Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Galda Levente

NKE HACKATHON 2023 – Hallgatói Innovációs Ötletverseny

Innovatív megoldást találni egy adott problémára vagy célra.

Galda Levente 2023.02.20.
Galda Levente

Innováció – Kultúra – Kisebbségek

Nemzetiségi lét az infokommunikációs korszakban.

Galda Levente 2023.02.08.
Kaderják Dániel és a ChatGPT

Társszerzőnk: a mesterséges intelligencia

Hálózattudomány az innováció frontvonalában.

Kaderják Dániel és a ChatGPT 2023.01.26.
Ludovika.hu

Mindennek van egy határa?

Az elmúlt évtizedekben a határok jelentős oszcillációt mutattak.

Ludovika.hu 2022.12.06.
Kopics Márta

A négyesfogathajtás mesterei

Kreatív módszerek az oktatásban.

Kopics Márta 2022.12.06.
INNOVÁCIÓ & TECHNOLÓGIA BLOG
Prófusz Péter
Prófusz Péter
főreferens, az NKE Innovációs és Technológiai Iroda projekt szakmai vezető-helyettese
  • 2022.08.05.
  • 2022.08.05.

Mit nyer az egyetem az ipari kapcsolatokkal? (2. rész)

A nemzeti innovációs rendszer stabilitását és hatékonyságát nagymértékben határozza meg a felsőoktatási intézmények, valamint a vállalatok kapcsolata. Az együttműködésnek több módja is lehet, a szakirodalom nyolc alapvető kapcsolati formát különböztet meg. Ebben a részben további öt kapcsolattípust mutatunk be.

Az első részben összefoglaltuk az ipar-egyetem kapcsolatrendszer jelentőségét, kitértünk a felsőoktatási intézmények közötti verseny aspektusaira, valamint bemutattuk az együttműködés három lehetséges formáját (K+F+I területén megvalósuló együttműködés; oktatók, kutatók, vállalati szakemberek mobilitása; gyakorlóhelyek biztosítása a hallgatóknak). A folytatásban további öt alapvető kapcsolattípusról lesz szó.

K+F+I eredmények értékesítése

A 21. század változó társadalmi-gazdasági elvárásainak hatására előtérbe került a felsőoktatás harmadik missziója (az első misszió az oktatás, a második pedig a kutatás).  A harmadik misszió – egyebek mellett – az egyetemeken létrejött tudás hasznosítását, illetőleg az ipari kapcsolatokat is magában foglalja. E tárgykör egyik gazdasági dimenzióját a spin-off vállalkozások keletkezése és megerősödése jelenti, erről bővebben alább, a „Közös vállalkozások, klaszterek, koalíciók létrehozása” alcímet viselő részben olvashatnak.

Az egyetemek K+F+I tevékenységének felmérése, továbbá a rendelkezésre álló tudás, valamint a meglévő eredmények értékesítésének elősegítése érdekében jöttek létre a tudás- és technológiatranszferért felelős szervezeti egységek, amelyek az ipari kapcsolatépítés mellett a szellemitulajdon-védelemmel összefüggő kérdésekkel is foglalkoznak. Ez a funkciója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Innovációs és Technológiai Irodának is, amelyről első blogbejegyzésünkben olvashattak.

Gyakorlati elemek erősítése az elméleti oktatásban  

Idehaza ebben a témakörben számos jó gyakorlatot láthatunk már: az ipari szereplők és az egyetemek közösen megvalósított tananyagfejlesztéseit, az ipari szakemberek által az egyetemeken tartott gyakorlati kurzusokat, vagy éppen a vállalatok munkatársainak óraadóként történő részvételét az elméleti oktatásban. Több esetben a vállalatok saját eszközeiket viszik az egyetemek falain belülre, laborokat hoznak létre, ahol az ipari szakemberek is közreműködnek a gyakorlati ismeretek átadásában, a hallgatókkal közösen megvalósított kutatásokban, vagy éppen a kísérleti munkában.

Konkrét példaként érdemes kiemelni a BME-n már 2006-ban létrehozott Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontot, amely kezdettől fogva azt a célt szolgálta, hogy hatással legyen az egyetem akadémiai oktatására is. A hallgatóknak a Tudásközpont munkájába történő bevonása pedig jól hasznosítható tapasztalatokat, friss, releváns tudást biztosított a fiataloknak.

Élethosszig tartó tanulást segítő egyetemi szolgáltatások

Ebben a témakörben a Tempus Közalapítvány elemzésének vonatkozó része az egyik legkiválóbb összefoglalás: „A felsőoktatás számára egyre sürgetőbb kihívás, hogy a hagyományos felsőfokú végzettséget, tudományos fokozatot biztosító képzések mellett – az egész életen át tartó tanulás politikájának megfelelően – aktív szerepet vállaljon a már végzettek számára a továbbképzések, tanfolyamok piacán. A tanítás-tanulás új, kollaboratív formáinak megfelelően ez nem csupán egyirányú tudásáramlást jelent, hanem a felsőoktatás számára is lehetőség. A résztvevők szerteágazó tapasztalatai alkalmat adnak arra, hogy elmélet és gyakorlat egymást erősítve segítsék a tanulási folyamatot, és a felsőoktatás otthon legyen a kortárs üzleti, ipari és munkaerőpiaci problémák világában.”

