Szóbeli tételek és feleletek történelemből emelt és középszinten
Akár 50 pontot is szerezhet az írásbelik után a szóbeli vizsgarésszel a történelem érettségin, ha jól tudja elmondani a tételeteket. Ezért összegyűjtöttük, mire kell odafigyelni ahhoz, hogy hibátlanra teljesítsék ezt a feladatot.
Miként alakítják ki a szóbeli tételeket?
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény – vagyis jellemzően a tanuló saját iskolája – gondoskodik.
Az emelt szintű szóbeli vizsga pedig továbbra is központi tételsor alapján zajlik.
A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek és a vizsgaleírás nyomán a szóbeli tételsor témakörei a következők:
- Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
- Népesség, település, életmód
- Egyén, közösség, társadalom
- Politikai berendezkedések a modern korban
- Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Középszinten az iskoláknak továbbra is lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére, amelyben helyet kaphatnak helytörténeti vagy az iskola névadójához, fenntartójához kötődő tételek.
Általános szabály, hogy a tételek körülbelül 60 százalékban a magyar, körülbelül 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és körülbelül 50 százalékuk az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozzék.
Középszinten a tételsornak témakörönként kettő–négy, összesen 20–22 tételt kell tartalmaznia.
Emelt szinten az országos vizsgaközpont adja meg a tematikát, amely a témakörhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. Az ebben megfogalmazott – emelt szinten körülbelül 30 – cím alapján kell kijelölni az egyes tételeket, amelyeket azonban a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetnek meg.
Ahogy a vizsga írásbeli részén is, úgy a szóbeli feleletre történő felkészüléshez és a tételkifejtéshez a vizsgázók csak az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt használhatják.
A tételek négy típusa különböztethető meg:
- egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása
- egy összetettebb probléma áttekintő bemutatása
- több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása
- esetleg két hasonló téma összehasonlítása
A szóbeli tételek feldolgozási, értelmezési szempontokat is kijelölnek, ezek száma középszinten három-négy, emelt szinten három-öt.
A tételek különböző típusú forrásokat is tartalmaznak (pl. térképvázlat, szöveges forrás, képi forrás, ábra, adatsorok), ezek értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor. Ennek kapcsán a vizsgaleírás egyetlen megkötése, hogy a középszintű tétel három-hat forrást tartalmazzon. A legpraktikusabb a négy forrás, mert úgy a legkönnyebb elosztani az Ismeretszerzés, források használata szempontra adható maximum 12 pontot, mivel így forrásonként 3 pontot lehet szerezni.
Emelt szinten általában hat forrást tartalmaznak a tételek, mivel itt két-két pontot ér egy-egy forrás. Így szerezhető meg a 12 pont.
A vizsga többi eleme azonos közép- és emelt szinten egyaránt.
Hogyan feleljünk a szóbeli érettségin?
A szóbeli vizsgahelyzet eltér az írásbelitől, hiszen az emelt szinten vizsgázók egy központilag összeállított tételsorból nem saját iskolájukban, ráadásul idegen, ismeretlen tagokból álló háromfős vizsgabizottság előtt számolnak be tudásukról. A feleletre való felkészülés és maga a vizsgafelelet során viszont azonos szempontokat érdemes szem előtt tartani.
A tétel kihúzása után a vizsgázó jegyzetlapot és középiskolai atlaszt vehet magához. Ezek után legalább 30 percnyi felkészülési ideje van (bár a legtöbb esetben ennél jóval több, hiszen az ő felkészülése közben három-négy tanuló egymás után levizsgázik).
Olvassa el figyelmesen a feladatot!
A tétellapon a témakör, a résztéma és maga a tétel (vagyis a konkrét feladat) egyaránt fel van tüntetve. Ügyeljen arra, hogy a feladatot kell elvégeznie, nem általánosságban a témakörről vagy a résztémáról beszélnie! Érdemes beazonosítania, milyen típusú tételt húzott: egy kisebb korszak történelmi problémájára, egy összetettebb vagy több történelmi korszakon átívelő problémára vonatkozót vagy esetleg egy összehasonlító jellegűt.
A konkrét feladatot egy felszólító mondat (Mutassa be…!, Ismertesse…!, Elemezze…!, Magyarázza meg…! stb.) jelöli ki. A feladatkijelöléshez kiegészítő mondat is kapcsolódhat (Térjen ki…!, Világítson rá…! stb.), amely a fő témához kapcsolódóan rövidebb terjedelmű kitekintést vagy elemzést vár el – akárcsak az esszéfeladatok esetében.
