Ez is célja lehet egy közelgő, a két világháború közti időszakról szóló konferenciának.
Murádin János Kristóf „Mindent Erdélyért!” című monográfiája a reménytelinek indult, de újabb katasztrófába torkolló „kis magyar időben”, 1940–44 között működött
„Trianon” – vagyis a történelmi Magyarország felbomlása és következményei – kapcsán az egyik leggyakrabban emlegetett kifejezés a „feldolgozás”. Rendszerint abban
Hőnich Henrik, Nagy Ágoston Az Osztrák–Magyar Monarchia és vele a történelmi Magyarország szétesése utáni időszakban a nemzetpolitika új vonatkoztatási pontjait
Egy digitális fotókiállítás apropóján számba vettük a trianoni emlékhelyek sajátosságait.
Mind Szabó Dezső, mind Bajcsy-Zsilinszky előkelő helyet foglal el a két világháború közötti magyar politikai gondolkodásban. Főként abból a szempontból
2020. április 16-án csendben, már-már észrevétlenül tűnt el Révkomárom (Komárno) egyik legellentmondásosabb köztéri emlékműve, a szlovák–magyar határon emelt Trianon-oszlop. Különösen
A trianoni döntés egy évszázad múltán is parázs vitákat képes generálni, egyrészt az anyaországi politika frontvonalába kerülve, másrészt az elcsatolt
Bánffy Miklós 1939 elején lett a Romániai Magyar Népközösség elnöke. 1940. július végén a második bécsi döntés utáni helyzetben a
1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu