Az Európai Bizottság 2020. február 19-én ismertette Európa digitális jövőképéről alkotott elképzelését. Európa úgy válna a digitális átalakulás éllovasává, hogy hatékonyan fokozza a versenyképességét egy európai adattér kialakításával, de egyúttal hangsúlyosan ragaszkodik az európai értékekhez is. Így sajátos európai megközelítésével új modellt kínálna a világ számára a digitális környezetben. Vajon mennyire reális a célkitűzés Európa jelenlegi lemaradását látva? Megfelelő kitörési pont-e az új adatstratégia a kezdeményezés átvételére? Az alábbi blogbejegyzésben erre keresem a választ.
A Bizottság által ismertetett digitális stratégia számos prioritást fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a jövő digitális gazdasága, és az annak alapjául szolgáló technológia miként tud ez emberek szolgálatában állni, hogyan működtethet méltányos és versenyképes gazdaságot, egyúttal szolgálhatja a demokratikus és fenntartható társadalmat. A stratégia egyik fontos irányvonala a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér könyv, amelynek lényeges hangsúlyai a kiválóság és bizalom európai megközelítése kívánnak lenni. A stratégia helyesen mutat rá a lényegre: mind a mesterséges intelligencián alapuló technológiák, mind a digitális gazdaság alapanyaga az adat maga. Így ezen a ponton, az adathoz való hozzáférés, illetve annak felhasználása tekintetében kíván alapvető változásokat elérni, amelyre vonatkozó elképzeléseit Az európai adatstratégiában foglalja össze.
Mielőtt megvizsgáljuk az adatstratégia lényeges elemeit, érdemes felidézni azt a kontextust, amelyben a bizottsági kommunikáció megfogalmazódott. Európa szemmel láthatóan lemaradt. A legnagyobb technológiai óriások döntően Egyesült Államokban honos vállalkozások („GAFA” – Google, Amazon, Facebook, Apple), ahol az állam vajmi kevéssé avatkozik be a piaci folyamatokba. Így az innováció korlátozás és érdemi felügyelet nélkül bontakozhat ki, aminek gátat csupán valamiféle etikai alapú önkorlátozás szabhatna. Ezen vállalatok dominanciáját a hatalmas adatvagyon konzerválja, amelyet döntően a felhasználók bocsátanak rendelkezésre a közkedvelt szolgáltatásaikért cserébe. A másik pólus a kínai megoldás, ahol nagy tech-vállalatok az állam által vezérelten és szoros kontroll mellett alkalmaznak innovatív megoldásokat. Itt ugyanakkor a személyek védelme nem tartozik a prioritások közé. A Bizottság nem kertel, ebben a környezetben szuverenitási kérdésnek is tekinti azt, hogy Európa kivívja-e a saját helyét a digitális térben, érvényre juttatja-e sajátosan európai megoldásait.
A Bizottság a fenti helyzet kapcsán a beavatkozásra az új adatstarégiát látja a legjobb megoldásnak, amely ígéretes kezdeményezés, tekintve, hogy az adat a kulcs a digitális gazdaságban az innováció, illetve fejlődés eléréséhez. A Bizottság Margrethe Vestager versenyügyi biztos vezetésével korábban is bátran alkalmazta a jogérvényesítési lehetőségeit a vállalatokkal szemben, illetve ezzel párhuzamosan a szabályozás oldaláról az adatvédelem területén lépett fel leghatározottabban az Európai Unió (GDPR). Megfigyelhető egy tanulási folyamat az EU versenyjogi fogalomrendszerének az online piacokra történő adaptálásában, amelynek eredményeképpen a Bizottság alapvetően versenyjogi szemléletmódót alkalmaz az új adatstratégia megalkotása során.
A februárban publikált adatstratégia ezekkel együtt is inkább tűnik reális helyzetértékelésnek, illetve az arra adandó európai válaszról szóló víziónak. Az öt évre szóló program valódi eredményeit a konkrétumok fogják megmutatni. Jelenleg az adatstratégia nyilvános konzultációja zajlik, amelyre – amennyiben a koronavírus-krízis körülményei között tartják az eredeti menetrendet – a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér könyvvel együtt május 31-ig várják az észrevételeket. Az adatstratégia bevezetőjében a Bizottság rámutat, hogy az adatvezérelt gazdaságban, illetve általában véve a társadalomban milyen fontos szerepe van az adatvagyonnak. A Bizottság megismétli a célkitűzést: az EU vezető szerepet kíván betölteni és modellként akar szolgálni abban, hogy a társadalom számára milyen előnyökkel járhat az adatok helyes felhasználása. Jobb döntéshozatalt eredményezhet a közszférában és innovációt gazdaságban; ennek a kulcsa a nem személyes ipari és a nyilvános adatokhoz való hozzáférés. A világban keletkező adatmennyiség elképesztő ütemben bővül, 2018-ban 33 zettabyte (1012 GB) adathoz képest 2025-re várhatóan 175 zettabyte áll rendelkezésre. Jelenleg a világ adatvagyona döntően néhány Big Tech vállalkozás kezében van, ami korlátozhatja az adatalapú gazdaság szereplőinek kialakulását. Ugyanakkor a jövőben az adatok nagy része ipari és szakmai applikációkból, közérdeket szolgáló megoldásokból, vagy a „dolgok internetéből” (Internet of Things) fog származni, amelyekben az EU erős.
