• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Varga Csilla

Magyar-Román Gazdasági Vegyes Bizottság – közös sikertörténet?

Éles törésvonal a gazdasági és a kisebbségi kérdések között

Varga Csilla 2021.04.13.
Bányász Péter

A TikTok kiberbiztonsági kockázatai

1.1 milliárd felhasználó világszerte

Bányász Péter 2021.04.12.
Hegedüs Csilla

Köpönyegforgatás vagy skizofrénia?

Együtt a kárpátaljai magyarok és románok jogaiért?

Hegedüs Csilla 2021.04.12.
Kis Norbert

Az államreform, a francia sajtok és az ENA

Bezár a francia felsőoktatás olümposzi csúcsa.

Kis Norbert 2021.04.10.
Pató Viktória Lilla

Integráció az innováció útján – megalakult az Európai Innovációs Tanács

Jó úton halad a versenyképesség és a tudáskapacitás kiaknázása.

Pató Viktória Lilla 2021.04.09.
ITKI BLOG
Pünkösty András
Pünkösty András
tudományos munkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.04.28.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.04.28.

Az Európai Unió új adatstratégiája – Európa vezető szerepre tör a digitális térben?

Az Európai Bizottság 2020. február 19-én ismertette Európa digitális jövőképéről alkotott elképzelését. Európa úgy válna a digitális átalakulás éllovasává, hogy hatékonyan fokozza a versenyképességét egy európai adattér kialakításával, de egyúttal hangsúlyosan ragaszkodik az európai értékekhez is. Így sajátos európai megközelítésével új modellt kínálna a világ számára a digitális környezetben. Vajon mennyire reális a célkitűzés Európa jelenlegi lemaradását látva? Megfelelő kitörési pont-e az új adatstratégia a kezdeményezés átvételére? Az alábbi blogbejegyzésben erre keresem a választ. 

A Bizottság által ismertetett digitális stratégia számos prioritást fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a jövő digitális gazdasága, és az annak alapjául szolgáló technológia miként tud ez emberek szolgálatában állni, hogyan működtethet méltányos és versenyképes gazdaságot, egyúttal szolgálhatja a demokratikus és fenntartható társadalmat. A stratégia egyik fontos irányvonala a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér könyv, amelynek lényeges hangsúlyai a kiválóság és bizalom európai megközelítése kívánnak lenni. A stratégia helyesen mutat rá a lényegre: mind a mesterséges intelligencián alapuló technológiák, mind a digitális gazdaság alapanyaga az adat maga. Így ezen a ponton, az adathoz való hozzáférés, illetve annak felhasználása tekintetében kíván alapvető változásokat elérni, amelyre vonatkozó elképzeléseit Az európai adatstratégiában foglalja össze.

Mielőtt megvizsgáljuk az adatstratégia lényeges elemeit, érdemes felidézni azt a kontextust, amelyben a bizottsági kommunikáció megfogalmazódott. Európa szemmel láthatóan lemaradt. A legnagyobb technológiai óriások döntően Egyesült Államokban honos vállalkozások („GAFA” – Google, Amazon, Facebook, Apple), ahol az állam vajmi kevéssé avatkozik be a piaci folyamatokba. Így az innováció korlátozás és érdemi felügyelet nélkül bontakozhat ki, aminek gátat csupán valamiféle etikai alapú önkorlátozás szabhatna. Ezen vállalatok dominanciáját a hatalmas adatvagyon konzerválja, amelyet döntően a felhasználók bocsátanak rendelkezésre a közkedvelt szolgáltatásaikért cserébe. A másik pólus a kínai megoldás, ahol nagy tech-vállalatok az állam által vezérelten és szoros kontroll mellett alkalmaznak innovatív megoldásokat. Itt ugyanakkor a személyek védelme nem tartozik a prioritások közé. A Bizottság nem kertel, ebben a környezetben szuverenitási kérdésnek is tekinti azt, hogy Európa kivívja-e a saját helyét a digitális térben, érvényre juttatja-e sajátosan európai megoldásait. 

A Bizottság a fenti helyzet kapcsán a beavatkozásra az új adatstarégiát látja a legjobb megoldásnak, amely ígéretes kezdeményezés, tekintve, hogy az adat a kulcs a digitális gazdaságban az innováció, illetve fejlődés eléréséhez. A Bizottság Margrethe Vestager versenyügyi biztos vezetésével korábban is bátran alkalmazta a jogérvényesítési lehetőségeit a vállalatokkal szemben, illetve ezzel párhuzamosan a szabályozás oldaláról az adatvédelem területén lépett fel leghatározottabban az Európai Unió (GDPR). Megfigyelhető egy tanulási folyamat az EU versenyjogi fogalomrendszerének az online piacokra történő adaptálásában, amelynek eredményeképpen a Bizottság alapvetően versenyjogi szemléletmódót alkalmaz az új adatstratégia megalkotása során.