Közös vállalkozások, klaszterek, koalíciók létrehozása

A felsőoktatás korábban már említett harmadik missziójának több gazdasági dimenziója létezik. Ezek közé tartozik a szabadalmi tevékenység, vagy akár a spin-off cégalapítás. Gazdig György szerint „a spin-off cégek olyan innovatív kisvállalkozások, amelyeket egy egyetem vagy költségvetési kutatóhely alkalmazottai alapítanak saját kutatási eredményeik piacosítása érdekében. Ezek létrejötte azonban nemcsak a vállalkozói életformára váltó kutatót szolgálja, hanem az anyaintézményét is, amely pluszforráshoz juthat a spin-offok révén.” Az így megalakult cégekhez pedig természetesen külső partnerek is kapcsolódhatnak.

Az egyetemi K+F+I eredmények piacra juttatása szükségessé teheti, hogy az intézmény gazdasági társaságot alapítson, abban részesedést szerezzen, esetleg más szereplőkkel együttműködve klasztert vagy koalíciót hozzon létre. Ebben a témakörben jó példaként említhető a Debreceni Egyetem, amely több vállalkozásban vesz részt, továbbá az NKE is, amely a releváns iparági szereplőkkel együtt alapító tagja a Magyarországi Drón Koalíciónak, valamint tagja a Mesterséges Intelligencia Koalíciónak.

Vállalati szakemberek részvétele az egyetem irányításában

Napjainkban egyre jellemzőbb, hogy a vállalati szakemberek részt vesznek az egyetemek felügyeletében, stratégiai irányításában. A szerepvállalásuknak több formája létezik: a felsőoktatási intézményekben létrejött tanácsadó testületek, szakbizottságok, munkacsoportok, de akár a tudásközpontok tagjainak is lehet az irányításhoz kapcsolódó feladatuk.

Ezen kívül a közelmúltban megvalósított modellváltások is azt eredményezik, hogy a vállalati szakemberek komolyabb szerephez jutnak az egyetemek életében. A modellváltás lényege, hogy az érintett egyetemek már nem közvetlen állami fenntartású intézmények, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványhoz kerültek át. Az állam a modellváltó egyetemekkel 15-20 évre szóló, hosszú távú garanciákat tartalmazó szerződéseket kötött, amelyek keretei között 3-5 éves, egyedi finanszírozási megállapodások jönnek létre.

E témakörben az igazán lényeges pont az alapítványt kezelő, valamint annak nevében eljáró kuratórium (az általános ügydöntő és képviseleti szerv) összetétele. A modellváltó intézmények kuratóriumába, vagy akár azok élére, több esetben komoly vállalati és cégvezetői tapasztalattal rendelkező személyek kerültek. Elég csak például az OTP Bank elnök-vezérigazgatójára (a Soproni Egyetem kuratóriumi elnökére), a MOL elnök-vezérigazgatójára (a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumi elnökére), vagy éppen a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójára (a Semmelweis Egyetem kuratóriumi elnökére) gondolnunk.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy a jó gyakorlatok és a komoly eredmények ellenére az ipar-egyetem kapcsolatrendszerben – a szakirodalom által meghatározott nyolc alapvető együttműködési formában – idehaza még bőven van fejlődési potenciál. Azok az egyetemek, amelyek a jó példák többségét adják, az egyes rangsorokban előkelő helyeken állnak. Ezen az úton indult el egyetemünk, az NKE is.

A felsőoktatási verseny azonban tovább fokozható. Amelyik intézmény az elkövetkező években a legtöbb és legmagasabb színvonalú ipari kapcsolatot tudja kiépíteni a nyolc legizgalmasabb területen, az nyer majd igazán. Megnyeri az egyetemek versenyét.

Az elemzés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 azonosítószámú, „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK)” című projekt keretében készült.

Források:

Gazdig György (2009): A spin-off cégekről általában. Repüléstudományi Konferencia 2009. április 24. Letöltés:

http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2009_cikkek/Gazdig_Gyorgy.pdf (2022. 08. 01.)

Inzelt Annamária (2018): A felsőoktatás harmadik missziója. Valóság, 61. évfolyam, 5. szám, pp. 93-98. 

Tempus Közalapítvány (2016): Példák az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködési formákra. Letöltés: https://tka.hu/nemzetkozi/6443/peldak-az-egyetemek-es-a-vallalatok-kozotti-egyuttmukodesi-formakra (2022. 08. 01.)

Fotók: Pexels.com

Témakörök: egyetem, innováció, kapcsolatok, kutatás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT