Cselekvési tervet dolgoztak ki Romániában a kulturális örökség turisztikai hasznosítására. Az idegenforgalmi ágazat versenyképességének növelésére irányuló cselekvési terv a 2022–2026-os időszakra vonatkozik. A terv konkrét feladatokat ad a minisztériumoknak arra, hogy hogyan hasznosítsák az épített örökséget.
Az Európai Számvevőszék által készített különjelentés szerint Romániában a legalacsonyabb a külföldi turisták aránya a szálláshelyekre érkező turisták teljes számához képest. Ugyanakkor Románia nem csatlakozik az Európai Kulturális Utak hálózatához sem. Egyedül a Mária Útnak vannak az országban leágazódásai, helyszínei. Ezért is célunk javítani a turisztikai célpontok elérhetőségein, a turisztikai infrastruktúra minőségén, bővíteni a turisztikai kínálatot, a kulturális és a természeti örökség hasznosításával, a szolgáltatások, élmények minőségének növelésével.
A turizmus világszerte folyamatosan nőtt, és az elmúlt évtizedekben a gazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazatává vált. Romániában megvan a lehetőség arra, hogy kihasználjuk a településeinkben rejlő potenciált. Az országot a városi és vidéki kultúrák sokszínűsége jellemzi. Ez olyan tényező, amely számos világszínvonalú kulturális és természeti turisztikai erőforrás megjelenését segítette elő. Románia például kilenc olyan helyszínnel büszkélkedhet, amely felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára (hét kulturális és két természeti helyszín).
A kulturális turizmus versenyképessége szempontjából egy sor mutatót kell figyelembe venni, mint például: az UNESCO kulturális helyszíneinek száma (ebből a szempontból Románia a 38. helyen áll a vizsgált 140 ország között). A World Economic Forum on Competitiveness in Tourism and Travel 2019. évi jelentése szerint a szellemi kulturális örökség terén pedig a 25. helyen szerepel.
A romániai turizmus jelenleg két nagy kihívással néz szembe. Az egyik ilyen kihívás az, hogy jelenleg a Romániába látogató turisták nem költenek eleget a célállomáson, a desztinációk pedig nem vonzanak elég magas költségvetéssel rendelkező turistát.
Az Európai Számvevőszék különjelentése szerint a COVID 19 világjárvány soha nem látott hatást gyakorolt a turisztikai szektorra világszerte, hasonlóan történt ez Romániában is. 2020 első három negyedévében 67,5 százalékkal volt kevesebb a külföldi turisták száma az EU-ban, mint 2019 azonos időszakában.
A romániai turizmus támogatása érdekében konkrét intézkedések meghozatala szükséges:
- a turizmus területén az intézkedések összehangolását lehetővé tevő koordinációs struktúrák kialakítása;
- marketingstratégiák és turizmusfejlesztési akciótervek kidolgozása;
- reprezentatív műemlékek helyreállítása, a kulturális-turisztikai útvonalakba való beépítése;
- országos szintű kulturális-turisztikai útvonalak kiépítése;
- a kialakított kulturális-turisztikai utak menedzselése, népszerűsítése;
- kurzusok, tréningek, szemináriumok szervezése különböző célcsoportok számára: turisztikai célpontok menedzselésében dolgozók, helyi önkormányzatok képviselői, helyi közösségek képviselői, értékes házak tulajdonosai, civil szervezetek és a terület szakemberei számára.
Az elmúlt években a Regionális Operatív Programon keresztül, és más országos programok révén közel 500 műemléket restauráltak. De nem elég csak az, hogy műemlékeket restaurálunk, ezeket be kell vonni a turisztikai körforgásba is. Elegendő turistát csak úgy tudunk vonzani, ha van mit kínálnunk, ráadásul ez minőségi szolgáltatás kell legyen. A március 31-én közzétett rendeletet az Európai Befektetések és Projektek Minisztériuma, a Turisztikai Minisztérium és a Kulturális Minisztérium is jóváhagyta.
Az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részeként kidolgozott dokumentum a Terv egyik határidőre teljesített mérföldköve. A dokumentum 6 fő intézkedésen és 8 másodlagos intézkedésen keresztül járul hozzá a turisztikai kínálat fejlesztéséhez és bővítéséhez.
A 6 fő intézkedés:
- Turisztikai desztinációk meghatározása;
- A jogszabályi keret hatálybalépése kormányhatározat révén, amely tartalmazza a finanszírozási mechanizmus világos leírását;
- Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezetek hálózatának kiépítése;
- A turisztikai-kulturális útvonalak népszerűsítését célzó beruházások megvalósítása;
- Múzeumok, emlékhelyek korszerűsítését / létrehozását célzó beruházások megvalósítása;
- Stratégiák és cselekvési tervek kidolgozása 8 regionális desztinációra.
Kézzelfogható eredményei lesznek ennek a vállalásnak: több turistát vonzunk – külföldit és belföldit egyaránt, munkahelyek jönnek létre, hisz új, több, jobb minőségű szolgáltatásra lesz szükség. Célunk mindemellett az is, hogy végre Románia az európai és világszínvonalú turisztikai desztinációival felkerüljön a világ mentális térképére.
A munkaterv interdiszciplináris módon tartalmazza mindazokat a lépéseket, amelyek a romániai központi és regionális intézmények, valamint a magánszektor részéről is szükségesek a turisztikai kínálat fejlesztéséhez, a kulturális örökség turisztikai hasznosításához, a gazdasági versenyképesség növeléséhez, főleg a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben.
Az akcióterv megfogalmazza azokat a kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel küzd a romániai turizmus, és konkrét megoldási javaslatokat is tartalmaz.
Az akcióterv iránymutatásokat ad a következők megvalósításához:
a) Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezetek létrehozása és működtetése;
b) Országos és nemzetközi színvonalú turisztikai desztinációk kialakítása, amelyek felhasználhatók a romániai turizmus népszerűsítésére, és amelyek hozzájárulnak a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítéséhez a vidéki és hátrányos helyzetű területeken;
c) A PNRR C 11. komponense alapján finanszírozandó beruházások, műemlékek restaurálása / konzerválása. A rendelkezésünkre álló alapokból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket (hagyományos falusi házat) és 30 Duna-deltai helyszínt restaurálunk.
Célunk minden eszközzel elérni, hogy 4 év alatt 50 százalékkal több külföldi turista érkezzen Romániába, és legalább ennyivel emelkedjen az általuk elköltött pénz mennyisége. Panaszkodunk mindannyian, hogy számos épületünk pusztul, hogy azok, amelyek fel vannak újítva, nem vonzanak elég turistát, főleg azért, mert a turisztikai desztinációkat körülvevő infrastruktúra is siralmas állapotban van, ez a terv ezen kíván változtatni. Itt az ideje turisztikailag is hasznosítani páratlan kulturális örökségünket.