A Bizottság úgy látja, hogy a holnap nyertesei nem feltétlenül azok, akik ma is. Az EU-ban megvan a potenciál, hogy sikeres legyen az „adat-agilis” gazdaságban. Ehhez meg kell találni a sajátosan európai utat, amely egyensúlyoz az adat áramlása és bölcs felhasználása között úgy, hogy közben megőrzi a magánszféra védelmét, a biztonságot és az etikai standardokat. A vízió tehát egy európai adattér kialakítása, azaz az adatok egységes piacának létrehozása, amely nyitott a világ bármely pontjáról származó adatra, ahol a személyes és nem személyes adatok, az érzékeny üzleti adatok megfelelően biztosítottak és a vállalkozások könnyen hozzáférhetnek szinte végtelen mennyiségű magas minőségű ipari adathoz. Mindez komoly beruházásokat feltételez. Működő mechanizmusokat kell találni arra, hogy az adatok szabadon áramolhassanak az EU-ban, szektoroktól függetlenül. Ehhez szükség van arra, hogy az adatok átjárhatóvá váljanak. Így a közszférában keletkező adatok vállalkozásokkal történő (government-to-business, G2B), a magánszektorban keletkező adatok más vállalkozásokkal történő (business-to-business, B2B), illetve a magánadatvagyon közhivatalokkal történő (business-to-government, B2G) megosztása megtörténjen, valamint közhivatalok között is hatékonyan kerüljön a releváns adat felhasználásra. Mindennek jelenleg számos akadálya van, amelyek közül technológiai és infrastrukturális akadályok a legjelentősebbek, így az EU-nak feltétlenül csökkentenie kell a stratégiai infrastruktúrák vonatkozásában a technológiai függőségét.
Az egységes adatpiac kiépítésével kapcsolatos adatstratégia négy pilléren nyugszik. Az első egy szektorokat átívelő szabályozási keretrendszer kialakítása az adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása érdekében. Ennek a menetrendjét is felvázolja a bizottság: 2020 negyedik negyedévére kell elkészülnie az általános szabályozási keretnek az egyes európai adatterek működésre vonatkozóan. Következő lépésként, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtási aktusaként, meg kell határozni a kiemelkedően értékes adatkészleteket, ami a közszférában keletkező adatok vállalkozások számára történő becsatornázását segíti elő. Ezzel elsősorban a kis-és közepes vállaltokat (SME) akarják megerősíteni, 2021 első negyedévére prognosztizált indulással. Végül 2021-ben egy adatrendelet születhet meg, amely szabályozza az egyes szereplők közötti kapcsolatot. A stratégia második pillére a szükséges feltételek megteremtésére koncentrál. Az olyan beruházásokra, amelyek megteremtik az európai kapacitásokat és infrastruktúrát a tárhely, feldolgozás, felhasználás és átjárhatóság tekintetében. A Bizottság szerint egy virágzó ökoszisztéma működésén múlik az adatstratégia sikere, ahol a privát kezdeményezők képesek gazdasági és társadalmi értéket teremteni az adatokból. Különösen fontos egy egyesített, felhőalapú infrastruktúra kiépítése. A stratégia harmadik pillére a kompetenciák megteremtésére koncentrál: az egyének helyzetbe hozására, a kis- és közepes vállalatok támogatására, illetve a tudásba történő invesztálásra. Végül a negyedik pillér az egységes európai adatterek kialakítása a stratégiai szektorokban és egyes közérdekű területeken.
Az adat átformálja a termelési módokat, fogyasztási szokásokat és általában az életmódunkat, nem mellesleg az adat a gazdasági fejlődés kulcsa. Többek között ez az, ami a Bizottságot motiválja abban, hogy egy egységes európai adatpiac kiépítésével igyekezzen Európa digitális szuverenitását erősíteni és a gazdasági fejlődést és innovációt elősegíteni. Ehhez nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztések elvégzése is, ami csökkentheti a nagy tengeren túli technológiai vállalatoknak történő kitettséget. Hogy mindezt sikerül-e elérni, azt a konkrét intézkedések fogják megmutatni, ugyanakkor a jelen járványügyi szükséghelyzet rámutat arra, hogy egy virágzó európai digitális ökoszisztéma kialakításának aligha van alternatívája.