A Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi vendégkutatójával, az Old Dominion Egyetem politikatudományi professzorával, Jesse Richmannal Sándor Lénárd kutató beszélgetett a válságidőszakokban tartott amerikai elnökválasztások tanulságairól, valamint a mostani elnökválasztást övező válságok jelentőségéről.
A 2020-as amerikai elnökválasztás nem fukarkodik a drámai fordulatokban és belföldi válságokban. Impeachment, közegészségügyi válság, gazdasági recesszió, rendőri túlkapások, faji indíttatású zavargások, az egyik legfelső bírósági bíró elhalálozása, Donald Trump elnök megfertőződése, majd meglepetésszerűen gyors kilábalása, rendhagyó választási rendre való felkészülés az eddigi események sorrendje. A történelmi párhuzamok felelevenítése, és a dilemmák kibogozása révén próbáltuk megérteni az eseményeket Jesse Richman professzorral.
I. Ki a felelős? – elnökválasztások válságidőszakokban
A 2020-as amerikai elnökválasztás a koronavírus-járvány miatt válságidőszakban szervezett választás lesz. A történelmi párhuzamokat keresve nehéz olyan korábbi példát találni, amikor ilyen sok, egymással összefüggő válság egyszerre sújtotta Amerikát. Általánosságban igaz, hogy a választók a hatalmon lévő elnököt és pártot büntetik, amikor azt gondolják, hogy a dolgok rosszul mennek. A republikánusok 2008-ban a pénzügyi válság kirobbanása miatt veszítették el a választásokat. Bill Clinton 1992-ben egy kisebb válságot fordított a maga javára, és így sikerült legyőzni a hatalmon lévő elnököt. Ronald Reagan 1980-ban azért is nyerhetett egymással összefonódó gazdasági és külpolitikai válság sújtotta az országot. Lyndon Johnson 1968-ban úgy döntött, hogy nem indul az elnökválasztáson, és a demokrata pártot legyőzték az akkor kibontakozó külpolitikai válságban és az alapjogi visszaélések miatt bekövetkezett zavargások során. Herbert Hoover 1932-ben a nagy gazdaság világválság következtében veszítette el az elnökválasztásokat.
Emellett a kampány többet nyomhat a latba a válságidőszak során. Nagyobb ugyanis a hatása az emberekre, ha úgy gondolják, hogy a hatalmon lévő felelős a válságért. Ugyanakkor egyesítő ereje is lehet, és a választók a nemzeti összetartozás jegyében a hatalmon lévő elnököt támogatják. Ez különösen háborús időszakokra volt igaz, amire az 1864-es és az 1944-es választások példák. Mindkét esetben, a háborúk dacára magabiztosan győzött a hatalmon lévő elnök.
A mostani elnökválasztásra is jelentős mértékben rányomja bélyegét a válságidőszak. A kampány nagy része arról szól, hogy ki is felelős a válságok kialakulásáért, illetve mennyire jól kezelik ezeket a válságokat. A demokraták úgy érvelnek, hogy Donald Trump elnök rosszul kezelte a járványt, és arra hivatkoznak, hogy a nyári hónapokban Európában jóval alacsonyabb volt a megbetegedések száma. Ehhez igazodnak a népszerűségi mutatók, amelyek szerint Trump éppen a nyár közepén volt a legnépszerűtlenebb, amikor az amerikai esetszámok tetőztek, ugyanakkor az európai megbetegedés csekély volt. Amint azonban mérséklődött a vírus amerikai terjedése, de közben Európában ismét növekedett a fertőzés, úgy gyengült a demokraták érvrendszere.
Egy ezzel összefüggő, de mégis eltérő jellegű játszma folyik a gazdaság terén. Trump elnök és támogatóinak álláspontja szerint a választóknak arra kell figyelemmel lenniük, hogy a járványt megelőzően milyen jól ment a gazdaság szekere, és ezzel együtt a jelenlegi gazdasági nehézségekért megpróbálják a republikánusokat hibáztatni. A demokraták ugyanakkor azt mondják, hogy Trump a felelős, mert a rossz járványkezelésből fakadnak a gazdasági nehézségek is. Ennek a felelősségi játszmának további színterét a rendőri brutalitás és a faji alapú zavargások jelentik. Mindkét oldal olyan olvasatot törekszik adni a történéseknek, amellyel a másik oldalt teszi felelőssé.