A februárban publikált adatstratégia ezekkel együtt is inkább tűnik reális helyzetértékelésnek, illetve az arra adandó európai válaszról szóló víziónak. Az öt évre szóló program valódi eredményeit a konkrétumok fogják megmutatni. Jelenleg az adatstratégia nyilvános konzultációja zajlik, amelyre – amennyiben a koronavírus-krízis körülményei között tartják az eredeti menetrendet – a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér könyvvel együtt május 31-ig várják az észrevételeket. Az adatstratégia bevezetőjében a Bizottság rámutat, hogy az adatvezérelt gazdaságban, illetve általában véve a társadalomban milyen fontos szerepe van az adatvagyonnak. A Bizottság megismétli a célkitűzést: az EU vezető szerepet kíván betölteni és modellként akar szolgálni abban, hogy a társadalom számára milyen előnyökkel járhat az adatok helyes felhasználása. Jobb döntéshozatalt eredményezhet a közszférában és innovációt gazdaságban; ennek a kulcsa a nem személyes ipari és a nyilvános adatokhoz való hozzáférés. A világban keletkező adatmennyiség elképesztő ütemben bővül, 2018-ban 33 zettabyte (1012 GB) adathoz képest 2025-re várhatóan 175 zettabyte áll rendelkezésre. Jelenleg a világ adatvagyona döntően néhány Big Tech vállalkozás kezében van, ami korlátozhatja az adatalapú gazdaság szereplőinek kialakulását. Ugyanakkor a jövőben az adatok nagy része ipari és szakmai applikációkból, közérdeket szolgáló megoldásokból, vagy a „dolgok internetéből” (Internet of Things) fog származni, amelyekben az EU erős.

A Bizottság úgy látja, hogy a holnap nyertesei nem feltétlenül azok, akik ma is. Az EU-ban megvan a potenciál, hogy sikeres legyen az „adat-agilis” gazdaságban. Ehhez meg kell találni a sajátosan európai utat, amely egyensúlyoz az adat áramlása és bölcs felhasználása között úgy, hogy közben megőrzi a magánszféra védelmét, a biztonságot és az etikai standardokat. A vízió tehát egy európai adattér kialakítása, azaz az adatok egységes piacának létrehozása, amely nyitott a világ bármely pontjáról származó adatra, ahol a személyes és nem személyes adatok, az érzékeny üzleti adatok megfelelően biztosítottak és a vállalkozások könnyen hozzáférhetnek szinte végtelen mennyiségű magas minőségű ipari adathoz. Mindez komoly beruházásokat feltételez. Működő mechanizmusokat kell találni arra, hogy az adatok szabadon áramolhassanak az EU-ban, szektoroktól függetlenül. Ehhez szükség van arra, hogy az adatok átjárhatóvá váljanak. Így a közszférában keletkező adatok vállalkozásokkal történő (government-to-business, G2B), a magánszektorban keletkező adatok más vállalkozásokkal történő (business-to-business, B2B), illetve a magánadatvagyon közhivatalokkal történő (business-to-government, B2G) megosztása megtörténjen, valamint közhivatalok között is hatékonyan kerüljön a releváns adat felhasználásra. Mindennek jelenleg számos akadálya van, amelyek közül technológiai és infrastrukturális akadályok a legjelentősebbek, így az EU-nak feltétlenül csökkentenie kell a stratégiai infrastruktúrák vonatkozásában a technológiai függőségét.

Az egységes adatpiac kiépítésével kapcsolatos adatstratégia négy pilléren nyugszik. Az első egy szektorokat átívelő szabályozási keretrendszer kialakítása az adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása érdekében. Ennek a menetrendjét is felvázolja a bizottság: 2020 negyedik negyedévére kell elkészülnie az általános szabályozási keretnek az egyes európai adatterek működésre vonatkozóan. Következő lépésként, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtási aktusaként, meg kell határozni a kiemelkedően értékes adatkészleteket, ami a közszférában keletkező adatok vállalkozások számára történő becsatornázását segíti elő. Ezzel elsősorban a kis-és közepes vállaltokat (SME) akarják megerősíteni, 2021 első negyedévére prognosztizált indulással. Végül 2021-ben egy adatrendelet születhet meg, amely szabályozza az egyes szereplők közötti kapcsolatot. A stratégia második pillére a szükséges feltételek megteremtésére koncentrál. Az olyan beruházásokra, amelyek megteremtik az európai kapacitásokat és infrastruktúrát a tárhely, feldolgozás, felhasználás és átjárhatóság tekintetében. A Bizottság szerint egy virágzó ökoszisztéma működésén múlik az adatstratégia sikere, ahol a privát kezdeményezők képesek gazdasági és társadalmi értéket teremteni az adatokból. Különösen fontos egy egyesített, felhőalapú infrastruktúra kiépítése. A stratégia harmadik pillére a kompetenciák megteremtésére koncentrál: az egyének helyzetbe hozására, a kis- és közepes vállalatok támogatására, illetve a tudásba történő invesztálásra. Végül a negyedik pillér az egységes európai adatterek kialakítása a stratégiai szektorokban és egyes közérdekű területeken.

Az adat átformálja a termelési módokat, fogyasztási szokásokat és általában az életmódunkat, nem mellesleg az adat a gazdasági fejlődés kulcsa. Többek között ez az, ami a Bizottságot motiválja abban, hogy egy egységes európai adatpiac kiépítésével igyekezzen Európa digitális szuverenitását erősíteni és a gazdasági fejlődést és innovációt elősegíteni. Ehhez nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztések elvégzése is, ami csökkentheti a nagy tengeren túli technológiai vállalatoknak történő kitettséget. Hogy mindezt sikerül-e elérni, azt a konkrét intézkedések fogják megmutatni, ugyanakkor a jelen járványügyi szükséghelyzet rámutat arra, hogy egy virágzó európai digitális ökoszisztéma kialakításának aligha van alternatívája.

Témakörök: adatstratégia, adatvezérelt gazdaság, digitális gazdaság, Európa, mesterséges intelligencia

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.

SAVE & ACCEPT