Luxuscikkek az USA–Kína kereskedelmi háború új fejezetében
Új frontot nyitott Kína az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúban, válaszul a Kínából származó árukra kivetett 145%-os vámokra, amihez az e-kereskedelmi és videómegosztó-platformokat hívta segítségül. A napokban elárasztották az olyan népszerű videómegosztókat, mint a TikTok és az X, azok a „leleplező” tartalmak, amelyek azt mutatják be, hogy az Egyesült Államokban és Európában is népszerű, ám sokak számára elérhetetlen luxusmárkák, mint az Hermés, a Louis Vuitton vagy a Dior a termékeik nagy részét valójában Kínában állítják elő. A videók üzenete egyszerű: azt közvetítik, hogy ahelyett, hogy a vásárló csillagászati összeget fizetne egy brandért, valójában anyagáron hozzájuthat ugyanazokhoz a termékekhez. Amennyiben azokat Kínából vásárolja.
Az eredetileg 34 ezer dollárba kerülő Hermés Birkin táska megvásárlása mindössze 1400 dollárért sokak számára vonzó ajánlat lehet, ám luxusipari szakértők egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy a Kínában, márkajelzés nélkül előállított termékek nem többek, mint replikák, amelyeknek ráadásul a minőségére sincsen garancia. Egyes márkák képviselői sajtóközleményben jelezték, hogy ugyan dolgoznak kínai beszállítókkal, ezeket a cégeket szigorú titoktartási megállapodások kötik, eredeti termékek árusítása pedig továbbra is csak a saját üzleteiken és hivatalos viszonteladókon keresztül történik. A hamis termékek előállítása, árusítása és megvásárlása is jogszerűtlen, azt azonban kevesen tudják, hogy mire számíthatnak, ha ilyen terméket rendelnek. A jelen blogbejegyzés azt mutatja be, hogy mire számíthat a vásárló, ha Kínából vásárol hamis terméket.
A luxustermékek védelmének jogi háttere
Az Európai Unióban a hamis termékek előállítása nemcsak iparjogvédelmi jogokat sért, hanem bűncselekményt is megvalósít. A hamisítás elleni küzdelemben az egyik legjelentősebb egyezmény a TRIPS egyezmény kötelezi a részes államokat arra, hogy hatékony szankciókat biztosítsanak a hamisítók ellen (polgári, vám- és büntetőjogi eszközökkel). A magyar büntető törvénykönyvben a versenytárs jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállított termékének lemásolása a versenytárs utánzásának vétségét, az egyedi formatervezésű termékek, védjegyek (pl. táskák, órák, cipők) lemásolása pedig bitorlás bűntettét valósítja meg.
Hamis termékek az online platformok kínálatában
A hírfolyamokat szinte elárasztják a hamisított termékek hirdetései és számtalan olyan e-kereskedelmi platform van az alkalmazásboltok kínálatában, amik épp ezekre a termékekre szakosodtak. Úgy tűnik, hogy a 2024-től teljeskörűen alkalmazandó DSA, bár törekszik arra, hogy megtisztítsa az online tartalmakat a jogellenes tartalmaktól, nem minden esetben működik hatékonyan. A DSA alapján az online platformok, köztük a piacterek, közösségimédia-oldalak vagy keresőmotorok szolgáltatóinak aktívan fel kell lépniük a jogellenes tartalmak ellen, illetve kötelességük megismerni a szolgáltatásukat használó kereskedőket (know you business customer, KYBC), amivel kiszűrhetik a hamis termékek forgalmazóit (DSA, 30. cikk).
A szabályok gyakorlati alkalmazása azonban több szempontból is kihívást jelent. Mivel a hirdetések száma óriási, a legtöbb platform ma már automatizált módszerekkel igyekszik kiszűrni a jogsértő tartalmakat. A hamis termékek hirdetéseinek nyelvezete, a feltöltött képek ezeknek az algoritmusoknak a kijátszására törekszik. Ha a hirdető átírja a márkanevet pl. MiuMiu helyett MinMin, esetleg a termékről feltöltött képen nem látszik a logó vagy szerkesztett a logó, az algoritmus nem biztos, hogy felismeri, illetve a bizonyítás is komplikáltabb.
Az elérhető e-kereskedelmi platformok egy része pl. a DHgate, amely a napokban a második helyre ugrott az Apple alkalmazásboltjának toplistáján, pekingi székhelyű és nincs az Unió területén leányvállalata. A DSA alapján az olyan harmadik országbeli közvetítő szolgáltatóknak, amelyek nem rendelkeznek letelepedési hellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínálnak, ki kell jelölniük egy jogi képviselőt az egyik olyan tagállamban, ahol szolgáltatásukat kínálják (DSA, 13. cikk). Ez azonban nem mindegyik szolgáltató esetében történik meg, az igényérvényesítés tehát különösen nehézkes, ha a szolgáltató harmadik országban működik.
Mi történik, ha mégis hamis terméket rendelünk?
Mivel az ilyen termékek legtöbbször Kínából, azaz az Európai Unión kívülről érkeznek, azokat az EU vámhatóságai ellenőrzik, mielőtt belép az unió területére. A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló rendelet alapján a vámhatóság munkatársai kockázatelemzés alapján vámvizsgálatot végeznek és ha felmerül a gyanú, hogy a rendelt termék szellemi tulajdont sért (pl. a márkajelzéshez viszonyítva gyanúsan olcsó, ismerős a márkajelzés, de nem hivatalos forrásból származik), felveszik a kapcsolatot a szellemi tulajdonjog jogosultjával. Amennyiben bebizonyosodik a termékről, hogy valóban nem eredeti, az árut megsemmisítik. A hamis termékek megsemmisítésre a Blomqvist-ügy alapján lehetőségük van a hatóságoknak. 2010-ben egy dán állampolgár, Martin Blomqvist Rolex órát rendelt egy kínai webáruházból. A dán vámhatóság a vámvizsgálat során, a Rolex európai képviselőjével kapcsolatba lépve megállapította, hogy a termék nem eredeti és elrendelte a megsemmisítését. Blomqvist szerint a megsemmisítés jogszerűtlen volt, hiszen személyes használatra vásárolta az órát, így álláspontja szerint nem követett el jogsértést. Az Európai Bíróság az ügyben kimondta, hogy a vámhatósági intézkedés jogszerű alkalmazását megalapozza az áru behozatala és az áru megszerzésének ténye, a megsemmisítés így jogszerűen történt.
A rendelet és magyar jogszabályok szerint a vevőnek nem muszáj hozzájárulnia az áru megsemmisítéséhez. Ám ebben az esetben sem lélegezhet fel, a jogtulajdonos dönthet úgy, hogy polgári pert indít a hamisítvány birtoklása vagy behozatala miatt, ennek keretében bíróság dönt arról, hogy a terméket meg kell-e semmisíteni. Ha felmerül a gyanúja annak, hogy a vevő több terméket rendel rendszeresen, a termék értéke jelentős, esetleg a vevő továbbértékesítés céljából vásárolja a terméket, más szabálysértési vagy büntetőeljárás is indulhat.
A hamisított áruk világa egy digitális macska-egér játék, ahol a jogrendszer soha nem tudja teljesen utolérni az e-kereskedelmi platformokat. Ezért is fontos, hogy a fogyasztók tudatosan vásároljanak és ne dőljenek be a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatoknak, hiszen jobb esetben csupán anyagi veszteséggel kell számolniuk, rosszabb esetben pedig jogi felelősségre vonással.
Nyitókép forrása: vecteezy