II. Lesz ismét „teraszkampány”?
A kampány legutóbbi fordulata, hogy Donald Trump elnök koronavírussal fertőződött meg, amely szintén befolyásolhatja a választás végkimenetelét. Trumpnak kedvez a szimpátia, valamint Biden negatív kampánya is. Egy gyors felépülés igazolhatja a vírus súlyosságának mérséklése érdekében tett elnöki erőfeszítéseket is. Másfelől ugyanakkor könnyen Joe Biden kezére is játszhat, amikor a járványkezelés vonatkozásában megkérdőjelezi Trump vezetői képességeit. És persze megakadályozza, hogy Trump kampányolhasson. Érdekes módon az 1900-as évekig számos olyan kampány zajlott, amelyek során az elnökaspiránsok otthon maradtak, és a teraszukról hirdettek programot. Az úgynevezett „teraszkampányok” során arra hivatkoztak, hogy az országjáró szavazatszerzés méltatlan magatartás. Donald Trumpnak is érdemes egy ilyen jellegű kampánytaktikára váltania, bár ha gyorsan felépül, akkor bizonyára hamarosan viszont lehet őt látni a kampányrendezvényeken.
III. Rendhagyó elnökválasztás, rendhagyó választási szabályokkal
A jelenlegi járványhelyzet komoly kihívást jelent a választások technikai megszervezése során is. A választások lebonyolításáért felelős tagállamoknak úgy kell a választási részvétel növelésére törekedniük, hogy mindeközben megóvják a választópolgárok egészségét. A legtöbb tagállam ezért igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy a választók távollétük esetén is leadhassák szavazataikat. Ezeknek a szabályoknak azonban már régre visszanyúló gyökerük van. A távollévők voksolásának lehetővé tétele lényegében azzal vette kezdetét, hogy lehetőséget biztosítottak a háborúba vonult katonák szavazására. Szélesebb körben először az 1860-as évek során az amerikai polgárháború során alkalmazták. Ekkor rögtön politikai kritikák középpontjába került. A demokraták azért ellenezték, mert úgy vélték, hogy a katonák a republikánusokra szavaznak majd. A távollévők szavazásának szabályait az idők során fokozatosan terjesztették ki, és jelenleg majdnem minden állam, különösebb indok nélkül is biztosítja ezt a lehetőséget a regisztrált választói számára. Néhány nyugati-parti állam pedig, mint például Oregon vagy Washington már ezen is túllépett, és a levél útján történő szavazás lehetőségét valamennyi regisztrált választónak, vagy azok egy jelentős részének automatikusan biztosítja.
A mostani választási évben folyamatosan növekszik azoknak a tagállamoknak a száma, ahol a levél útján történő szavazás valamely formáját lehetővé teszik. Országszerte már rekordszámú távolléti szavazásra irányuló kérelmet regisztráltak. Michigan államban például két millió kérelmet vettek nyilvántartásban, ami már most meghaladja a korábbi választásokon nyilvántartásba vett kérelmet. Némely tagállam és helyi választási körzet pedig csökkenti a személyes voksolásra rendelkezésre álló szavazófülkék számát, ami zavart is okozhat, illetve hosszabb sorokat eredményezhet a választás napján. Donald Trump elnök a levél útján történő szavazás ellenében foglalt állást, úgy érvelve, hogy az több visszaélésre ad lehetőséget, mint a személyesen leadott szavazat. Ez a kritika pedig nem alap nélkül való. Egészen friss példák vannak arra, hogy a távollévők által elkövetett visszaélések miatt választási eredményeket kellett megsemmisíteni, valamint új választásokat kellett tartani. Ez történt a 2018-as képviselőházi választások során is Észak-Karolinában. Az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, ha távollévő szavazók szavazólapjait – gyakran pártpolitikai érdekeket képviselő – magáncégek gyűjtik be. Sajnos sok tagállam ezt a gyakorlatot folytatja, és a demokraták, meglehetősen átgondolatlan módon, ennek kibővítését tűzték ki célul. Mindemellett éppen a távollévők és a levél útján történő szavazók nagyobb arányának köszönhetően a mostani elnökválasztás során kevésbé kell tartani attól a korábban terjedő csalárd jelenségtől, miszerint állampolgárság híján is szavazásra jelentkeztek az Amerikában élő bevándorlók. A levél útján történő szavazások a visszaélés eme formájára kevésbé kínálnak ugyanis lehetőségét.
