Az Európai Unió alkotta meg a világon az első mesterséges intelligenciát (MI) átfogó jelleggel szabályozni kívánó jogszabályt. A rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, majd lépcsőzetesen haladva két évvel később, 2026. augusztus 2-án lesz teljes körűen alkalmazandó. A rendelet megalkotását, illetve hatékonyságát sok kritika érte, amellett, hogy kétségtelenül az embert középpontba állító európai megközelítés eredménye. A rendelet megalkotása során a generatív mesterséges intelligencia kockázatalapú szabályozásba történő beillesztése jelentette az egyik legfőbb kihívást, amellyel mi is foglalkoztunk ebben a blogban. A Rendelet által nyitva hagyott kérdéseket egy gyakorlati kódex elfogadásával kívánja megoldani a jogalkotó. De hogy áll a gyakorlati kódex elfogadása és be tudja-e tölteni a kívánt célját?
A fogalmakról még egyszer
A Rendelet (97) Preambulumbekezdése leszögezi, hogy a jogbiztonság érdekében az általános célú MI-modellek fogalmát egyértelműen meg kell határozni, és el kell különíteni az MI-rendszerek fogalmától. Ez a szakasz bőven fejti ki a fogalommeghatározásokkal kapcsolatos szempontokat, illetve az általános célú MI-modellek fogalmát magát. A Rendelet (99) Preambulumbekezdése megjegyzi, hogy a nagy generatív MI-modellek az általános célú MI-modellek tipikus példái, mivel rugalmas tartalomelőállítást tesznek lehetővé, például szöveg, audio, képek vagy videó formájában, amelyekbe könnyen beleillik különféle feladatok széles köre. A pontos jogi definíció a 3. cikk fogalommeghatározásai között szerepel, ez alapján az általános célú MI-modell olyan MI-modell – ideértve azt is, amikor az ilyen MI-modell tanítása nagy adatmennyiséggel, nagy léptékű önfelügyelet mellett történik –, amely jelentős általánosságot mutat, és forgalomba hozatalának módjától függetlenül, különféle feladatok széles körének elvégzésére képes, valamint többféle downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható, azon MI-modellek kivételével, amelyeket a forgalomba hozatalukat megelőzően kutatási, fejlesztési vagy prototípus-alkotási tevékenységekre használnak. Az általános célú MI-rendszer pedig általános célú MI-modellen alapuló MI-rendszer, amely – mind közvetlen felhasználás, mind más MI-rendszerekbe való integráció céljából – többféle célt képes szolgálni.
A kockázatalapú rendszerbe való beillesztés lehetőségét pedig úgy oldotta meg a jogalkotó, hogy bevezette a „rendszerszintű kockázat fogalmát” (Rendelet 3. cikk 65. pont) a korábbi kockázati kategóriák mellett. Külön eljárás alapján lehet az általános célú modelleket olyan kategóriába sorolni, amelyek egyúttal rendszerszintű kockázatot is jelentenek a meghatározott küszöbértékek alapján. (51. cikk).
A gyakorlati kódex elfogadásának menetrendje
A Rendelet kifejti, hogy a rendszerszintű kockázatot jelentő modellek estében további kötelezettségeket kell a szolgáltatóknak vállalniuk. Az MI-hivatalnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie a gyakorlati kódexek kidolgozását (116), egyúttal, hogy a gyakorlati kódexeknek központi eszközként kell szolgálniuk az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára az e rendeletben előírt kötelezettségek megfelelő betartásához (117). Az Európai MI Hivatalt (European AI Office) 2024 januárjában a Bizottságon belül hozták létre.
Az eredeti menetrend szerint a gyakorlati kódexet 2025. májusáig kellett volna elfogadni. Az MI Hivatal 2025. szeptember 30-án egy nagyszabású rendezvény keretében nyitotta meg a gyakorlati kódex plenáris ülését több, mint 1000 érdekelt részvételével. Az előkészítő munkálatokat, konzultációkat és munkacsoportüléseket követően jelenleg a gyakorlati kódex harmadik tervezete érhető el.
A gyakorlati kódextervezet tartalma
A gyakorlati kódextervezet négy részből álló dokumentum, amely kötelezettségvállalásokat tartalmaz a rendszerszintű kockázatokkal bíró általános célú MI-rendszer üzemeltetői számára. A vállalások rendszerének tartalmi csomópontjai az átláthatóság, a szerzői jogok, valamint a biztonság. A felépítését tekintve a dokumentum első része – az önkéntes vállalások rendszerének ismertetésén túl – részletezi a gyakorlati kódex megalkotásának indokoltságát és azokat az alapelveket, amelyek meghatározzák a szemléletét és annak kereteit. Az alapelvek közül kiemelendő az uniós értékekkel való összhang és annak megfelelés; a kockázatok arányos kezelése, a jövőre orientáltság, a biztonságos, emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia ökoszisztémájának kialakítása, valamint az innováció támogatása az MI kormányzásban. A tervezet kifejezetten rögzíti, hogy azzal a feltételezéssel íródott, hogy várhatóan kevés rendszerszintű kockázattal járó általános célú MI-modell, valamint szolgáltató lesz a jövőben. A vállalások rendszerét ismertető első dokumentumon túl további három különálló szöveg fejti ki részletesen az átláthatóságra, szerzői jogokra és a biztonságra vonatkozó előírásokat. Ezek közül a legrobusztusabb anyag a biztonságra vonatkozó rész. A mintegy hatvan oldalas írásmű részletes előírásokat tartalmaz a biztonsági kockázatok csökkentésére vonatkozóan, amelynek egyik eleme a kockázatok felmérésének a kötelezettsége.
A transzparenciával kapcsolatos rész egy bejelentési formanyomtatvány-tervezetet tartalmaz, amely az általános célú modell körülményeivel kapcsolatban ír elő részletes adatszolgáltatási kötelezettséget, a modell felhasználásáról, tanítási módjáról, de még az energia igényére vonatkozóan is. A szerzői jogi rész a szerzői jogi megfelelősséget tartja szem előtt.
Összegzés
Bár jelenleg még csupán egy tervezetet olvashatunk az általános célú MI modellek gyakorlati kódexével összefüggésben, az immár a harmadik kibővített változat. A szöveggel kapcsolatos újabb körös konzultáció nemrégiben zárult csak le. Mégis, az már megállapítható, hogy a MI-rendelet szabályozási logikájával kapcsolatos egyik alapvető kihívást jelentő, illetve általában a mesterséges intelligencia szabályozás érdemét jelentő generatív MI vonatkozásában tisztul a kép a garanciák biztosításának mikéntjével kapcsolatban, jóllehet a gyakorlati kódex gyakorlatban való működése és annak megítélése még várat magára.
Nyitókép forrása: Vecteezy
