• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Czeczeli Vivien

Pénz az éterben

Czeczeli Vivien – Kutasi Gábor A digitális pénzek a Bitcoin megjelenése óta foglalkoztatják a felhasználók és a szabályozók bizonyos köreit abból a szempontból is, hogy

Czeczeli Vivien 2021.02.26.
Pünkösty András

Versenyjogi össztűz alatt a Facebook – túlél-e a birodalom?

Az USA versenyjogi jogérvényesítő hatósága, a Federal Trade Commission (FTC) valamint 46 tagállam államügyésze (attornies general) a New York-i Letitia James vezetésével az elmúlt év

Pünkösty András 2021.02.26.
Pongrácz Bálint

Magyar-lengyel polgári kezdeményezés jelentheti a megoldást a brit felsőoktatás elszigetelődésére?

A Brexit egy sajnálatos velejárója a dráguló tandíjak és a diákvízumkötelezettség mellett az Egyesült-Királyság kilépése az Erasmus+ ösztöndíjprogramból.   A brit felsőoktatás ilyen jellegű, teljes elszigetelődése egyet

Pongrácz Bálint 2021.02.26.
Gyaraki Réka

A kiberbűncselekmények áldozatai – Catch Me, If You Can

A 4. ipari forradalom nyújtotta digitális forradalom változásokat hozott az emberek életébe. A személyes találkozások és kontaktusok helyét átvette a kibertér, amely sokszor megkönnyítette a

Gyaraki Réka 2021.02.25.
Hőnich Henrik

Germanizálás vagy centralizálás? II. József nyelvrendelete és a magyar rendek

II. József 1784. április 26-án kibocsátott, a történeti szakirodalomban szokásosan „nyelvrendeletként” emlegetett királyi leirata fordulópontot jelentett az uralkodó és a rendek viszonyában. A rendelet új

Hőnich Henrik 2021.02.25.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Pongrácz Alex
Pongrácz Alex
adjunktus, NKE ÁNTK, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.05.22.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.05.22.

Lehetséges-e egyetértés a Kárpát-medencében?

A trianoni döntés egy évszázad múltán is parázs vitákat képes generálni, egyrészt az anyaországi politika frontvonalába kerülve, másrészt az elcsatolt területeken tevékenykedő, időnként kifejezetten soviniszta húrokat pengető politikusok „jóvoltából”. A trianoni „rendezés” intézményesítésének századik évfordulóján is hallatszanak olyan hangok a Kárpát-medencében, amelyek az eddigiekben is tapasztalható – bár intézményesítettnek kétségtelenül nem tekinthető – konfrontációra és az ellenségkép-gyártás állandósítására próbálják helyezni a hangsúlyt (ilyennek tekinthető például a bukaresti parlament múlt héten elfogadott döntése, amellyel június 4-ét a „trianoni szerződés napja” néven nemzeti ünneppé nyilvánította).

A két világháború között – főként a trianoni döntés kezdeti sokkját követően – tapintható volt a feszültség a kisantant államai és a király nélküli Magyar Királyság között. Talán nem haszontalan azonban hangsúlyoznunk, hogy ekkoriban is felmerült a Duna-menti népek mélyebb elköteleződésének és együttműködésének igénye, és az Ady Endre által megénekelt „fél-nemzetecskék számára készült szégyen-kalodából” való kitörés szükséglete.

Ez azzal is összefüggésben áll(hat), hogy egy közép-európai unió tervének – ilyen vagy olyan formában –, de komoly hagyományai vannak térségünk gondolkodásában. Szélesebb körben ismert, hogy Kossuth Lajos dolgozta ki az ún. dunai konföderáció vagy Dunai Szövetség tervezetét; talán kevesebben tudják, hogy Jászi Oszkár a „dunai egyesült államokban”, míg Ferenc Ferdinánd egy „liberalizált”, föderatív alapokon szervezett Monarchiában vélte felfedezni a sikeres jövő zálogát; Karl Renner egy kilenc tagból rekrutálódó monarchiát fetisizált; Milan Hodža szlovák politikus a közép-kelet-európai államok szoros gazdasági együttműködését szorgalmazta; míg Kardos Gábor hat esztendővel ezelőtt amellett érvelt, hogy „Magyarországnak csak ilyen szövetségi rendszerekben volt és lehet ma is geopolitikailag szavatolt függetlensége, bármilyen értékelhető nemzetközi mozgástere és súlya – egyébként gazdaságilag is.”

A két világégés közötti időszakra visszatérve megállapítható: valószínűleg csak egy apró, mégis érdekes momentum, hogy 1939 októberében a korszakban népszerű Tolnai Világlapja olyan címlappal jelent meg, amely azt adta hírül, hogy a remélt egyetértés felé botorkálnak a Duna-medence népei. (A címlapon Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök, valamint román és jugoszláv kollégáinak arcmásai láthatók, a képeket kísérő felirat pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfők ebben az időszakban éppen a „Duna-menti államok érdekeinek összehangolásán” munkálkodtak.) Az ilyen irányú együttgondolkodás persze a második világháború kataklizmája miatt közismerten tiszavirág-életűnek bizonyult, azonban nem jelenti azt, hogy a korszak felelős értelmiségei, „írástudói” ne gondolkodtak volna egy esetleges kooperáció létrehozásán, kimunkálásán. E sokszor elvetéltnek gondolt kísérlet egyik manifesztuma a „Duna-völgyi szellemiség orgánumaként” népszerűsített Duna népe című folyóirat volt, amely kiemelt missziójának tekintette, hogy összébb boronálja a Duna-völgyi államalakulatokat.

A Berlin-Róma tengelyt, valamint az esetleges Prága-Szófia tengelyt reményeik szerint ellensúlyozni hivatott Duna-tengelyről szóló eszmefuttatás során Hantos Elemér például a következő gondolatokat vetette papírra.

„Valamennyi dunai állam illyenformán az egyik vagy másik tengelyben keres támpontot, de a legtöbb közülük szívesen venné, ha ezt a többé-kevésbé önkéntes segítséget a dunai államok szövetségének védelmével válthatná fel. Mert a kis dunai államok tartósan nem követhetik a nagyhatalmak tengelypolitikáját, amely mindenütt hatalmas vonalakat húz a térképen, hidakat ver közbenfekvő kis országok felett, hogy a maga hatalmi céljait megvalósítsa. A politikai tehetetlenség érzete a kis államokat a nagyok karjaiba hajtotta, de távol áll tőlük, hogy az ellentétes érdekű nagyhatalmak blokkjába vagy katonai szövetségébe lépjenek, és így magukat a nagyhatalmak gyarmati nyersanyagbázisává lefokozzák. A nagyoknak túlhatalma csak a kicsinyek összefogásával egyensúlyozható ki, kiváltképpen akkor, ha ez az összefogás történelmi, gazdasági és kulturális egymásrautaltságuknak felel meg, ahogy ez a dunai államok esetében történnék. A kis államok sorsközössége az a természetes fundamentum, amelyből a Duna-medence újjáépítésének ki kell indulnia. Ha a dunai államok saját tengelyüket kiépítik, akkor a nagyhatalom súlyával léphetnének fel, ami a nemzetközi élet szempontjából is jelentékeny haladás volna.

Alsóbbrendű jellegüket a nagyhatalmakkal szemben a dunai államok csak kölcsönös megértés útján fogják elveszíteni. Minden megoldás, amely a dunai államokból indul ki, csak akkor valósulhatna meg, ha a nagyhatalmak között egy bizonyos hatalompolitikai kiegyenlítődés állna be.

(…) A Duna-medencében érdekelt nagyhatalmak egységes állásfoglalása megkönnyítené a dunai probléma megoldását, egy reálpolitikailag kigondolt dunai tervnek megvalósítását. De sem az egyik, sem a másik nagyhatalom, sem az egyik, sem a másik csoportja a dunai államoknak egymagában nem elég erős arra, hogy valamennyiük részére elfogadható megoldást létrehozzon. A megoldás gyakorlati kivitele épp ezért vagy a nagyhatalmak egyöntetű állásfoglalásától remélhető, vagy valamennyi dunai állam összeállásától. Miután pedig a jelenlegi politikai viszonyok között a nagyhatalmak egyetértő állásfoglalására kevés a kilátás, a dunai megoldás útja nem a nagyhatalmak távoli kancelláriáin keresztül visz, hanem a dunai államoktól a dunai államokhoz, vagyis önmagunktól önmagunkhoz.” (Hantos, 1937, 3-4.)

A Hantos által vágyott tengely végül nem jöhetett létre. A „mi lett volna, ha” kezdetű elgondolásokon véleményem szerint felesleges töprengeni; akárhogy is alakuljon azonban a kárpát-medencei együttműködés sorsa a jövőben, az elkövetkezendő generációknak is szem előtt kell tartaniuk Bibó István megállapítását: „Minden erőfeszítésünknek arra kell irányulnia, hogy ha valamikor alkalom adódik rá, egy eljövendő Magyarország tudjon a kis népek közötti lojalitásra és a mértéktartásra példát adni. Ha nem akarunk elsüllyedni a kölcsönös és feneketlen gyűlölködés örvényében, akkor ezt egyszer el kell kezdeni, éspedig annak, akinek éppen megvan a lehetősége reá. Ma másoknak volna, de nem kezdik el; ha egyszer nekünk lenne, azért nem kevésbé kötelességünk és érdekünk lesz elkezdeni.” (Bibó, 1986, 292.) Magyarországnak is nagy ugyanis a felelőssége abban, hogy miként alakul a Kárpát-medence sorsa a XXI. században. Ady kérdését kijelentéssé átformálva ugyanis leszögezhetjük, hogy a jövőben nem sírni, hanem összefogni kellene a Kárpátok alatt. 


Felhasznált irodalom:
Ady Endre: A Duna vallomása. In Ady Endre: Vér és arany. Nyolcadik kiadás. Athenaeum Rt. kiadása, Budapest, 1922, 58. o.
Bibó István: A békeszerződés és a magyar demokrácia. In Bibó István: Válogatott tanulmányok. Második kötet. 1945-1949. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986, 267-296.
Hantos Elemér: A dunai tengely. In Duna népe, 3. évfolyam, 6. szám (1937), 3-4. o.
Jászi Oszkár: A Monarchia jövője. A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok. Új Magyarország Részvénytársaság, Budapest, 1918
Kardos Gábor: A békét csak egy Közép-Európai Unió garantálhatná. https://mandiner.hu/cikk/20141104_kardos_gabor_a_beket_csak_egy_kozep_europai_unio_garantalhatna (Letöltés: 2020. május 21.)

Témakörök: Kárpát-medence, Trianon

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.