A felsőoktatás színesebbé, interaktívabbá tételéért (könyvajánló)
„A kreativitás (alkotókészség / képesség) a személyiség egyedi tulajdonságainak, gondolati és cselekvési képességeinek sajátos összerendezettsége. Minden olyan mozzanat és tényező a személyiségen belül, amely lehetővé tesz valamilyen szintű alkotást, és emellett még a viselkedésben és a magatartásban is megjelenik” (Fazekasné é.n.). „A kreatív pedagógia képes arra, hogy hidat hozzon létre a kreativitás kutatása és az oktatás között, mivel az oktatás során arra törekszik, hogy a kutatási eredményeket hasznosítsa. A kreatív tanítás a tananyaghoz kötődik és olyan tanári gyakorlatot jelent, ami a hagyományoshoz képest kreatív elemeket tartalmaz (Fogalomtár 2021, 14.).”
„A »tudásintenzív«, tudásalapú gazdaságok és társadalmak esetében a versenyelőny kivívása, megtartása különösen fontos, így a felsőoktatás kulcsfontosságú a szakképzett munkaerő, a humán tőke fejlesztésében, a társadalmi mobilitás biztosításában. Mindezt a felsőoktatás is innovatív tevékenységével tudja támogatni (Seres-Busi–Hegedűs 2024:50).” Az innováció a szervezetek rendszerszintű teljesítménye (Bridgstock et al 2011), de az innovációhoz fontos, hogy a szervezetben lévő egyének kreatívak legyenek (Kolnhofer Derecskei–Nagy–Zoltay 2017). Csíkszentmihályi Mihály (1997) a kreativitás meglétéhez három tényezőt tart fontosnak: az egyént, a kultúrát és azt a tartományt, amely támogatja a kreativitás létrejöttét. „A kreativitás egyre nagyobb hangsúlyt kap a globális fejlődéssel és a technológiai, tudományos, gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi változásokkal párhuzamosan. A kreatív képességet a változás mozgatórugójának tekintik, valamint a tudásalapú társadalommal és a kreatív gazdasággal való együttműködés és az ahhoz való hozzájárulás eszközének (Robyn 2013:360).”
Sokan sokféleképpen írtak a kreativitásról, az egyik leginkább ismert írás Csíkszentmihályi Mihályhoz (2008) köthető, aki a tanulás kulcselemeként hivatkozik az érdeklődésre, az élvezetre, az egyensúlyra, az örömre és a tudás iránti vágyra (Vass, 2012). Ezt pedig úgy lehet biztosítani, ha a diákokat motiválttá tesszük és biztosítjuk az együttműködés és tudásmegosztás lehetőségét. Módszerként pedig olyan eszköztárat igyekszünk alkalmazni, működtetni, amelyek támogatják a kreativitást. Az American Psychological Association 2015-ben publikált anyaga a 20 legfontosabb alapelv egyikeként azonosítja be a kreativitást, mert véleményük szerint ez egy olyan kompetencia, amely elengedhetetlen a XXI. századi információs társadalomban való boldoguláshoz (APA 2015).
Ehhez az új szemlélethez nyújt hathatós segítséget Sylvia Ashton és Rachel Stone An A-Z of Creative Teaching in Higher Education című könyve, akik az ábécé betűihez társítva mutatják be, hogy milyen jellemzők és elvárások vannak a felsőoktatásban a kreatív oktatással kapcsolatban. A felsőoktatás egyre inkább nyitottá válik a tanítás-tanulás folyamatának átalakításában. A könyv egyfajta módszertani kézikönyvként foglalkozik az oktatókat érintő gyakori problémákkal, és ezek megoldáshoz kínál esettanulmányokat és nagyon konkrét gyakorlati javaslatokat. A kötet kritikai megközelítéssel, különböző nézőpontokat alkalmazva vizsgálja a témákat és utal az egyes területek legújabb elméleteire. A szerzők az angol ábécé 25 betűjéhez társítva mutatják be a kreatív oktatás fontos tudnivalóit és javaslatokat is megfogalmaznak az egyes eszközök, módszerek alkalmazásról.
Néhány példa a betűk mögötti módszertanról és eszközökről
A (Action): Hogyan lehet a tanulást aktívabbá tenni (aktív tanulási és tanítási megközelítések; tanulóközpontú tanulás)?
C (Communication): Hogyan lehet kapcsolatot teremteni a diákokkal (kérdések, tesztek, a tanulás értékelése, visszajelzés, online kommunikáció)?
D (Design): Hogyan tervezzünk tanulást mindenki számára (tervezés, univerzális tanulás tervezése, differenciálás, online tanulás)?
E (Emotions): Hogyan játszanak szerepet az érzések a tanulásban (szenvedélyek, értelem, idegtudomány, szorongás, implicit emlékezet, esztétika)?
G (Groups): Hogyan támogassuk a tanulók közös tanulását (kollaboratív tanulás, összetartozás, kiscsoportok kezelése, online tanulás)?
I (Internationalization): Hogyan gazdagítja ez a tantervet (interkulturális kommunikáció, társadalmi felelősség, összekapcsolódó világ, a sokféleség központi szerepe, állampolgári cselekvés, globális kérdések, többműveltség, sokoldalúság)?
J (JOY): Hogyan találjuk meg a tanításban és a tanulásban (öröm, örömteli tanítás és tanulás, buktatók, boldogság, boldogság)?
K (Knowledge): Hogyan lehet a tudást átadni és azt visszaszerezni (tanterv, tananyag)?
L (Listening): Hogyan figyeljünk a diákjainkra és hogyan tájékoztassuk a gyakorlatunkat (reflektív gyakorlat, reflexió a gyakorlatban és a gyakorlaton, kritikai reflexió)?
Már a fenti néhány példából is látszik, hogy mindenki számára hasznos olvasnivalót jelenthet a kötet. Legyen valaki tapasztalt vagy új oktató, legyen az új kihívásokat kereső vagy annak megfelelni akaró. Ha a hallgató és az egyéni tanulási utak vannak a középpontban, akkor jó szívvel tudom ajánlani a könyvet.
Felhasznált irodalom
American Psychological Association, Coalition for Psychology in Schools and Education. (2015). Top 20 principles from psychology for preK–12 teaching and learning. [online] [2022.10.10.]
ASHTON, Sylvia – STONE, Rachel (2021.): An A-Z of Creative Teaching in Higher Education. Los Angeles/London, New Delhi, Sage. (First publication 2018. Sage)
Bajnok et al (2021.): Fogalomtár az oktatásszervezéshez. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
BRIDGSTOCK, Ruth et al. (2011.): Cultivating innovation through social relationships: A qualitative study of outstanding Australian innovators in scicence and technology and the creative industries. In: MESQUITA, A. (ed.) Tehcnology for creativity and innovation: Tools, techniques and applications. Information Science Reference, 104–120.p. DOI:10.4018/978-1-60960-519-3.ch005
CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály (2008.): Kreativitás. A flow és felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Fazekasné Fenyvesi Margit: A kreativitás fogalma és fejlesztése
ROBYN, Philip (2013.): Cultivating creative ecologies: Creative teaching and teaching for creativity. In Wyse, P. Billot et al (eds) Research and Development in Higher Education: The Place of learning and Teaching (Volume 36) – Refereed papers from the 36th HERDSA Annual International Conference. 360–369.p.
SERES-BUSI Etelka – HEGEDŰS Judit (2024.): Pedagógiai tervezés és kreatív tanulás a felsőoktatásban. In: KORPICS Márta – MÉHES Tamás – DOMOKOS Klaudia (szerk.) Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz. Ludovika, 49–74.p.
VASS Vilmos (2012.): A kreatív iskola. Anyanyelv-pedagógia, 1.sz. hálózati közlemény. (Letöltés dátuma: 2019. június 15.)
A kép forrása: Valeriia Sviridova, Canva
