Románia gazdasága az elmúlt években egyre inkább az ikerdeficit, azaz a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiányának kettős csapdája felé sodródik. Ez a helyzet emlékeztet Magyarország 1990-es és 2000-es évekbeli gazdaságpolitikai hibáira, amikor hasonló problémákkal kellett szembenézni. Igaz ugyanakkor, hogy a jelenlegi román az adósságszint és fejlettségi szint kedvezőbb gazdasági környezetet teremt, mint a két vagy három évtizeddel korábbi magyar eset. Az ikerdeficit hosszú távon fenntarthatatlan, és komoly gazdasági kihívásokat jelenthet egy ország számára.
Románia költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánya
A Román Nemzeti Bank adatai szerint Románia folyó fizetési mérlegének hiánya 2024 decemberében jelentősen, 2,936 millió euróra nőtt az előző év azonos időszakában mért 1,721 millió euróról. A költségvetési hiány szintén aggasztó képet mutat. Előzetes adatok szerint 2023-ban a kormányzati költségvetés hiánya a GDP 5,6%-át tette ki. Összehasonlításképpen, Románia 1993 és 2023 között átlagosan a GDP 3,61%-ának megfelelő költségvetési hiányt produkált, a legmagasabb értéket 2009-ben érte el, amikor a hiány a GDP 9,5%-át tette ki.
Magyarország az 1990-es és 2000-es években hasonló kihívásokkal szembesült. A rendszerváltást követően, 1994-re az országban ikerdeficit alakult ki, mind az államháztartás, mind a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta a GDP 10%-át. Az 1995–96-os kiigazítási kísérlet során megszorító intézkedéseket vezettek be, amelyek rövid távon javították az egyensúlyt, de hosszú távon nem hoztak tartós eredményt. A 2000-es években ismét jelentős költségvetési hiány alakult ki, ami újabb kiigazításokat tett szükségessé. Ezek az intézkedések azonban gyakran csak rövid távú hatásokat értek el, és nem biztosították a fenntartható növekedést.
Az ikerdeficit veszélye
Ahogy mostanában bemutatott könyvünkben írtuk: „A gazdaságpolitika külső egyensúlyra gyakorolt hatását jól érzékelteti az úgynevezett ikerdeficit állapota, amely különösen kockázatos gazdaságpolitikai fundamentumokat takar. Ez a jelenség a költségvetési hiány és a folyó fizetési (vagy a kereskedelmi) mérleg hiányának együttes fennállását jelenti és a veszélye abban van, hogy miközben a gazdaság egésze a külföld felé eladósodik, a fiskális politika pénzügyi megmentőképessége is megszűnik, sőt jó eséllyel az államadósság jelentős része is külföldi hitelezők által finanszírozott. Amennyiben a külföldi hitelpiacok bezárulnak, akár a likviditásuk csökkenése, akár a kockázatérzékenységük növekedése, akár az adott ország adósságkockázatának növekedése miatt, az egyszerre okoz államcsődöt az államkötvények lejáratakor, mert nem lesz új hitelező, aki megújítaná a lejáró kötvényeket, és a magángazdaságnak sokkszerűen visszaesik a kereslete, mivel a kieső külföldi forrásokból finanszírozott fogyasztás és beruházás nem talál hazai helyettesítő forrást sem a magán- sem az állami szektorban.” (Gazdaságpolitika: Nyitott gazdaságok gazdasági kormányzása, p. 234.)
A negatív következmények már jelentkeznek
A Moody’s múlt pénteken negatívra rontotta Románia adósságának kilátását (Baa3-), míg a Standard & Poor’s már januárban, míg a Fitch Ratings februárban döntött arról, hogy továbbra is negatív kilátással tartja a BBB- besorolást. A hitelminősítések a befektetők számára jelzik Románia hitelképességének romlását, ami jelentős hatással van az ország hitelfelvételi költségeire. A makrogazdasági adatok előrejelzésében is megmutatkozik a negatív hatás. A később készült előrejelzések egyre pesszimistábbak a növekedést és az inflációt illetően, amely utóbbi már 5% felett volt februárban. (Pl. egy korábbi kontra későbbi)
Mi várható?
A költségvetési deficit csökkentése elkerülhetetlen, bár még így is magas marad a fiskális kockázat: „A kormány célja, hogy 2025-ben a GDP 7 százalékára csökkentse a költségvetési hiányt, teljesítve ezzel az Európai Bizottság célkitűzését. A legfontosabb intézkedések közé tartozik a kiadások szigorúbb ellenőrzése, beleértve a bérek és nyugdíjak befagyasztását, valamint az adóbeszedés javítását. 2025-ben a GDP 7,5%-ának, 2026-ra pedig 6,8%-os hiányra számíthatunk, ami több mint kétszerese a jelenlegi előre jelzett „BBB” mediánnak, amely 2025–2026-ban átlagosan 3,2%. A költségvetési konszolidáció középtávon nehéz kompromisszumokkal szembesülhet a már amúgy is visszafogott gazdasági növekedésre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatása miatt, valamint a pénzügyi piaci volatilitás kockázata miatt, amely megemeli a kamatköltségeket, tovább gyengítve a költségvetési pozíciót.” – írja a Fitsch Ratings.
A már bejelentett intézkedések közül néhány példa: a közszféra béreinek és nyugdíjainak indexálásának befagyasztása megtörtént. Van, aki már az államháztartási kiadások és bevételek átalakítását vagy az adóemelést vetíti előre. Bár a folyó fizetési mérleg nincs a román gazdasági diskurzus középpontjában, nem lenne logikátlan a lej leértékelődése sem, mint rövid távú tűzoltó megoldás.
Nyitókép: Román lej, forrás: jeaneeem / Flickr
