„Egy könyvnek többféle olvasója lehet. Vannak, akik először a tartalomjegyzéket lapozzák fel, megnézik, hogy mit is tartalmaz a könyv, és azt egyfajta útmutatóként használva olvasnak. Vannak, akik véletlenszerűen felnyitják a könyvet több helyen, beleolvasnak, és ami érdekli őket, azt olvassák csak el. Aztán vannak olyanok is, akik ha leülnek, és kézbe vesznek egy könyvet, azt szépen fejezetről fejezetre haladva végig is olvassák. Ez a könyv kissé rendhagyó, és valójában nem is könyv, hanem kézikönyv. Vagyis olyan munka, amelyet nemcsak olvasásra állítottunk össze, hanem azért, hogy a mindennapokban, a tanítás során lehessen belőle ötleteket, javaslatokat meríteni, és azokat felhasználni. Ez a fő célja ennek a kézikönyvnek. Nem azért készült, hogy a tudományterület szempontjából fontos kutatási eredményekről számoljunk be (de erre is kitérnek az egyes fejezetek), hanem azért, hogy segítse azt a pedagógiai / oktatásmódszertani folyamatot, átalakulást, amely 2019-ben kezdődött meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE, Egyetem), és amely a mai napig tart.” – így kezdődik a Korpics Márta–Méhes Tamás–Domokos Klaudia által szerkesztett, Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz címmel megjelent kötet bevezetője.
Felmerülhet az érdeklődőkben, de akár a kollégákban is, hogy miért is nem a kreatív tanításhoz címet kapta a kézikönyv, miért a tanulásról szól. Hiszen, ha tanulás, akkor ez a diákok nézőpontja, nekünk oktatóknak az a feladatunk, hogy tanítsunk, nem? Ha figyelemmel kísértük az elmúlt évek pedagógiai és felsőoktatáspedagógiai kutatási eredményeit, akkor erre a kérdésre egyértelmű nemmel kell válaszolnunk. A folyamat ugyanis összefügg, talán az a legszerencsésebb, ha Lükő István (Lükő 2015) fogalomhasználatát vesszük kölcsön és kötőjellel írjuk a két szót, ezzel is jelezve, hogy a két folyamat összetartozik, az egyik nem létezik a másik nélkül (Báthory 1985.; Falus-Szűcs 2022.; Kálmán 2021). Tanítás-tanulás folyamata tehát szorosan összefügg, ez magát a kézikönyvet is jellemzi. A kézikönyv bevezetője után egy áttekintést kaphat az olvasó három, a Kreatív Tanulás Programhoz (továbbiakban KTP) szorosan kötődő egyetemi személy (Christián László r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, Korpics Márta a Kreatív Tanulás Iroda vezetője és Botos Virág, aki a Program elindulásától tagja a koordinációs csapatnak) tolmácsolásában a KTP egyes lépéseiről, elért eredményeiről. A kézikönyv további fejezetei azonos módon építkeznek. Minden fejezetet az adott fejezet elsajátításához szükséges kompetenciák feltüntetésével kezdődik, ami jelzi azt, hogy a kézikönyv a tanulást segíti, minden fejezet olyan módszertani segítséget ad, amely az oktatók napi munkavégzését könnyíti meg.
A kézikönyv második fejezete – Seres-Busi Etelka és Hegedűs Judit tollából – az oktatás szemponjátból fontos didaktikai alapfogalmakat tekinti át, ezt mindvégig a kreatív oktatás kontextusában értelmezve. A fejezet bemutatja a kreatív oktatást, a tanítás-tanulás folyamatát, a tanulási környezetet, az oktatási stratégiákat és módszereket és a tanulás szervezési módjait is. A szerzők kitérnek az oktatás módszereire is és a tanári kompetenciákra is. A fejezetet a szerzők feladatokkal zárják, amelyek elvégzésével a kézikönyv használója ellenőrizheti, hogy elsajította-e a „tananyagot. Ugyancsak a két szerző jegyzi a kötet harmadik fejezetét, amely az óratervezésre fókuszál. A fejezet utal az európai felsőoktatási térség egyik fontos elvárására, amely hatással volt a felsőoktatásban lezajló paradigmaváltásra. Az elmúlt évtizedeket jellemző tanítás-és tananyagfókuszú tervezési modellel szemben elvárásként jelent ugyanis meg a tanulásközpontú és a tanulási eredményen alapuló tervezés. A fejezet számos praktikus információt és kapaszkodót ad, amely megkönnyítheti az óratervezést nem könnyű feladatát. Belényesi Emese írta a tudásmérés-értékelés fejezetet, ahol különböző, már a félév során is alkalmazható értékelési módszert mutat be az olvasóknak. A következő fejezetet Berta Judit és Kriskó Edina írta, akik a tréningmódszertant mutatják be az érdeklődőknek. Az elméleti kereteken túl számos olyan gyakorlatot, tanulásszervezési módot osztanak meg az olvasókkal, amelyet hasznos lehet beépíteni az interaktivitást szem előtt tartó kurzusokba.
Ezt követően a kooperatív tanulásszervezésről olvashatunk (Korpics Márta a fejezet szerzője), ahol is megismerhetjük a tanulásszervezés történetét, sajátosságait, illetve olyan javaslatokat is megoszt a szerző, amelyeket az óra struktúrája szerint tagolt, ezzel könnyítve meg a téma hasznosítását. Az esettanulmányról három szerző közösen írt: Korpics Márta, Méhes Tamás, Domokos Klaudia. A módszer történeti áttekintésén túl megismerhetjük a módszer közigazgatási továbbképzési hasznosítását, a típusokat, a felhasználás módjait, illetve három különböző képzésekben már hasznosított esettanulmány feldolgozási javaslatát osztják meg a szerzők a fejezetben. Ezt követően még kitérnek a tervezésre és az esettanulmány-írásra is. Paksi-Petró Csilla kreatív, innovatív módszerek és technikák praktikus gyűjteményét nyújtja át az olvasóknak, elismert és népszerű módszerek rövid bemutatásával. Praktikus információkkal segíti a digitális oktatásra vállalkozókat. Fejezete tartalmaz egy jól használható gyakorlattárat is, amelyet több részre bontott aszerint, hogy a tanítási folyamat melyik szakaszában lehet használni az adott gyakorlatot, módszert.
A módszertani kézikönyv alapvetően didaktikai, módszertani segítséget nyújt, de nem lehet ma már ilyen típusú anyagot készíteni anélkül, hogy a digitális eszköztárra ki nem térnének. A könyvet ezért zárja Botos Andrea-Botos Virág és Barnucz Nóra IKT eszközöket bemutató fejezete, akik a tanulástámogatás folyamatának támogatására alkalmazható alternatív oktatási módszereket mutatnak be.
Hiánypótló és hasznos mű született.
Felhasznált irodalom
Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest: Tankönyvkiadó, 1985.
Falus Iván–Szűcs Ida: Az oktatás stratégiái. In Falus Iván – Szűcs Ida (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Akadémiai, 2022, 483-511.
Kálmán Orsolya: Tanulásközpontú felsőoktatás. Oktatók a tanításról, szakmai fejlődésről és tanulásról. Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan, 2021.
Korpics Márta–Méhes Tamás–Domokos Klaudia (szerk.): Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz. Budapest, Ludovika, 2022.
Lükő István: A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje. Képzés és gyakorlat. 2015. 13. 1–2, 317–336.
Nyitókép forrása: a Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz borítója
