lehet-e jól szabályozni a generatív MI kockázatait?

Tisztul a kép a garanciák biztosításának mikéntjével kapcsolatban.

Pünkösty András 2025.06.24.
Pató Viktória Lilla

Tudományos vészjelzés Európából

A Choose Europe és a kutatói kivándorlás dilemmája.

Pató Viktória Lilla 2025.06.04.
Rab Árpád

A megfoghatatlan kézzelfoghatóvá tétele?

Egy etikus mesterségesintelligencia-mérőrendszer felé.

Rab Árpád 2025.05.27.
Tardi Roland

A mesterséges intelligencia jelenléte a német politikában

Az MI új korszakot nyitott a választási kampányokban.

Tardi Roland 2025.05.20.
LUDECON BLOG
Marton Ádám
Marton Ádám
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2020.05.27.
  • 2020.05.27.

Elveszik a robotok a munkám?

Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésének megkezdődése óta, vagyis az 1990-es évektől kezdve foglalkoztatja a társadalom tagjait, hogy az egyes technológiai újdonságok elveszik-e a munkahelyüket. Az elmúlt években végbement technológiai fejlődés ezt a társadalmi attitűdöt csak tovább erősítette. Elég csak egy gyártósor átalakulására, az ott végbement változásra, s a munkafolyamatok automatizációs szintjének emelkedésére gondolni. A mesterséges intelligencia, az automatizálási folyamatok, az Internet of Things (IoT), az ipar 4.0 technológiáinak szélesebb körben való terjedésével és implementálásával a félelemérzet csak tovább multiplikálódik e téren. Mindazonáltal az éremnek van egy másik oldala is: az idősödő társadalom okozta munkaképes korúak arányának mérséklődésére, valamint a számos gazdaságban már jelenleg is tapasztalható munkakínálat csökkenésére, s így az egyes ágazatokban fennálló munkaerőhiányra épp a technológiai fejlődés egyes vívmányai jelenthetnek megoldást. Mi az igazság? A gépek a helyettesítési hatás révén ténylegesen átveszik az uralmat, tömeges munkanélküliség várható vagy csupán kiegészítő eszközök lesznek a munkaerő-kínálat apadása s az idősödő társadalom okozta strukturális kihívások ellen vívott harcban?

A válasz rövid és hosszú távon is rendkívül árnyalt. Daron Acemoglu és Pascual Restrepo Demographics and Automation című sokat idézett, népszerű tanulmánya összefüggést teremtett az iparági automatizáció emelkedése és az idősödés okozta munkaképes korúak számának csökkenése között. Az elemzés kimutatta, hogy a gyorsabban idősödő társadalmak és az iparági automatizáció mértékét, s a robotok sűrűségét illetően pozitív kapcsolat figyelhető meg. Ennek megfelelően az idősödéssel párhuzamosan számos gazdaságban felgyorsult a technológiai fejlődés vívmányainak implementálása a munkaerőhiány kezelése érdekében. Azt azonban a tanulmány leszögezi, hogy a demográfiai változások okozta munkaerő-összetétel átalakulása nem vezet egyértelműen a termelékenység mérséklődéséhez, ám az új technológiák bevezetése az idősebb korú munkavállalókkal társulva egyértelműen hatékonyság és termelékenység növekményt eredményez. Az ipar 4.0 vívmányainak implementálásából, különösen a mesterséges intelligenciából, az automatizációból és a robotizációból származó termelékenység-növekedés a McKinsey előrejelzései szerint 2015–2065 között 0,8 és 1,4% között szóródhat. Ezt a képet árnyalja kicsit az Európai Bizottság elemzése, mivel a 1990-es évektől kezdődően a robotizációs költségek ugyan mérséklődést mutatnak, de a munkaerő-költségek számottevően emelkednek. A két változó közötti olló pedig folyamatosan nyílik. Emellett a technológiák terjedése eltérően alakul a világgazdaságban. Az Egyesült Államokkal és Kínával szemben már meglévő európai információs és kommunikációs (digitalizációs) szakadék ugyanis tovább mélyül és bővül a mesterséges intelligencia szakadékkal is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az idősödő társadalommal történő összekapcsolásnak a foglalkoztatási összefüggéseken túl társadalmi, egészségügyi, szociálpszichológiai vetülete is van. Ennek egyik megnyilvánulási formája az egészségügyben használatos új technológiák megjelenése, s ezáltal a jobb ellátás biztosítása, valamint a várható élettartam emelkedése. Ennek révén az idősek népességen belüli részaránya további emelkedést reprezentálhat, azaz a technológiai fejlődés öngerjesztő folyamattá válhat a demográfiai folyamatokat illetően. A másik tényező az idősek mindennapi életét megkönnyítő, az ellátást és az aktív idősödés koncepcióját elősegítő trendek fokozatos elterjedése. Ezek között tarthatjuk számon például a gyermekek és idősek körében is egyre népszerűbbé váló robot háziállatok megjelenését is.

Visszatérve a technológiai fejlődés foglalkoztatási hatásainak aspektusaihoz: az automatizáció munkahelyeket is elvehet, foglalkoztatási típusokat szüntethet meg. A legnagyobb kitettség a kékgalléros munkatípusoknál van, mindazonáltal számos fehérgalléros pozíciót is érinthet a folyamat. Munkakörökre lebontva a prognózisok alapján erősen érintett például az agrárszektor, a postai szolgáltatások ágazata, a banki tevékenységek köre vagy az önvezető járművek révén a sofőrök pozíciója is. E perspektíva mentén elemzések szerint a kínai gazdaságot foglalkoztatási szempontból jelentősen befolyásolja már napjainkban is a technológiai fejlődés, s a tendencia csak tovább erősödhet. Az érintettség irányát, azaz pozitív vagy negatív mivoltát azonban az egyes hatások aggregálását követően lehet csupán egyértelműen meghatározni.

Összegzésképpen tehát nem jelenthető ki gazdasági és társadalmi oldalról sem, hogy az idősödő társadalom és a technológiai fejlődés legújabb vívmányainak kölcsönhatása milyen egyértelmű irányú következményeket eredményezhet. Mindazonáltal a gazdasági fejlettség és társadalmi jólét jelenlegi szinten tartásához, s főképp azok növeléséhez elengedhetetlen lesz az idősödés és a legújabb technológiák implementálása okozta pozitív és negatív hozadékok megfelelő kezelése az egyén, a vállalat és az állam szintjén egyaránt.

Témakörök: elemzés, hatékonyság, idősődő társadalom, Internet Of Things, IoT, mesterséges intelligencia, robotok, technológiai fejlődés, termelékenység
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT