A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása diszruptív módon alakítja át a mindennapokat, különösen azért, mert már alapszintű digitális ismeretekkel is bárki hozzáférhet ezekhez az eszközökhöz. Ez új lehetőségeket és komoly veszélyeket is rejt – különösen a politikában. Bár az akadémiai vélemények megoszlanak, a politológusok egyetértenek abban, hogy az MI és különösen a „deepfake” tartalmak új korszakot nyitottak a választási kampányokban. A 2023-as szlovák választásokat tekinthetjük a „deepfake hajnalának”, azóta pedig az USA-ban, Romániában és legutóbb Németországban is felbukkantak MI által manipulált kampányanyagok. Ez az írás a német helyzetet vizsgálja.
Mi az a deepfake és miért lehet veszélyes?
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, mivel állunk szemben, szükség van a fogalom tisztázására. A deepfake a „deep learning” (mélytanulás) és a „fake” (hamis) szavak összevonásából származik, azaz mesterséges intelligenciával manipulált képi vagy hangi tartalmakat jelenti. Az EU 2024 augusztusában hatályba lépett Mesterséges Intelligenciáról szóló törvénye (AI Act, 2024/1689 rendelet) külön definiálja is: a 3. cikk 60. pontja szerint a deepfake „az MI által generált vagy manipulált kép, audio- vagy videótartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne”. A rendelet újdonságként nemcsak személyekre, hanem tárgyakra is kiterjeszti a fogalmat. Mateusz Łabuz (2025) a deepfake szabályozási kérdéseinek kutatója azonban rámutat, hogy a „létező” kitétel túl szűk értelmezéshez vezethet, ezért a szabályozás hatékonysága érdekében célhoz kötött értelmezésre van szükség. A deepfake technológiai alapját a generatív ellenséges hálózat (GAN) adja, amely képes olyan élethű videókat és hangfelvételeket létrehozni, amelyekben a szereplők valósnak tűnő, de hamis mondatokat mondanak el vagy cselekményeket hajtanak végre. A politikában ezek a tartalmak különösen veszélyesek, mivel olyan alternatív valóságokat mutathatnak be, amelyek bár nem történtek meg, mégis hihetőek lehetnek (például konspirációs teóriákat támaszthatnak alá). Egyetlen videó elegendő lehet ahhoz, hogy egy politikus hitelessége sérüljön – akkor is, ha később kiderül, hogy hamisítványról volt szó.
Német szabályozás és társadalmi érzékenység Németországban
Németországban – a friss uniós szabályozással összhangban – különösen érzékeny kérdés a deepfake-ek jogi és társadalmi megítélése. Németországban 2018 óta van mesterségesintelligencia-stratégia, de a deepfake-ekkel kapcsolatban korábban, ahogyan a legtöbb tagállamban, már használták azt a jogtudományból ismert jogtechnikai megoldást, hogy az „analógia” alkalmazásával „beszámították” más, már létező jogszabályi tényállásokba a deepfake tartalmakat. Másként szólva ez azt jelenti, hogy a deepfake videók készítését, terjesztését például a rágalmazás, becsületsértés vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértésének számították be. Azonban, ahogyan arra a Bundestag is rámutat, Németországban a deepfake-ek megítélése során szembe került egymással két alapjog, nevesítve a német Alaptörvény (GG – Grundgesetz) 2. cikk (1) bekezdése szerinti általános személyiségi jogok az ugyanebben a dokumentumban garantált techszolgáltatók és felhasználók alapjogaival, például az információszabadság [GG 5. cikk (1) bekezdés] vagy a művészet és a tudomány szabadsága [GG 5. cikk (3) bekezdés]. A német joggyakorlat korábban azt az elvet követte, hogy minél kevésbé nyilvánvalóan felismerhető az adott tartalom manipulációja, annál erősebb az érintett vagy megtámadott személy általános személyiségi jogainak a védelme és annál kevésbé érvényesítheti a tartalomgyártó, terjesztő a véleményszabadság vagy a művészet szabadságának jogát. Ez a joggyakorlati megoldás csak idő kérdése volt, hogy elégtelenné váljon, egyre sürgetőbbé vált az EU-s szabályozás megalkotása, amelyet a Bundestag rendkívül aktívan támogatott. A Bundesrat azonban ezen túllépett, és az AI Act hatálybalépését követően, szigorú büntetőjogi szankciók kilátásba helyezésére irányuló törvényjavaslatot nyújtott be. Az akkor még hivatalban lévő Scholz-kabinet nem látta szükségesnek az EU-s szabályozásnál szigorúbb fellépést, így a javaslat a Bundestagba került további mérlegelésre.
