Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Balogh Róbert

Bazalt. A felejtés rétegei

Kiállítás a Balaton egy nyomasztó és ismeretlen történetéről.

Balogh Róbert 2024.11.26.
Hegedüs Csilla

Külföldi influenszerek promotálják Románia kulturális örökségét

„Hívogató Románia. Az országjáró projekt”.

Hegedüs Csilla 2023.03.24.
Hegedüs Csilla

Cselekvési terv a kulturális örökség turisztikai hasznosítására

A romániai turizmus kihívásai.

Hegedüs Csilla 2022.04.11.
Torda Sztella

A magyar turizmus várható alakulása

Még bizonytalan a nemzetközi légkör.

Torda Sztella 2022.03.30.
Hegedüs Csilla

103 millió eurót költ Románia tematikus útvonalak kialakítására

Az értékek bemutatásának eszközei.

Hegedüs Csilla 2022.02.24.
CONTINUUM BLOG
Kiss Márton
Kiss Márton
vendégkutató, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2020.11.24.
  • 2020.11.24.

Az 1976-os Rákóczi-túramozgalom emlékezeti rétegei

A túrázás és természetjárás rövid története Magyarországon

Magyarország a Habsburg Birodalom részeként viszonylag későn helyezett hangsúlyt a helyi turizmus fejlesztésére. Az emberek többsége számára a nyaralás nem a tengerparti fürdőzést jelentette, hanem a hegyvidékre való kirándulásokat, szellemi-testi felfrissülést, kiszakadást a nagyvilági „taposómalomból”. Legfontosabb célpontok a hegyvidékek voltak: a külföldre utazóknak az Alpok; a „helyben” maradók számára pedig a Tátra. Az utazások és területek propagálására tömegesen hozták létre a társaságokat és egyleteket (pl. Magyarországi Kárpát-Egyesület, 1873). Érdekesnek mutatható az a törekvés is, hogy az alpinizmus fogalma mellett a magyarok a „kárpátizmusz” kifejezést akarták propagálni, nem sok sikerrel. A kirándulók másik célpontja a tengerpart, főként az adriai térség volt. A Balaton ekkor még nem játszott jelentős szerepet a kirándulók körében.

Az első világháborús vereség és a trianoni békeszerződés következményei az ország szempontjából több tekintetben is nehéz helyzetet teremtettek, ez alól a turizmus sem volt kivétel. A régi közkedvelt úti célok a határon túlra kerültek (pl. Magas-Tátra, Adriai partvidék), így azok immár külföldi célpontnak számítottak. A magyar turizmussal foglakozó szakemberek számára égető szükséget jelentett a megfelelő kínálat kidolgozása, illetve az utazni vágyó magyarok itthon tartása. Általánosságban elmondható az, hogy a magyar vidék megszerettetése nem maradéktalanul sikerült a két világháború közötti Magyarországon, köszönhető a nem megfelelően kiépített infrastruktúrának (kevés szoba, azokban kevés helyen volt vezetékes víz és fűtés). A számok és statisztikák szerint azonban növekedés mutatkozott a belföldi turizmus felfejlesztésében, aminek legjobb példája a Balaton körüli utazások megjelenése, az ottani szállók-nyaralók építésének megkezdése. Az erre a célra létrehozott Almádi Fürdő Részvénytársaság (1882) azonban a kellő fiskális javak hiányában ekkor még nem tudta maradéktalanul beváltani a hozzá fűzött reményeket.

A belföldi utazások megszervezésére több programot igyekeztek indítani, mind a minisztériumok (MÁV-plakátok), mind a szakemberek, akiknek legfőbb fóruma az Utazás című folyóirat volt. Céljaik közé tartozott az utazni kívánó, de akkor inkább külföldre tartó réteg itthon tartása volt, akik még a gazdasági válság idején is (1930-as évek elején) jelentős mennyiségű pénzt költöttek külföldön. A másik programbeli cél a hazai lehetőségek növelése volt, amihez fejleszteni kellett mind az infrastruktúrát (vasúthálózat, szállók víz- illetve fűtésellátottságát), mind pedig támogatni kellett a hazai célpontok értékét, amihez erős propagandára volt szükség.

A legfontosabb és legmélyebb változást azonban a „befelé fordulás” okozta: az eddigi célok helyett megpróbálták szinte a semmiből felállítani a hazai (belföldi) turizmust, ahol már nem csak Budapestről és környékéről szólt az utazás, hanem más természeti és épített örökségekkel rendelkező városokról (a teljesség igénye nélkül például Pécs, Balaton, Szeged, Debrecen). Ekkoriban kezdődött meg továbbá a termál- és gyógyvizes fürdőhelyek „felfedezése” és kialakítása is, aminek hatásait egészen a mai napig érezhetjük a magyar turizmuspolitikában. Döbbenetes látni, hogy szinte a semmiből hogyan tudtak kiépíteni egy olyan infrastruktúrát, ami képes volt mind a hazai, mind a külföldi személyeket megfogni, amivel keresletet tudtak biztosítani a magyar területek iránt. Azt is láthatjuk, hogy a magyar szakemberek tudásuk maximális felhasználásával igyekeztek javítani a szétszaggatott magyar turizmus helyzetén, ami a korszak végére többnyire sikerült is.

A Rákóczi-túramozgalom kezdetei

Az első bécsi döntés (1938) után az országhoz „visszakerülő” Felvidéken már ekkor tervbe vették egy, az ottani magyarság számára jelentős túra kialakítását. Hallósy István, m. kir. kormányfőtanácsos írásában kiemelte, hogy Rákóczi személye alkalmas lehet arra, hogy a magyar identitás erősítésén túl idegenforgalmi szempontból is hasznot hozzon. Egyik ilyen lehetőség szerint olyan várakba kell vezetni kirándulásoknak, amik a Rákóczi-szabadságharcban is kiemelkedők voltak. A háború kitörésével és eszkalálódásával a tervek papíron maradtak, megvalósulásukat pedig a harcok lezárulta akadályozta meg.

A zempléni Rákóczi-túra

A két világháború közötti kialakult a határok újbóli megváltozásával a Rákóczi Ferenchez köthető emlékek egy része ismételten külföldre kerültek. A különbség abban mutatkozott, hogy az 1920-as évekkel ellentétben most az elméletileg „baráti” (szocialista) Csehszlovákiába.

Az országon belül azonban sokáig nem mutatkozott igény arra, hogy Rákóczihoz kapcsolódó túrákat szervezzenek. Ekkoriban már több túramozgalom is útjára indult, különösen az 1956 utáni időszakban, de a magyar túrák elmaradtak.

A Természetbarát Híradó 1968-as számában találhatjuk az első helyi érdekű túrát, ami Rákóczi Ferenc fejedelem emlékezetét kívánta bemutatni. A hivatalos tájékoztató szerint 1966-ban létrehozott (és mai is létező) túra a Zempléni-hegységben lévő Rákóczi várakat és emlékeket mutatta be. A túra teljes hossza közel 56 kilométer volt, közel 17 órás menetidővel számolva, számos jelölőponttal Regéctől Sárospatakig tartott. A túra nagy sikernek örvendett, több mozgalom és szervezet is teljesítette az idők folyamán. Ugyanakkor látható, hogy a megszervezett túra helyi sajátosságok mellett nem volt alkalmas arra, hogy a kormányzat számára is „hasznos” művelődési és egyben ideológiai eseménnyé váljon.

A Rákóczi-túra egyik jelvénye
Forrás: Vatera.hu

Az 1976-os „Rákóczi-túramozgalom” meghirdetése

A túramozgalom kiadványa
Forrás: Antikvarium.hu

II. Rákóczi Ferenc születésének 300 éves évfordulóját különös becsben tartották az országban. A szocialista kormányzat is úgy érezte, hogy meg kell nyilvánulnia ebben a kérdésben. A Somogyi Néplapban 1976 januárjában jelent meg a „Rákóczi-emlékbizottság” állásfoglalása az évforduló fontosságáról. Ebben kiemelik, hogy Rákóczi tevékenysége része a „forradalmi munkásmozgalom és a szocialista Magyarország” haladó hagyományának.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa fokozott figyelemmel követte a különböző kulturális mozgalmak munkáját. Ez nem pusztán szervezői, hanem koordináló feladatokat is jelentett egyben. A különböző művelődési szektorokat kézben tartó szervezet foglalkozott a túramozgalmak helyzetével. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége Honismereti Bizottságának alapszervezetei között megtalálható „országjáró, természet- és műemlékvédelmi munkacsoportot”, aminek feladata az ilyen rendezvények lebonyolítása volt. Rákóczi Ferenc születésének 300 évfordulójára külön túramozgalmat kívántak indítani, ami illeszkedett volna a korábban már létező és működő rendezvények közé. Ilyenre volt példa a tanácsköztársasági, a Dózsa-, a Petőfi- és a felszabadulási emléktúra mint eseménysorozat.

A túramozgalomban résztvevők számára egy külön füzetet adtak ki (Rákóczi emléktúrák 1976), hogy azokba gyűjteni lehessen a megadott települések pecsétjeit. Magyarországon ez 66 megyei helyszínt és a fővárost jelentette, amelyekhez kisebb magyarázó szövegek tartoztak. A külhoni országokban hasonló módon jelezték a látogatásra alkalmas pontokat, így Ausztriában 2, Csehszlovákiában 26, Franciaországban 2, Jugoszláviában 1, Lengyelországban 5, a Német Szövetségi Köztársaságban 1, Romániában 7, Szovjetunióban 5 és Törökországban 4 darab emléket soroltak fel. A külföldi célok látogatására a szervezők külön autóbuszjáratokat indítottak a Coopturist Utazási Iroda segítségével, amiket több esetben megtalálhatjuk az országos lapok hasábjain.

A kiadvány bevezetőjében Juhász Róbert (a Rákóczi Emlékbizottság titkára) kifejtette, hogy Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmas lehet arra, hogy a hazafiságot, a függetlenséget és a társadalmi haladást is ünnepelhessük. Külön kiemelte, hogy a Hazafias Népfront – immáron állandó jelleggel – támogatta a mozgalmat, hogy önmaguk és a „szocialista hazánk javára szolgálhassanak”. Természetesen jutalmazták azokat, akik részt vettek a túrákban: alumínium, aranyozott vagy kerámiaplakettet adtak a megfelelő számú helyet felkeresők számára.

Emlékplakett a túra teljesítéséért
Forrás: Vatera.hu

Természetesen a helyi érdekű (megyei) lapokban több beszámoló is megjelent a túrával kapcsolatban. A Turista Magazin évfordulós számából megtudjuk, hogy a helyi szervezetek közül a Borsod megyei Természetbarát Szövetség külön rendezvényt tartott a fejedelemre való méltó megemlékezésre. A leírásból megtudhatjuk, hogy az öt túrából álló sorozat célja az olyan földrajzi és kulturális helyek felkeresése, amelyek a fejedelem és az általa vezetett szabadságharcra vonatkoznak (például Felsővadász, Regéc, Sárospatak, Szerencs és Vaja). Hasonló leírást olvashatunk a Honismeret folyóirat hasábjain a jászkiséri Honismereti Szakkör vezetőjének tollából, akik a szomszédos Csehszlovákia Rákóczi-emlékhelyeit látogatták meg.

Az emlékhelyek térképe (a szerző sajátja)

A kiadvány külön térképen (mellékletben) rögzíti a túramozgalomban résztvevő emlékezeti pontokat. Az ábrából jól látható, hogy igyekeztek minden megyében ilyen pontokat kiválasztani, ugyanakkor nagymértékben támaszkodtak a különböző helyi hagyományokra. A mellékelt térképen jól látható a szervezők törekvése, hogy a történelmi megalapozottság mellett az egyenlő eloszlás elve is érvényesüljön. Minden megyébe legalább 2-3 ilyen célpont jutott, ugyanakkor az ország északkeleti részén lévő megyékben összesen húsz helyszínt találhatunk. Veszprém megyénél pedig látható, hogy az emlékek egy viszonylag szűk részhez kötődnek, a közelben pedig somogyi emlékezeti pontokat is kiválasztottak.

Összességében elmondható, hogy az 1976-ban indított Rákóczi-túramozgalom jól beleillett a Magyarországon létező korábbi természetjáró programok közé. A fejedelem születésének 300. évfordulója az országos emlékezetpolitikában is kiemelkedő esemény volt, amit jól erősített meg ez a programlehetőség. A mozgalomnak és ezúttal II. Rákóczi Ferencnek emléke a mai napig fellelhető az országban, nemcsak az épített környezetben, hanem a minket körülölelő természetben egyaránt.


Felhasznált irodalom:
Jellinek János: A magyar természetjárás története. Budapest, 1939.
Jusztin Márta: “Utazgassunk hazánk földén”. A belföldi turizmus problémái a két világháború között Magyarországon. Korall, 26. (2006), 185-208.
Rákóczi emléktúrák 1976.
Természetbarát Híradó 1968.
Természetjárás Turista Magazin, 1970.

Témakörök: Balaton, II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi-túra, természetjárás, turizmus
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT