Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet. Az EU, bár jelentős, ugyanakkor nem az egyetlen szereplője a mesterséges intelligencia globális irányítási rendszerének. A mesterséges intelligencia (MI) igazi slágertéma, ezért mindenki szeretne egy szeletet a szabályozási tortából, a nemzetközi környezetben több szervezet is meghatározó szerepre törekszik, némelyek etikai szabályok, mások műszaki szabványok bevezetése, esetleg kereskedelmi megállapodások megkötése által.
Ez a blogbejegyzés arra törekszik, hogy rövid áttekintést adjon arról, hogy az Európai Unióban és az EU számára releváns, tágabb nemzetközi környezetben milyen kezdeményezések vannak kibontakozóban.
Az Európai Unió – jogi szabályozás és a soft-law keveréke
Az Európai Unióban vegyesen vannak jelen a jogi aktusok, illetve a jogi kötőerővel nem rendelkező, ún. soft-law aktusok. Előbbiek dominálnak, hiszen az EU a tagállamok jogrendszerére főképp rendeletek és irányelvek megalkotása révén tud hatni. Az EU mesterségesintelligencia-stratégiájának megalkotására elsőként 2018-ban került sor, és hároméves időtávban fogalmazta meg a régió legfontosabb célkitűzéseit. Az MI gyors fejlődése miatt a stratégiát 2021-ben felülvizsgálták és kiegészítették. A 2021-es koordinált terv fő célja, hogy felgyorsítsa a befektetéseket az MI-technológiákba, támogassa a nemzeti MI-stratégiák kidolgozását és végrehajtását, valamint hogy összehangolja az MI-vel kapcsolatos szakpolitikákat.
2024. augusztus 1-jén lépett hatályba az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act), amely termékfelelősségi alapon, kockázatközpontú megközelítést alkalmazva állapít meg horizontális szabályokat. Folyamatban van a mesterséges intelligencia felelősségi irányelv (AI Liability Act -ALID) tárgyalása, amely komplex kárfelelősségi rendszert vezetne be a deliktuális felelősség elveit kiterjesztve a mesterséges intelligencia rendszerek által okozott károkra. Az MI-specifikus jogi aktusokon túl több uniós szektorális jogszabály is módosul – vagy módosult a közelmúltban – az MI-re tekintettel. A termékfelelősségi irányelv (Product Liability Directive – PLD) hatálya a tervek szerint kiterjed majd a termékekbe épített szoftverre, így a MI rendszerekre is, illetve a termék hibájából eredő károknak minősülnek a termékbe épített MI-rendszer által okozott károk is.
Az Európai Uniói bilaterális kapcsolataiban is jelentős szerep jut a technológiával összefüggő megállapodásoknak, így az MI-nek is. Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2022-ben adott ki közös állásfoglalást az MI szerepéről, a partnerségnek azóta is fontos pillére a MI. Az EU és Japán között szintén 2022-ben jött létre digitális partnerségi tanács, Ausztráliával pedig 2024. június 12-én folyt digitális párbeszéd az MI területén való együttműködés felgyorsításáról.
Európa Tanács – az emberi jogok védelme
Az Európa Tanács munkájában az MI emberi jogi aspektusaira fókuszál, jellemzően inkább ajánlásokat és iránymutatásokat fogalmaz meg a részes államok számára. Ugyanakkor az első MI-ről szóló nemzetközi egyezmény is az Európa Tanács égisze alatt született, a mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményt 2024. május 17-én fogadta el az Euróra Tanács Miniszteri Bizottsága.
Az ajánlások sorában 2017-ben fogadta el a Parlamenti Közgyűlés a technológiai konvergenciáról, mesterséges intelligenciáról és emberi jogokról szóló ajánlást, majd a Miniszteri Bizottság 2020-ban fogadott el ajánlást az algoritmikus rendszerek emberi jogokra gyakorolt hatásairól. Jelenleg is zajlik a mesterségesintelligencia-rendszereknek az esélyegyenlőségre, különösen a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásairól illve a diszkrimináció tilalmára jelentett kockázatairól szóló ajánlás kidolgozása. A nyilatkozatok között említésre méltó a Miniszteri Bizottság deklarációja a számítógépes vagy mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatal kockázatairól a szociális biztonsági háló területén.
Az Európa Tanács bizottságai ezek mellett kiterjedt tevékenységet folytatnak. Az ET emberi jogi biztosának felülvizsgált ajánlását, amely az emberi jogi védelem jövőállóvá tételéről szól az MI korában, 2023-ban fogadták el. Igazságügyi területen az egyik legjelentősebb dokumentum az Európai etikai charta a mesterséges intelligencia (MI) igazságügyi rendszerekben és azok környezetében történő alkalmazásáról, amelyhez 2023 végén készült az alkalmazás átfogó értékelését segítő eszköz.
Az MSI-RES-en belül a digitális eszközök, ideértve az MI-t, újságírói szakmában való felhasználásáról szóló iránymutatás szövegezése zajlik.
OECD
Az OECD 2019-ben fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló ajánlását. Az MI nemzetközi irányításában ennek a dokumentumnak kiemelt szerepe van, hiszen mind az uniós AI Act, mind az Európa Tanács mesterséges intelligencia egyezménye az OECD által meghatározott definíciót használja, amikor az MI-rendszer fogalmát rögzíti. Az OECD esetében még két dokumentumot szükséges említeni: az egyik az MI-rendszerek osztályozásának keretrendszeréről szóló 2022-es szakértői tanulmány, a másik pedig a MI nyelvi modellek technológiai, társadalmi-gazdasági és szakpolitikai vonatkozásairól szóló 2023-as tanulmány. Ezek jogi kötőerővel ugyan nem bírnak, ám iránymutatásul szolgálnak az OECD tagok számára a szabályozási munka során.
G20, G7
A G20 már 2019-ben is élénken foglalkozott a gazdasági folyamatokra nagy hatást gyakorló mesterséges intelligenciával. Ebben az évben a csoport miniszteri szintű deklarációban fogalmazott meg az MI-vel kapcsolatos alapelveket. 2023-ban az Újdelhiben tartott csúcs alkalmával elfogadott vezetői szintű deklaráció szintén kitér a mesterséges intelligenciára, előirányozva, hogy a technológiát felelősségteljesen, jó célból az emberiség javára kell használni.
A G7 csoport japán elnöksége alatt tartott hirosimai csúcstalálkozón a csoport vezetői, felismerve, hogy a fejlett mesterségesintelligencia-rendszerekből eredő kockázatok és kihívások mérséklése mellett az innovatív lehetőségek maximalizálása érdekében szükség van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos inkluzív globális irányítási rendszer kiépítésére és előmozdítására, megkezdték a munkát a nemzetközi szabályok kidolgozására. Tavaly decemberben megállapodás született a világ első nemzetközi keretrendszeréről, a Hirosima-folyamat átfogó politikai keretrendszeréről (G7 Hiroshima Process).
ENSZ
Az ENSZ, illetve annak szakosított szervezetei és ügynökségei szintén aktívan foglalkoznak a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival. Az ENSZ közgyűlése 2024 márciusában fogadott el határozatot arról, hogy a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében hogyan lehet kiaknázni a biztonságos és megbízható MI-ben rejlő lehetőségeket (Resolution A/78/L.49). 2021 novemberében az UNESCO adott ki ajánlást a mesterséges intelligencia etikai normáiról. Az ENSZ magasszintű MI tanácsadói testülete (UN High-Level Advisory Board on AI) jelenleg is dolgozik a mesterséges intelligencia emberiség érdekében történő irányításáról szóló jelentésen. Az időközi jelentést 2023 decemberében tették közzé, a végleges jelentést pedig 2024-ben a Summit of the Future csúcstalálkozón mutatják be. Az ENSZ ügynökségközi munkacsoportja (UN Inter-Agency Working Group on AI) 2024 májusában fogadott el fehér könyvet az MI nemzetközi irányításának rendszeréről. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO pedig az egészségügyben használt MI-rendszerek etikus működésével és irányításával kapcsolatban fogadott el iránymutatást, a nagy multimodális modellekre koncentrálva, 2024 elején.
Szabványosítás
Műszaki technológiai területen a jogi kötőerővel bíró aktusok mellett, nagy szerep jut az olyan szabványoknak, amelyek egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozóan fogalmaznak meg egységes előírásokat. A nagy szabványosítással foglalkozó szervezetek jelenleg is aktívan foglalkoznak az MI-vel. Kiemelkedik közülük az ISO, amely az alábbi MI-vel kapcsolatos szabványokat fogadta el:
- ISO/IEC 22989 – Az MI-vel összefüggő fogalmak és terminológia
- ISO/IEC 23053 – A gépi tanulást alkalmazó MI-kre vonatkozó keretrendszer
- ISO/IEC 42001 – MI-menedzsment
- ISO/IEC 23894 – MI-kockázatkezelés
- ISO/IEC 5259 – Adatminőség az analitikához és a gépi tanuláshoz (ML)
Folyamatban van a mesterséges intelligencia irányítási rendszerek auditálását és tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelményekre vonatkozó szabvány elfogadása. Az ISO-n kívül a CEN-CENELEC is foglalkozik szabványosítással, jelenleg az MI-vel összefüggő kockázatok katalogizálása és kezelése céljából, valamint a megbízható MI követelményeinek meghatározásával összefüggésben, de említésre méltó az európai szabványügyi testület, az ETSI is.