A szóbeli tételek feldolgozási, értelmezési szempontokat is kijelölnek, ezek száma középszinten három-négy, emelt szinten pedig három-öt lehet. Ezek a szempontok egy lehetséges logikai rendet is sugallnak, amelynek követése ajánlott, de természetesen nem kötelező a vizsgázó számára. Mindez segít a sikeres vizsgához vezető út első lépésének megtételében: a feladat megértésében.
Tanulmányozza a forrás(csoportok)at!
Nemcsak a forrás tartalma, hanem szerzője, címe, keletkezésének időpontja (ezeket rendszerint a források alatt, dőlt betűvel szedve jelölik) is segíthet annak eldöntésében, hogy a téma mely részéhez – és egyben mely feldolgozási szemponthoz – kapcsolódik annak elemzése. Érdemes ugyanis a forrásokat minden esetben hozzárendelni a megfelelő feldolgozási szemponthoz.
A források elemzése kapcsán két fő műveletet kell elvégeznie: egy rögzítést és egy megállapítást. A rögzítés lehet a forrás lényegének összefoglalása vagy egy, a témához kapcsolódó lényegi elemének kiemelése, természetesen saját szavaival megfogalmazva. (A forrásból történő szó szerinti idézés nem helyettesíti a rögzítést.) A megállapítás lehet a rögzített tény egy fontos okának, következményének, jelentőségének vagy éppen a szerző szándékának a megvilágítása.
A forráscsoportok (ha vannak) esetében a forrásokat egymással összefüggésben kell elemeznie. Érdemes őket összevetni, összehasonlítani, ellentétbe állítani: megállapítani egyezéseiket vagy eltéréseiket, illetve ezek okairól feltételezéseket megfogalmazni. Ha a forrás grafikon vagy diagram, akkor érdemes valamilyen arányt vagy az ábrázolt jelenséget / folyamatot / tendenciát rögzíteni.
Tanulmányozza a középiskolai történelmi atlasz megfelelő térképét vagy térképeit, amennyiben a téma ezt indokolja!
Keresse meg az atlaszban a tételéhez kapcsolódó térképet vagy térképeket! A történelmi atlasz időrendben tartalmazza a térképeket. Ez megkönnyíti a tájékozódást, de használhatja a tartalomjegyzéket is. A térképek különösen a térben és időben való tájékozódást segítik elő, hiszen leolvasható róluk az egyes államalakulatok (időben és térben való) kiterjedése, terjeszkedése, hadjáratok útvonalai, csaták helyszínei és időpontjai, politikai és katonai szövetségek stb. Az atlasz tartalmaz társadalmi, gazdasági, művelődéstörténeti térképeket vagy éppen statisztikai adatokat tartalmazó kiegészítéseket is.
Azonban igen nagy hiba, ha az atlaszból a téma szempontjából nem lényeges adatokat idéz, és ezzel rossz irányba viszi el a feleletét. Ügyeljen arra, hogy minden hasznos információt írjon ki a megfelelő térképekből, ugyanis a felelet alatt az atlasz lázas lapozgatása, az abban való keresgélés rossz benyomást kelt! Az információk kigyűjtését és kijegyzetelését követően rendszerezze azokat, majd használja fel a vázlatkészítés során!
Gondolja végig a feleletének logikai felépítését!
Ehhez mindenféleképpen hasznos még egyszer elolvasni a feladatokat és a feldolgozási, értelmezési szempontokat. Mint említettük, ezek a szempontok egy lehetséges logikai sorrendet is sugallnak, amelynek követése ajánlott, de nem kötelező a vizsgázó számára.
Amennyiben a forrásokat már elemezte – azaz készített egy rögzítés-megállapítás párt minden forráshoz –, és hozzárendelte a megadott szempontok közül a megfelelőhöz, akkor kirajzolódik a vizsgázó előtt, mely ismeretekről kell számot adnia teljesen saját tudásából a Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek szempont alatt.
A vizsgázónak fontos tudatosítani magában, hogy mennyi idő áll rendelkezésére felelete során a tétele kifejtésére: középszinten 15, emelt szinten 20 perc, amelyből néhány percet (a felelet végén) a vizsgáztatói kérdésekre és a vizsgázó ezekre adott válaszaira kell szánni.
Készítse el a feleletvázlatot!
A vázlatkészítés a felkészülés kiemelt lépése, hiszen a vázlat lesz a legfontosabb kapaszkodó a felelete során. Óva intünk mindenkit attól, hogy egész mondatokból álló fogalmazást írjon, a felelete ugyanis nem állhat annak felolvasásából!
