II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazatérését katartikus élményként élte meg a magyar társadalom a 20. század elején, a kegyeleti aktus nem jöhetett volna létre az oszmán állam segítsége nélkül, a fejedelem maradványainak hazatérését ugyanakkor politikai játszmák sora és a nehézségekről való figyelemelterelés is motiválta – erről beszélt Katona Csaba történész a Ludovika Szabadegyetemen. A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa szerint Rákóczira a magyar történelem pozitív személyiségeként tekintünk, ám a történelmi tények nyomán sokkal árnyaltabb megközelítéssel érdemes közelítenünk hozzá.
Törökország külpolitikája és az Európai Unió: mi jön a májusi választások után?
Új alapokra helyezhető-e az EU és Törökország kapcsolatrendszere?