Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Navracsics Tibor

Ahol nem az egység, hanem a kétség az úr

Többségi döntéshozatallal nem lehet megteremteni a hiányzó egységet.

Navracsics Tibor 2023.11.16.
Tárnok Balázs

Folytatódnak a politikai támadások a magyar és a lengyel uniós elnökség ellen

Nem lehet hatása hazánk uniós elnökségére.

Tárnok Balázs 2023.07.19.
Szuromi Benedek

Korlátozná az unió saját vállalatai versenyképességét

Elhúzódó jogalkotási folyamatra lehet számítani.

Szuromi Benedek 2023.06.02.
Yousif Zaki Ádil

Törökország külpolitikája és az Európai Unió: mi jön a májusi választások után?

Új alapokra helyezhető-e az EU és Törökország kapcsolatrendszere?

Yousif Zaki Ádil 2023.05.11.
Navracsics Tibor

Válság vagy tisztázó vita? Kérdőjelek a stratégiai szuverenitás koncepciója körül

A koncepció 2013 óta szerepel az Európai Unió politikai szótárában.

Navracsics Tibor 2023.04.20.
MESSZELÁTÓ BLOG
Horváth Boglárka
Horváth Boglárka
hallgató, Nemzetek Európája Karrierprogram
  • 2022.01.06.
  • 2022.01.06.

Törökország geostratégiai törekvései a Földközi-tenger térségében

A NATO-tagország Törökország az utóbbi időben önállóbb, akár nyugati szövetségeseivel konfliktust is felvállaló, határozott külpolitikát folytat.

Az EU és Törökország közti romló viszony többek között az ország hegyi-karabahi konfliktusban vállalt szerepére, a Kelet-Mediterráneum földgázlelőhelyei körül Törökország, Görögország és Ciprus között kialakult ellentétre, Ankara líbiai tevékenységére, a török zászló alatt hajózó teherhajók átkutatása körüli nézeteltérésekre, illetve az Hagia Sophia mecsetté alakítására vezethető vissza. 

Az elmúlt években felértékelődött a kelet-mediterráneumi térség geostratégiai je­lentősége, ami a régióbeli külpolitikai aktivitás megnövekedésével járt együtt. Ennek oka, hogy 2009 óta több jelentős gázmezőt tártak fel az Egyiptom, Izrael és Ciprus által határolt tengerrészeken. Ankara szándékai egyértelműek: a tengeri határok újrarajzolásával a gázvagyon jelentős részét magának követeli. A Mavi Vatan (Kék haza) egy olyan expanzív török külpolitikai koncepció, amely a török tengeri érdekeltségek védelmét hirdette meg. A Mavi Vatan biztosítását, továbbá az Izrael, Görögország és a Ciprusi Köz­társaság EastMed gázvezetékről (Eastern Mediterranean Pipeline Project) szóló megállapodásának ellensúlyozását szolgálta az a lépés is, hogy Ankara 2019 novemberében közel 18,6 tengeri mérföld hosszú közös tengeri határról állapodott meg a líbiai egységkormánnyal, amely a tervezett gázvezeték nyomvonalát veszélyezteti. Ez jól mutatja, hogy céljai eléréséhez Líbiára mint térségbeli szövetségesére tekint. Törökország líbiai szerepvállalását tágabb kontextusban szükséges értelmezni, mivel az nemcsak Líbiáról szól, hanem szélesebb stratégiai megfontolások is motiválják. Ugyanakkor Líbia nem csupán Ankara számára stratégiai fontosságú ország, hanem az EU szempontjából is kiemelt szereppel bír. Az EU érdeke többek között a kontinens felé irányuló illegális migráció megfékezése, a tartós béke megteremtése, illetve a terrorizmus és fegyverkereskedelem visszaszorítása az országban. A Törökország által Líbiában nyújtott katonai támogatás, valamint a részéről az EU irányítása alatt álló IRINI haditengerészeti művelet folyamatos bírálata, és az azzal való együttműködés hiánya hátráltatja az EU eredményes hozzájárulását az ENSZ fegyverembargójának betartatásához. 2020-ban az EU szankcionált egy török vállalatot, mivel az Avrasya Shipping által üzemeltetett Cirkin nevű hajó megsértette a fegyverembargót.

A Földközi-tenger térségében kialakult vita másik sarkalatos pontja a több sebből vérző török–ciprusi ellentét, illetve ehhez kapcsolódóan a kizárólagos gazdasági övezet (EEZ) különböző értelmezése. A kizárólagos gazdasági övezet egy maximum 200 tengeri mérföldre benyúló terület, amelyben egyedül a parti állam rendelkezik az ott található erőforrások, nyersanyagok kitermelési jogával. Az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezmény (UNCLOS) szerint a szigetek körül is létrejön a kizárólagos gazdasági övezet. A problémát azonban az jelenti, hogy Törökország nem ratifikálta ezt az egyezményt, így megítélése szerint az EEZ határát a szárazföldtől, nem pedig a szigetektől kell számítani.

Törökországgal szemben jelenleg egy korlátozó intézkedésekről szóló keretjogszabály van érvényben, melyet a kelet-mediterrán térségben végzett illegális török gázfúrási tevékenység miatt az Európai Unió Tanácsa 2019. november 11-én fogadott el. Ez alapján olyan természetes és jogi személyeket sújthat szankciókkal az EU, akik érintettek voltak a Ciprusnál végzett nem engedélyezett gázfúrásokban, mint a szankciós listára 2020 februárjában felkerült török TPAO olajipari cég két, fúrásokért felelős vezetője (Mehmet Ferruh Akalin és Ali Coscun Namoglu). A szankciókat a Tanács 2022. november 12-ig immár másodjára hosszabbította meg.

A helyzet komplexitásához azonban hozzátartozik, hogy Törökország fontos partnere az Uniónak olyan stratégiai területeken, mint például az illegális migráció megfékezése és a gazdasági együttműködés, ezért az EU magasszintű tárgyalásain gyakran szerepel a napirendi pontok között a kapcsolatok normalizálása.  A kooperációért cserébe az EU hajlandó elsősorban gazdasági kérdésekben kedvezni Törökországnak, azonban a tagállami érdekek megsértése esetén szankciók bevezetésére is kész. Törökországra az EU fontos partnerként tekint a kelet-mediterrán térség stabilitásának biztosításában.

Ha távolabbról szemléljük az eseményeket, kirajzolódik, hogy Ankara külpolitikája valójában azt a célt szolgálja, hogy Törökország mint megkérdőjelezhetetlen regionális hatalom jelenjen meg a térségben. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, mikor az infláció rekordméreteket ölt és a belpolitikai feszültség is egyre súlyosabb, Erdogan minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy megőrizze és növelje hatalmi pozícióját a régióban. 


Felhasznált irodalom

  • EU sanction map (online), 2021.12.22. 
  • Unauthorised drilling activities in the Eastern Mediterranean: Council prolongs the sanctions regime by one year (online), 2021.11.12.
  • Joint Communication to the European Council, State of play of EU-Turkey political, economic and trade relations (2021.03.22.) (online) 
  • Ryan Gingeras: Blue Homeland: The Heated Politics Behind Turkey’s New Maritime Strategy (online) 2020.06.02.
  • Council Regulation (EU) 2016/44 of 18 January 2016 concerning restrictive measures in view of the situation in Libya and repealing Regulation (EU) No 204/2011. (online) 
  • United Nations Convention on the Law of the Sea (online)
  • Egeresi Zoltán: Enyhülés az EU és Törökország között, KKI elemzések E-2021/15. (online)
  • Egeresi Zoltán Emelkedő török félhold: a birodalom visszatér? 2020.11.25. (online)
  • Málnássy András: Törökország líbiai beavatkozásának motivációja és háttere. Geopolitikai érdekérvényesítés Észak-Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjében, Külügyi Szemle-Külön szám 2020 (online) 
  • Pénzváltó Nikolett: Törökország líbiai háborúja , Horizont 2020/2 (online)
Témakörök: külpolitika, törökország, vita
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT