Írország átvette az elnökségi stafétabotot Ciprustól
Írország július 1-jével – az ír–litván–görög új elnökségi trió első tagjaként – átvette a Tanács soros elnökségi feladatait. Az elnökség jelmondata: Strength with Unity – „Egységben az erő”. A szlogen önmagában is figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor az Európai Uniónak egyszerre kell geopolitikai, gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszokat találnia.
Írország 1973-as uniós csatlakozása óta immár nyolcadik alkalommal tölti be a soros elnökségi feladatokat. Ez a tapasztalat nem elhanyagolható tényező: bár az Európai Unió működési mechanizmusai az elmúlt évtizedek során jelentősen változtak. A tagállamok számának növekedésével (és tegyük hozzá: az acquis communautaire is egyre terjedelmesebbé vált) az egyeztetések is jóval összetettebbé váltak, az elnökségi szerepkör alaplogikája változatlan maradt. A korábbi ír elnökségek ráadásul több, az európai integráció szempontjából meghatározó jelentőségű időszakban látták el feladataikat. Elég a német újraegyesítést közvetlenül megelőző időszakra (1990 első féléve) vagy a 2004-es nagy bővítési hullámra gondolni, amelynek keretében Magyarország is az Európai Unió tagjává vált. Nem érdektelen tehát a kérdés, hogy mire készül az ír elnökség egy olyan időszakban, amikor az Unió egyszerre kénytelen reagálni biztonságpolitikai, gazdasági és technológiai kihívásokra.
Az elnökségi program három jól elkülöníthető pillér köré épül: ezek az értékek, a biztonság és a versenyképesség. E három elem mellett hangsúlyosan jelenik meg Ukrajna támogatásának fenntartása, valamint az Európai Unió kapcsolatainak erősítése az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal. A prioritások összességükben kiegyensúlyozottnak tekinthetők, hiszen egyaránt reflektálnak az Unió előtt álló külpolitikai, gazdasági és belső intézményi kihívásokra. Éppen ezért talán célszerűbb az elnökségi programot ezen három pillér mentén vizsgálni, mintsem a hagyományos szakpolitikai bontás szerint.
Versenyképesség
A versenyképesség pillére alatt az ír elnökség egyértelműen a gazdasági teljesítmény és az európai növekedési potenciál erősítését tekinti elsődleges céljának. E körben a One Europe, One Market Roadmap végrehajtását kívánja prioritásként kezelni. A program szerint az egyik legfontosabb feladat az uniós szabályozási környezet egyszerűsítése, elsősorban úgynevezett omnibusz egyszerűsítési csomagok révén. Ezzel összefüggésben az elnökség egy integráltabb és hatékonyabban működő Egységes Piac kialakítására törekszik, különös figyelmet fordítva a Beruházási Unió megvalósítására. Ugyancsak a versenyképességi pillér részét képezi az Európai Unió globális kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése. Az ír program a „promote, protect, partner” megközelítést helyezi előtérbe, vagyis egyszerre kívánja ösztönözni a kereskedelmet, védeni az európai érdekeket és erősíteni a stratégiai partnerségeket. Külön hangsúlyt kap továbbá az energetikai átállás kérdésköre. Figyelemre méltó, hogy maga a program is „kivételesnek” nevezi azt az energetikai kihívást, amellyel Európa jelenleg szembesül. Ez arra utal, hogy az ír elnökség a versenyképesség fenntartását nem pusztán gazdaságpolitikai, hanem stratégiai kérdésként kezeli.
A pillér harmadik eleme a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. E területen az ír elnökség külön csúcstalálkozó összehívását tervezi, ami jól mutatja annak felismerését, hogy az Európai Unió technológiai értelemben egyre erősebb nemzetközi versenyhelyzetben találja magát. A digitális átállás kérdése ma már nem csupán innovációs, hanem gazdasági és szuverenitási kérdésként is értelmezhető.
Összességében nem meglepő, hogy az ír elnökség a versenyképességnek ilyen hangsúlyos szerepet szán. A korábbi ír elnökségek egyik jellegadó sajátossága éppen a pragmatikus végrehajtói karakter és az erőteljes gazdasági fókusz volt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy Írország ezúttal egy olyan időszakban vállalja az elnökségi szerepkört, amikor az Unió egyszerre kénytelen kezelni egy elhúzódó háború, az energiabiztonság, a globális gazdasági verseny és a technológiai átalakulás kihívásait. Amikor Írország legutóbb, 2013-ban töltötte be az elnökséget, a 2008-as pénzügyi válság következményei már mérséklődni látszottak; a mostani helyzet ezzel aligha állítható párhuzamba.
Értékek
Érdekes fejlemény, hogy a program az íreknél hagyományosan erős gazdasági fókusz mellé ezúttal beemeli az európai értékek kérdését is. E tekintetben a program rögzíti, hogy Európa erejét alapvető értékei és az azok melletti kiállása adják. Ezek között említi az emberi méltóság tiszteletét, az emberi jogok védelmét, az egyenlőséget, a demokráciát és a joguralmat. Az elnökség értelmezésében ezek nem pusztán politikai deklarációk, hanem Európa életminőségének és nemzetközi szerepének alapjai.
Az értékek szempontjából megkülönböztethető külső és belső dimenzió. A külső dimenzióhoz kapcsolódik az elnökség nemzetközi szerepfelfogása. E körben mindenekelőtt a program hangsúlyos részét képezi Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni támogatása. Figyelemre méltó, hogy az ír elnökség nem pusztán végrehajtási intézkedéseket jelenít meg, hanem expressis verbis rögzíti, hogy az államhatárok erővel történő megváltoztatására irányuló kísérletek elfogadhatatlanok. Szorosan kapcsolódik ehhez a multilateralizmus és a nemzetközi jogrend fenntartása szükségességének hangsúlyozása is. Magyar szempontból ez különösen jelentős elem, hiszen a nemzetközi jogon alapuló együttműködés hagyományosan a kisebb államok egyik legfontosabb érdekérvényesítési eszköze és egyben biztonsági garanciája. A multilaterális, jogszabályokon alapuló együttműködési rendszer az, amely lehetővé teszi, hogy az egyes államok, katonai-gazdasági súlyaik között tényszerűen meglévő különbségek ellenére is egyenlő méltósággal és egyenlő biztonsággal legyenek képesek részt venni a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek fenntartása, sőt lehetséges erősítése, hagyományosan alapvető magyar érdek. Külső dimenzió kapcsán említendő, hogy az elnökségi program nagyobb uniós szerepvállalást sürget a közel-keleti konfliktusok kezelésében, és hangsúlyos szerepet szán a bővítéspolitikának. Figyelemre méltó, hogy a bővítés a programban elsősorban nem geopolitikai, hanem értékalapú megközelítésben jelenik meg. Az elnökség célként fogalmazza meg, hogy 2026 (tehát az ír elnökség) végéig sikerüljön lezárni Montenegró csatlakozási tárgyalásait, miközben érdemi előrelépést kíván elérni Albánia, Moldova és Ukrajna esetében is.
Az értékek belső, azaz unión belüli, dimenziójában a program kiemeli a jogállamiság (joguralom) megerősítésének fontosságát, külön említve a „European Democracy Shield” és az „EU Strategy for Civil Society” kezdeményezéseket. E körben jelentős elem, hogy az ír elnökség hangsúlyosan támogatja a civil társadalom bevonását az európai politikai döntéshozatali folyamatokba. Az európai értékek védelme szempontjából jelentős, hogy figyelmet kapnak a digitális térben Európát és az európaiakat érő kihívások is. Az elnökség elő kívánja mozdítani a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) hatékony végrehajtását, s egyszersmind kiemelt hangsúlyt kíván helyezni a gyermekek online térben történő védelmére. Figyelemre méltó célkitűzés, hogy uniós szintű előrelépést kívánnak elérni a digitális nagykorúság kérdésében, méghozzá úgy, hogy a döntéshozatali folyamat során magukat a gyermekeket is meghallgatnák arról, mitől válhat számukra biztonságosabbá a digitális környezet.
Biztonság
A harmadik pillér, a biztonság, érthető módon központi helyet foglal el a programban. Az Európa közvetlen szomszédságában zajló háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint a globális biztonsági környezet általános hanyatlása egyaránt arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy erősítse saját védelmi képességeit. Az ír elnökség elsődleges célként határozza meg Ukrajna támogatását, valamint kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonságra és a terrorizmus elleni fellépésre is és hangsúlyosan jelenik meg a közös biztonság- és védelempolitika megerősítésének szándéka is. A biztonsági pillér részeként jelenik meg a migráció kérdésköre is. Az ír elnökség deklarált célja a Migrációs és Menekültügyi Paktum teljes körű végrehajtásának előmozdítása, beleértve a visszaküldési rendszerhez kapcsolódó szabályozási elemek továbbfejlesztését is. Érdekes, hogy az ír megközelítés a „biztonság” fogalmát a hagyományos (katonai) dimenzión túlmutató, absztrahált módon, értelmezi. A program szerint a védelem és biztonság részét képezi a környezetvédelem és a körforgásos gazdaság előmozdítása, de a gazdasági biztonság, valamint az egészség- és élelmiszerbiztonság fenntartása is. Ez a szélesebb biztonságfelfogás jól illeszkedik az elmúlt évek uniós stratégiai gondolkodásának fő irányaihoz, s helyesen mutat rá arra, hogy a biztonság egy többdimenziós fogalom, az európai önállóság alapvető eleme, amelyet minden oldalról meg kell tudnunk védeni.
Végül, kulturális szempontból sem érdektelen az ír elnökség időszaka. Miután az ír nyelv 2022 januárjától teljes körű uniós munkanyelvvé vált, az új elnökség jelezte, hogy az elkövetkezendő fél évben különös hangsúlyt kíván helyezni az ír nyelv intézményi használatára. Amellett, hogy ez kiváló országimázs lehetőség, a kisebbségi jogok védelme kapcsán kiváló alkalom Írországon túl más államok, így Magyarország számára is sajátos nyelveiknek és kulturális sokszínűségüknek a megmutatására és kibontakoztatására.
Az EU jelmondata szerint: egység vagyunk a sokféleségben. Ha az ír elnökség ezt hitelesen tudja képviselni, s mellette eredményeket tud felmutatni saját jelmondata, az egységben az erő terén is, nagyszerű dolgokat tehet annak érdekében, hogy Európa újra erőre kapjon, s méltán legyen az a hely a világon, ahol a legjobb élni, dolgozni, és családot alapítani – amint azt a közelmúltban a Bizottság elnöke ismételten politikai célként rögzítette.
Nyitókép forrása: AndrewLozovyi / depositphotos.com