A német sajtó mindenesetre évek óta a ráirányítja a közvélemény figyelmét a deepfake veszélyeire: a demokratikus folyamatok aláásására, a bizalomvesztésre, a választási manipulációra és a társadalmi feszültségek növekedésére. Ezért szövetségi szinten és civil szervezetek révén is ismeretterjesztő kampányokat indítottak, melyek célja a lakosság érzékenyítése, és a manipulált tartalmak felismerése.
Deepfakek a 2025-ös német előválasztási kampányban
A politikai kampányok mára professzionálissá váltak: már nem civil önkéntesek készítik a szórólapokat, hanem PR-cégek, adatkutatók és spin doctorok. Az MI-t a 2025-ös választások során a közösségi média platformokon, főleg a TikTokon használták intenzíven, ahol a platform személyalapú algoritmusa előnyben részesíti a politikusi profilokat, ebben az Alternatíva Németországért (AfD) tekinthető éllovasnak. Az AfD a tűzfal (Brandmauer) mögött operálva innovatív kampányt folytatott. Tartományonként eltérő volt a mesterséges intelligencia használata, a brandenburgi AfD például egy teljes egészében mesterséges intelligencia által készített kampányvideót osztott meg az X-en, míg a központi szövetségi kampányban többek között mesterséges intelligencia által generált influencerrel kampányolt az Instagramon és az X-en egyaránt.
A képzeletbeli influencer, Larissa Wagner vállaltan nem valós személy. Posztjai kizárólag politikai természetűek, amelyekben az AfD politikai üzeneteit közvetíti, újraposztolja egyes valódi politikusok üzeneteit, mindezt úgy, hogy a klasszikus szépségideált is megtestesíti. Így képes a saját üzeneteit egy fiatalos, modern és digitális „arc” mögé helyezni, amely a korábbi, hagyományos kampánystratégiákhoz képest újszerű módon keltheti fel a figyelmet. Az MI által generált influencer használata új dimenziót ad a politikai manipulációnak. Bár Larissa Wagner esetében a mesterséges természet nyilvánvaló, a stratégia arra épített, hogy a technológia révén a tartalmak célzottan, egyre személyre szabottabban érjék el a választókat. Ez a célzott kommunikáció a dezinformáció eszköztárába illeszthető, hiszen az MI képes finoman befolyásolni a közönség érzelmeit és attitűdjeit akár akkor is, ha a célcsoport tisztában van az eszköz természetével.
Az AfD ezzel együtt választási plakátokat, úgynevezett „flyereket” is a mesterséges intelligencia által létrehozott „statisztákkal” hozott létre, olyan tartalmakkal, amelyek korábban idő és erőforrásigényesnek bizonyultak.
Deepfake incidensek: politikai eszköz vagy öngól?
A kampányidőszakot már a hivatalos indulás előtt beárnyékolta egy vitatott deepfake videó, amelyben a CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz a demokrácia megvetéséről „beszélt”. A videó terjesztése rögtön politikai feszültséget szült: egy SPD-s képviselő is megosztotta, ami után Merz bocsánatkérésre szólította fel. Habár a tartalom eredete ismeretlen, az eset jól példázza, hogy a deepfake-ek használata milyen reputációs kockázattal jár – akár a terjesztő, akár a célpont szemszögéből nézzük.
Politikai célok és társadalmi kockázatok
A deepfake tartalmak előállítása viszonylag olcsó és gyors, azonban a velük járó társadalmi, etikai és reputációs költségek magasak. A politikai kampány célja ugyan a győzelem, de nem mindegy, milyen áron. A mesterséges intelligencia lehetőségei új eszközöket adnak a pártok kezébe, de ezek használata új felelősségeket is jelent. A választók manipulálása, a bizalom eróziója és a polarizáció növekedése olyan társadalmi következmények, amelyek hosszú távon a demokrácia működését veszélyeztethetik. A választási integritás megőrzése így nemcsak technológiai, hanem erkölcsi kérdés is.
Felhasznált források
Łabuz, M., 2025. A Teleological Interpretation of the Definition of DeepFakes in the EU Artificial Intelligence Act—A Purpose‐Based Approach to Potential Problems With the Word “Existing.” Policy Internet 17, e435.
Aczél Petra és Veszelszki Ágnes (szerk.): Deepfake: a valótlan valóság, Gondolat, 2023.
Larissa Wagner: https://x.com/LarissaWagt
A brandenburgi AfD kampányvideó:
Friedrich Merz „beszéde”
Nyitókép: A berlini Reichstag épülete a német nemzeti egység zászlajával, forrás: Norbert Nagel / Wikipédia
