Rendkívül nehéz összhangba hozni a jog és a mesterséges intelligencia szempontrendszerét. Mindenekelőtt azonban azt célszerű tisztázni, mit is értünk mesterséges intelligencia alatt.
A definíció kérdését Báldy Péter, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese vetette fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra című konferenciájának egyik szekcióülésén. Meglátása szerint fontos lenne, hogy egy nyelvet beszéljünk, hiszen – amint ez a szekcióülés előadásaiból is kitűnt – nem ugyanazt értjük mesterséges intelligencián.
Az önvezető autók esetében öt szintet különböztetünk meg attól függően, hogy milyen mértékig támogatják mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök a vezetést – mondott egy gyakorlati példát az előadó. Az index, a sávtartó automatika még nem változtatja meg alapvetően a jogi környezetet, az csak akkor módosul, ha nem a sofőr vezet. A hármas szint a határvonal, amelynél az önvezető autó veszély esetén átadja az irányítást az embernek. Ez viszont kivitelezhetetlen.
Szabályszegésre programozva?
A szakember előadásában röviden áttekintette, hogy a mesterséges intelligenciának milyen belső működése, tanulási folyamata és együttélése van a jelenlegi életünkkel.
Elsőként az automatizált, illetve a mesterséges intelligencia autonóm döntéshozatala közti eltérésre fókuszált. A MI-t az adat- és intuíció alapú döntéshozatal jellemzi, emiatt hozhat hibás, előre meg nem jósolható döntést. Utóbbi azért bizonytalan, mert látjuk a bemeneti adatokat és a kimenetet, de a kettő között semmit, a döntési folyamatot nem tudjuk reprodukálni, megismételni. Valójában minden egyes bemeneti adat több értéket képvisel: van jelentése, jelentősége és súlya. Ezeket a súlyozásokat maga a rendszer találja ki és tanulja meg. Ezzel el is érkezünk a jogi problémához: a mesterséges intelligencia nem transzparens, nem tudjuk döntése okát.
Fontos lenne azt is tudnunk, hogyan tanul a mesterséges intelligencia. Adott lenne a válasz: a környezetétől. De kitől tanul mondjuk egy önvezető autó? Tudjuk, hogy a szabályokat beprogramozhatjuk neki. Báldy Péter e ponton érdekes ellentétre mutatott rá. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia fogja bebizonyítani: a mi jogrendszerünk éppen attól működik, hogy nem tartjuk be a szabályokat. Példaként egy közlekedési helyzetet említett, amelyet lehetetlenség megoldani valamely szabály megsértése nélkül. Egy mesterséges intelligencia ebben az esetben megállna, és nem tudna mozdulni. Jelenleg azon dolgozik a Massachusetts Institute of Technology (MIT) hogy „agresszivitást” programozzanak az autókba azért, hogy egyáltalán képesek legyenek a közlekedésben részt venni. Miközben ma 29 órányi, 580 kilométernyi gyakorlóvezetés után engednek ki bárkit is önállóan a forgalomba, egy amerikai tanácsadó cég számításai szerint egy önvezető autónak 18 milliárd kilométert kellene vezetnie ahhoz, hogy biztonsággal az útra ereszthessük. Ehhez képest a Tesla 2012 óta 891 ezer autót adott el.
Szintén érdekességként említette a szakember, hogy a Porsche immár egymilliárd eurót költ egy évben a gépjárművek mesterséges intelligenciával és egyéb alkalmazásokkal való feltöltésére, míg a hagyományos autófejlesztésre ennek a dupláját. A fejlesztési költségek harmada tehát már a mesterséges intelligenciához kapcsolódik.
Megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a közutakon a kötöttpályás, vezető nélküli közlekedési eszközökhöz képest érdemi változást hoz. Ennek egyik jelentősége, hogy a biztonságos közlekedés legnagyobb akadályát maga a véletlenül, vétlenül vagy szándékosan hibázó, szabályt sértő ember jelenti.
Kérdések
Az alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek – foglalta össze a szakember, de ha – a fenti példák alapján – megengedjük a programozásnál, hogy a mesterséges intelligencia megsértse azokat, akkor mi történik a jogbiztonsággal, ami nélkül nem tudunk létezni?
Ugyanígy komoly kérdés, ha tilos az embereken tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulásuk nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni, akkor nem minősül-e az önvezető autók mesterséges intelligenciával – önálló tanulási képességgel és autonóm döntéshozatallal – való fejlesztése tudományos, pszichológiai kísérletnek?
S hogyan lehet biztosítani a személyes adatok védelmét, ha nem tudjuk megmondani, hogyan értékeli és kezeli ezen adatokat a MI, sőt, az sem látható, használja-e egyáltalán azokat?
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. De hogyan lehet ezt leprogramozni? Úgy, hogy a nem alapvető jogokat nem kell biztosítani? Ennek vajon mi lesz az értelmezése?
E kérdések sorát folytatva egyértelmű: még a jogszabályokat sem lesz egyszerű átültetni erre a területre – zárta előadását a szakember.
