A pedagógusi hivatás sokszor tartogat meglepetéseket számomra. Amikor tanulmányozni kezdtem a cserkészet pedagógiáját, azt hittem, kissé poros, régi, mára elavult gondolatokkal fogok találkozni, ami jól jellemzi a száz évvel ezelőtt élt emberek világát. Egészen más eredményre jutottam. A korabeli szóhasználatra tekintettel valóban antik stílusú nevelési elvek jellemzik. Azonban, ha napjaink kifejezéseivel újrafogalmazzuk, modern gondolatok tárháza tárul elénk.
A cserkészetet Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (cserkészbeceneve Bi-Pi) alapította 1908. január 24-én. Szándéka elsősorban az volt, hogy a céltalanul csellengő gyermekeknek értelmes elfoglaltságot biztosító programokat szervezzen. Később pedig, hogy egy olyan szervezeti formát alakítson ki, ami önfenntartó módon biztosítja a gyermekek foglalkoztatását. A mozgalma világszerte gyorsan elterjedt – Magyarországon már 1910-től. Hazánkban legjelentősebb alakjai Teleki Pál, Sík Sándor és Karácsony Sándor volt. 1933-ban Gödöllőn Magyarország lehetett a negyedik cserkész-világtalálkozó (dzsembori) házigazdája, ahol 54 ország 26 ezer cserkésze vett részt.
Pedagógiai elvei gyakorlatilag alapításától kezdve változatlanok, amit a cserkészmódszer öt eleme foglal magában. A cserkészfogadalom és cserkésztörvény; a kisközösségi (őrsi) rendszer; a cselekedve tanulás; a folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben megvalósítva; továbbá a (magyar) kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra.
- A fogadalom első hallásra anakronisztikus és kevés pedagógiai tartalmat hordoz. Ha azonban végiggondoljuk, hogy a fogadalom egy névre szóló, cselekvő kifejezése egy önkéntes vállalásnak, elköteleződés a közös értékek és célok mellett, akkor talán ez minden tanár álma. Ki ne szeretné, ha diákjai fogadalmat tennének, hogy megfelelő magatartást tanúsítanak és legjobb képességük szerint fognak tanulni? A fogadalom tehát egy pedagógiai értékkel bíró cselekedet, hiszen a sikeres közös munka előfeltétele a motiváltság. A törvény a közös célok pontokba szedett rendszere, a közös értékrend kialakításának alapja, ami mellett elkötelezik magukat a fiatalok, hogy önmagukat erre nevelik. Bizonyos értelemben házirend, amit a fiatalok önként elfogadnak és követnek.
- A kisközösségi (őrsi) rendszer, napjainkban mindenki számára jól érthető értékeket hordoz. Nincs olyan iskola, amelyik ne reklámozná, ha bizonyos tantárgyakat (matematika, idegen nyelv) csoportbontással, kis csoportban tanít. A cserkészőrs jellemzői továbbá, hogy azonos korosztályú és nemű tagjai vannak, és négy-öt évvel idősebb vezetőjük is többnyire ugyanahhoz a nemhez tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a vezető nők és férfiak aránya közel azonos. Az őrsi rendszer a szervezet önfenntartásának is a motorja. Az öt-tíz évig őrsi keretek között vezetett fiatal később vezetőjévé válhat a nála fiatalabb új generációnak.
- A kompetenciaalapú oktatás világában minden kétséget kizáróan értékes alapelv a cselekedve tanulás. Napjainkban az ismeretek, a tudás megszerzése mellett döntő jelentősége van a jártasságok, készségek elsajátításának. A cserkészet tanulási módszere tehát ebben is korszerű, mert a megértés mellett az alkalmazás is hangsúlyosan jelenik meg benne. A didaktikai ismeretek alapjaihoz szoktuk sorolni, hogy amit hallunk, kevésbé rögzül, mint amit látunk, illetve a leghatékonyabb tanulás, ha aktív cselekvőként veszünk részt a folyamatban. A cserkészet már száz évvel ezelőtt is ezen a jó úton járt.
- A folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben történő megvalósítása a pedagógusminősítések alkalmával használt legújabb tanári kompetencia tárgykörébe tartozik. A fenntarthatóságra nevelés az emberiség jövője szempontjából döntő jelentőségű. A cserkészet célja, hogy az ebbe a témakörbe sorolható elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot élményszerűen adja át a jövő nemzedéknek. A cserkészek hetenkénti rendszeres találkozásai (őrsi gyűlések) mellett számtalan rendezvény színesíti a programjukat. Ezek megvalósítása általában projektmódszerrel történik, ami kiválóan alkalmas a szemléletformálásra a fenntarthatóságra nevelés témakörében is.
- A két világháború között virágzó magyar cserkészet egyik legfontosabb küldetése volt a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra. A trianoni trauma hatására válaszul az ifjúságnevelésben programmá vált a magyarság tudatos megélése. Napjainkban a fiatalok többsége a digitális világ tömegkultúrájában nő fel. A szülők és az iskola sokszor szélmalomharcot vív az örökölt műveltség átadása érdekében. A cserkészet tehát korunk egyik jelentős kihívásában is segítségünkre lehet évszázados tapasztalatával.
Történészként vonzódom a régiségekhez. Nemcsak a tárgyakhoz, hanem a múlt hangulatához, érzés- és gondolatvilágához is. Szeretem beleélni magam abba, ahogyan régen éltek az emberek. Megérteni és átérezni, hogy hogyan szerettek, haragudtak, sírtak vagy nevettek. Kedvenc tárgyaim közé tartozik anyai nagyapám cserkészbicskája, ami talán ott volt vele 1933-ban Gödöllőn a világdzsemborin. És remélem, amikor majd egyik fiam megkapja, tudni fogja, hogy ez a tárgy egy darabka történelem, ami egyben az ő története is.
