Egy digitális fotókiállítás apropóján számba vettük a trianoni emlékhelyek sajátosságait. Milyen üzenetet közvetítenek e műalkotások a következő nemzedékek számára?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából digitális fotókiállítást rendez, amelynek kapcsán fotópályázatot hirdetett. A pályázatra magas színvonalú, önállóan készített pályamunkák beérkezését várják, melyek célja, hogy a fényképek megjelenítsék a száz évvel ezelőtt történteket, azok hatását a magyarság életére, elsősorban a fiatalok gondolkodására. A pályázók a magyarsághoz mint közösséghez való viszonyukat, gondolataikat jeleníthetik meg. A pályázati kategóriák, a választható lehetséges témák között szerepel a pályázó lakóhelyén található Trianon-emlékhelyek megörökítése. A pályázati fotók elkészítéséhez segítő támpont lehet a száz évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztető köztéri szobrok szimbolikájának a megismerése, áttekintése.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület – Trianon 100 Kutatócsoportja által szerkesztett Trianon 1920-2020 honlapon található egy folyamatosan frissülő interaktív térkép a Magyarország területén felállított Trianon-emlékhelyekről. E tematikus gyűjtemény ábécérendben és a helyszínt pontosan megjelölve sorolja fel a hazai emlékműveket. A kapcsolódó fotók és leírások alapján, s azokat helyszíni tapasztalatszerzésekkel is kiegészítve kirajzolódik az, milyen képi formát kívántak adni Trianonnak a szobrászok, a kő- és fafaragó művészek, a tájépítészek – s a nekik megbízást adó helyi közösségek. Azaz miképpen szeretnék tovább örökíteni a békeszerződéssel kapcsolatos történelmi ismereteket és érzéseket a következő generációknak.
Sziluettek, kőtömbök, keresztek
Az ikonográfiai megoldásokat elemezve az látható, hogy ritka a csak egyetlen motívumra építő emlékhely, a legtöbb alkotáson több szimbólum ötvözése figyelhető meg. A művészek Trianon kapcsán viszonylag ritkán nyúlnak az átvitt, bonyolultabb értelmű megoldásokhoz, az egyértelmű képi üzeneteket részesítik előnyben.
A Trianon-szimbólumok sorában a leggyakrabban a történelmi Magyarország térképének, sziluettjének az ábrázolása szerepel, általában azon belül feltüntetve a békeszerződés következtében a korábbinak a harmadára zsugorodott területű ország mai körvonalait. A második leggyakoribb vizuális térbeli megoldás a kőtömb, amely általában szabálytalan formájú, megingathatatlan, az idő által nehezen kikezdhető sziklára emlékeztet. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a kereszt vagy kettős kereszt található.
A további formák a kopjafa vagy kopjafa-csoport, az obeliszk vagy kőoszlopa, a sas vagy turulmadár. A nemzeti címerrel 9 településen, kapuval vagy székelykapuval 7, a Szent Korona megformálásával 5 helyen emlékeznek meg a települések az elszakított területrészekről és az ott élőkről. A nemzeti összetartozás szakrálissá emelt érzését három Trianon- illetve Mária-oltár örökíti meg. Két-két helyen látható a békediktátumra emlékeztető földgömb, harangláb és életfa. Egyedi megoldásokként pedig találkozhatunk csodaszarvassal, Nappal, karddal, feltámadás-szimbolikával és örökmécsessel is.
Összetartozás
A Trianon-emlékhelyek adattára a honlap kezelőinek közlése szerint folyamatosan bővül. Egyelőre még hiányzik belőle a budapesti XVI. kerületben 2013-ban avatott, s a mostani, közelgő cenetenáriumra felújítva ismét átadott sashalmi emlékmű. Pedig ez a szoborcsoport új elemet is hozott a Trianon-szimbolikában: Duffek Tivadar építész és Csibi László fafaragó művész a trianoni szimbolikában ritka emberábrázolást helyezi az alkotás középpontjába, a stilizált alakokkal az emberek közötti kapcsolatot, összetartozást érzékeltetve.
A másik látványos és képi világában e témában új elem a kettéhasadt fa ferdén álló fél törzse. E rámpa kettős értelmezésre is lehetőséget nyújt: a süllyedés, az értékvesztés ábrázolása mellett optimista megközelítésben felidézheti a veszteség után, annak ellenére, mégis emelkedni képes nemzet képzetét. E ferde, lejtős forma visszaköszön majd a Steindl Imre Program keretében a Kossuth téren már elkészült, de a koronavírus-járvány miatt még fel nem avatott, ősztől látogatható, központi Trianon-emlékművön: Zimay Balázs építész és Mohácsi Sándor tájépítész munkáján.