A vázlata legyen rövid és tömör! Hagyja ki a túl aprólékos, illetve a téma szempontjából lényegtelen részleteket! Használjon egyértelmű rövidítéseket! Már a vázlatkészítés során tartsa szem előtt a felelet szerkezeti felépítését, különítse el a bevezetést, a tétel kifejtését és a befejezést! A bevezetés állhat a probléma felvetéséből, a téma megjelöléséből; mindezeket tulajdonképpen tartalmazza a tétellapon a feladat kijelölése. Utalhat a történelmi korszak / jelenség jelentőségére. Egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása esetén itt érdemes azt térben és időben elhelyeznie. A bevezetésnek mindenféleképp figyelemfelkeltőnek kell lennie.
A tétel kifejtésének során haladjon a már előzőleg elhatározott (akár a megadott szempontok által kínált) logika mentén! Végezze el ennek alapján a források elemzését, és építse be saját ismereteit, amelyre a Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek értékelési szempontnál kap majd pontokat! Építse be az atlaszból kigyűjtött információkat! Alkalmazza jelentésüknek megfelelően a téma általános fogalmait és konkrét szakkifejezéseit! Amit semmiképpen ne felejtsen el: a téma időbeli és térbeli elemeinek hangsúlyozása.
A befejezésben összegezze a vázlatban felírtakat, utaljon a történelmi korszak / jelenség jelentőségére, esetleg egy gondolat erejéig vezesse tovább a tárgyalt történelmi problémát! Feleletében értékelheti is az adott történelmi eseményt vagy jelenséget, fontos viszont, hogy véleményét alá tudja támasztani helytálló érvekkel.
Fejtse ki a tételt a vizsgabizottság előtt!
Elérkezett a szóbeli vizsga legizgalmasabb pillanata: a felelethez szólítják a diákot. Minden segédeszközt vigyen magával: a tétellapot a forrásokkal, az atlaszt és a jegyzeteit is!
Mindent úgy helyezzen el, hogy rögtön használni is tudja, az atlasz legyen nyitva a megfelelő térképnél, a forrásokat maga felé fordítva helyezze el: a vizsgáztatónak van saját példánya!
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatóknak közbekérdezni csak akkor lehet, ha a tanuló teljesen helytelen úton indult el (pl. a tétel helyett a témakörről kezd el beszélni, vagy a reformáció helyett a reformkort kezdi el bemutatni…). A vizsgabizottság tagjai abban az esetben is közbeszólhatnak, ha nyilvánvaló, hogy a vizsgázó elakadt a feleletében. Ez esetben a téma kifejtését segítő kérdést tesznek fel, amennyiben az a felelési időbe még belefér.
Beszéljen érthetően és megfelelő hangerővel! Egész mondatokban, folyamatosan fejtse ki gondolatait! Használja, sőt tartsa magát a megírt feleletvázlathoz: ne olvassa fel, de rendre belepillanthat! Jelentésüknek megfelelően használja a téma szakszavait, sőt néhány, a téma szempontjából alapvető szakkifejezést röviden ki is fejthet! Használja – ha szükséges – a történelmi atlaszt! Rá is mutathat egy-egy éppen bemutatott jelenségre, területre stb.
Ha befejezte a feleletét, a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A kérdés elhangzása után nincs sok gondolkodási ideje, igyekezzen legjobb tudása szerint felelni. Ha nem jut eszébe a válasz, kezdjen el hangosan gondolkodni, hogyan oldaná meg a felvetett problémát, még akkor is, ha a konkrét választ nem tudja! A logikus gondolkodás épp annyira értékelendő, mint a pontos lexikai tudás. A szóbeli vizsga befejezését követően – a vizsgázó távozása után – a vizsgabizottság tagjai a javítási útmutató alapján értékelik a teljesítményét, de a vizsgázó erről csak később kap visszajelzést.
TIPP: A felkészülés során minden szóbeli tételhez érdemes megtanulni egy néhány mondatban elmondható, a témához kapcsolódó érdekességet. Ez segíthet olyan benyomást kelteni, hogy a vizsgázó az átlagnál jártasabb a megadott témában, mélyebb ismeretekkel is rendelkezik, vagy a történelem iránt érdeklődőbb diák. Egy-egy rövid történet sikeres elmesélése emelheti a felelet pontszámát.
Nyitókép forrása: Beautiful Faces of Berlin / Flickr