IV. A billegő államok és Amerika feszült novembere
Az amerikaiak november 3-án ugyan elnököt választanak, de ténylegesen egy elektori testületre fognak szavazni, ami sajátos módon juttatja kifejezésre a tagállamok szerepét a választási eljárásban. Ez azt jelenti, hogy az elnökség megszerzéséhez az aspiránsoknak elegendő államban kell megszerezniük a szavazatok többségét. Néhány államban biztosra vehető, kire szavaznak. Kaliforniában például szinte egészen biztos, hogy a Biden-Harris páros a befutó. Ugyanakkor a végső győzelem megszerzéséhez szükséges úgynevezett „billegő” államokkal kapcsolatos régi igazságok mára megdőlni látszanak. Az egyik terület, amire érdemes majd odafigyelni, azok a déli államok, mint például Texas vagy Georgia. Ezek az államok a lakosság megváltozott összetétele miatt válthatnak politikai színezetet. Szintén érdekes figyelemmel kísérni a Midwest régió északi részének államait, így különösen Wisconsint és Michigant. Ezek az államok Obama elnök „kék sáncának” részeit alkották, de 2016-ban mégis Trumpra szavaztak. Az első eredmények tekintetében érdekes lesz nézni Pennsylvaniát, Floridát és Észak-Karolinát is.
Mindezek mellett a 2020-as választást sajátos módon befolyásolhatják a távollévők szavazatai. Ez az egyik oka annak, hogy ebben az évben jóval kevésbé lesz irányadó az az eredmény, amelyet a választás estéjén lehet majd látni. A távollévők szavazatai, és a levélszavazás inkább a demokratákra jellemző. Ennek megfelelően azokban az államokban, ahol a levél útján leadott szavazatok még akkor is érvényesnek számítanak, ha november 3-át követően érkeznek meg szavazatszámlálásra, ott a választás eredménye még napokkal a voksolást követően is Joe Biden javára billenhet. Feszült novemberre lehet számítani, ha kezdetben úgy tűnik, hogy Trump nagyot nyer, de aztán Biden fokozatosan csökkenti a különbséget.
V. Bíróságé lesz-e végső szó?
A választási kampányban nagy fordulatot jelentett Ruth Bader Ginsburg halála következtében megüresedett hely. Donald Trump elnök számára ezzel lehetővé vált, hogy a megnevezze az utódnak szánt bírót, Amy Coney Barrettet, akit a Szenátusnak kell megerősítenie. Minthogy az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak igen széles hatáskörei vannak, ezért az élethossziglan időre szóló bírósági kinevezéseket rendkívüli mértékben itatja át a politika. A republikánusok 2016-ban azt mondták, hogy egy új bíró kinevezésével meg kell várni az új elnököt. A demokraták ezzel szemben foglaltak állást. Most pedig mindkét esetében fordított helyzet. Donald Trump elnök megnevezte jelölését, és a Szenátus megkezdte a kinevezési eljárást. Ez pedig egy újabb olyan kérdéssé válik, ami a pártpolitikai szembenállást fogja erősíteni.
Ugyanakkor a bíróságok, köztük pedig a Legfelsőbb Bíróság nemcsak egyszerűen azért kerülhet főszerepbe ezen az elnökválasztáson, mert Donald Trump elnök új bírót nevezett meg. Pontosan húsz esztendővel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság lépett közbe, és ifjabbik Bush javára eldöntötte választást azzal, hogy elrendelte szavazatok újraszámlálásának leállítását Floridában. A választási eljárás szabályainak változtatásai, és a jóval szélesebb körben engedélyezett távolléti szavazások miatt országszerte perekre kell számítani. Mindkét oldal fel van készülve jogászok terén, és már kezdetüket is vették a különféle perek. A távollévő szavazások korlátázására irányuló kérelmeket elutasítják, ugyanis a járvány komoly változtatásokat kíván a választási szabályok terén, még majd akkor is, amikor ezeket a szavazatokat begyűjtik. Elkerülhetetlennek látszik, hogy ezen ügyek közül jó néhányat a Legfelsőbb Bíróság előtt is megtámadjanak. Olyan kérdésekről fognak dönteni, mint például, hogy ki kell-e rekeszteni a késve érkezett szavazatokat a számlálásból. Minthogy pedig ezekben az ügyekben az elnökválasztás győztese is eldőlhet, így nem nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben ezt a bíróság fogja eldönteni. Ez különösen akkor lesz így, ha a választás összességében, valamint a kulcsfontosságú államokban egyaránt szorosnak bizonyul.
Névjegy:
Jesse Richman a Norfolkban lévő Old Dominion Egyetem politikatudományi professzora.
Doktori fokozatát a Carnegie Mellon Egyetemen szerezte 2005-ben.
Tanulmányai számos folyóiratban, így az American Political Science Review, a Journal of Politics, Legislative Studies Quarterly, az Electoral Studies and State Politics, valamint a Policy Quarterly hasábjain jelennek meg rendszeresen.
Az eredeti beszélgetés teljes terjedelmében innen érhető el:
https://precedens.mandiner.hu/cikk/20201008_early_november_could_be_tense_conversation_with_jesse_richman