A 2023-as Izrael–Hamász-háború váratlan mértékű hatása a környezetre
A blogbejegyzés a 2023-as Izrael–Hamász-háború és a klímaváltozás közötti összefüggést vizsgálja, kiemelve a kereskedelmi hajózási szektor kibocsátásainak növekedését. A háború miatt a hajók a hosszabb elkerülőutakat ráadásul megnövelt sebességgel teszik meg, ami növeli a szén-dioxid-kibocsátást. A Vörös-tengeri hajózási útvonalak elterelése a háború miatt jelentősen megnövelte a konténerhajózási szektor károsanyag-kibocsátásait, ami komoly hatással van a nemzetközi kereskedelemre és a természetes környezetre. A blogbejegyzés kiemeli, hogy a probléma megoldásához szükség van a háborús felek megegyezésére, a fenntartható szállítási módokra való áttéréshez pedig nemzetközi együttműködésre, logisztikai és raktározási képességek modernizálásra, a megújuló energiaforrások növelésére, és mindezekre vonatkozó további alkalmazott kutatásokra.
Közismert jelenség, hogy az intenzív fegyveres összeütközések súlyos következményekkel járnak a környezetre nézve.[1]A 2023-as Izrael–Hamász-háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász meglepetésszerű és nagyszabású támadást indított el Izrael ellen: fegyveresei a szárazföldön behatoltak izraeli területre, civileket és katonákat raboltak el, valamint tűzharcba keveredtek izraeli katonákkal. A támadók a háborút el-Aksza özön műveletnek nevezték el, miközben az izraeli ellencsapás a Vaskardok Hadművelet néven fut[2]. A gázai övezetben folyó háború például váratlan környezeti hatásokkal jár, amelyek már nem csak a régiós, hanem globális méretűek is lehetnek. A háborúk és a klímaváltozás közötti összefüggést vizsgálva, kiderül, hogy a Vörös-tenger régiójában a szén-dioxid-kibocsátás a globális átlag feletti, ami jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A régióban folyó háború tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a károkozás és a pusztítás miatt a szén-dioxid kibocsátás tovább növekszik. A jelenség különlegessége az, hogy a háború károsanyag-kibocsátása mellett a kereskedelem is jelentős szerepet játszik a régió klímaváltozásával kapcsolatos problémákban, hiszen jelentős kerülőutakat kell a hajók biztonsága miatt a kereskedelmi cégeknek beiktatniuk, amelyek során a hajók sebességét is növelik.[3], [4]
A Vörös-tengeri hajózási útvonalak elterelése a háború miatt növeli a konténerhajózási szektor kibocsátásait. Az elmúlt években a teherhajók több üzemanyagot használtak, és hosszabb utakat tettek meg, hogy elkerüljék a konfliktus sújtotta területeket. Ennek következtében a szén-dioxid-kibocsátás is megnőtt, ami rontja a levegő minőségét. A konténerhajózási szektor már most is a globális szén-dioxid-kibocsátás 2,5%-áért felelős és ez a szám tovább nőhet a jövőben. A vízi szállításban szükség van a fenntarthatóbb üzemanyagokra és technológiákra való áttérésre, hogy csökkentsék a káros kibocsátásokat.[5] A hajók átlagosan 40%-kal több üzemanyagot használtak, és 30%-kal hosszabb utakat tettek meg, mint a fegyveres konfliktus előtt. Emiatt a szén-dioxid kibocsátás a hajózási szektorban évente mintegy 20 millió tonnával nőtt, ami a globális kibocsátás 0,6%-ának felel meg. A Vörös-tengeri konfliktusnak komoly költségei vannak a hajózási szektor számára is, ugyanis a hosszabb utak és a növekedett üzemanyaghasználat miatt a szállítási költségek jelentősen megnőttek. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a háborús felek minél hamarabb békés megoldást találjanak, hogy csökkentsék a káros hatásokat a környezetre és a gazdaságra.[6]
A fenntartható szállítási módokra való áttéréshez szükség van nemzetközi együttműködésre, a meglévő logisztikai és raktározási képességek modernizálásra, a megújuló energiaforrások növelésére, és ezekre vonatkozó további alkalmazott kutatásokra is. A tengerjáró hajók jelentősen felelősek a globális szén-dioxid-kibocsátásért, és az előrejelzések szerint ezek kevesebb mint 30 év alatt megduplázódnak. A hajóútvonal-optimalizálás akár 30%-os csökkenést is eredményezhet a károsanyag kibocsátásában, súlyos viharok esetén, illetve hosszabb útvonalakon. A klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá, erősebbé és hosszabb ideig tartó szélsőséges időjárási események arra utalnak, hogy fokozatosan növekedhet az út optimalizálás haszna minden vízi útvonalon, függetlenül a távolságtól. Tehát a hajók útoptimalizálása is hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.[7]
A klímaváltozás kezeléséhez szükség van a nemzetközi együttműködésre is. A nemzetközi együttműködés hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény például nemzetközi együttműködési keretet biztosít a klímaváltozás elleni küzdelemhez.[8]
Nélkülözhetetlenek a tudományos kutatások is, amelyek megmutatják és kiértékelik a klímaváltozás okait és következményeit. Az alkalmazott kutatások eszközöket adhatnak e probléma kezelésére irányuló intézkedések kidolgozásához. Mindezek mellett elősegíthetik a fenntartható szállítási módokra való áttérést, valamint az előbb említett kereskedelmi útvonalak hatékonyabb használatát.
Összességében a Izrael–Hamász-háború közvetlen és közvetve is súlyos következményekkel jár a természetes környezetre. A hajózási szektorban szükség van a fenntarthatóbb technológiákra való áttérésre, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást. A klímaváltozás lassításához általánosságban is szükség van a fegyveres konfliktusok megelőzésére és mihamarabbi lezárására, amivel csökkenthető a szennyező anyag (különösen a robbanóanyagok és egyéb harcanyag maradványok), valamint a szén-dioxid-kibocsátás és más környezeti hatások. A nemzetközi együttműködés és a tudományos kutatások is fontosok a klímaváltozás elleni küzdelemben. A rendelkezésre álló adatok alapján a háború miatt a hajózási szektorban évente mintegy 20 millió tonnával nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, ami a globális kibocsátás 0,6%-ának felel meg. A hajók átlagosan 40%-kal több üzemanyagot használtak és 30%-kal hosszabb utakat tesznek meg, mint a konfliktus előtt, ami jelentősen megnövelte a szállítási költségeket is.
Felhasznált irodalom
[1] F. Petruska, „Természetes környezet háborús pusztítása”, Ludovika.hu. Elérés: 2022. november 27. [Online].
[2] Bálint S., „Somkuti Bálint: A sabbat lejártával nagy valószínűséggel kezdetét veszi a Vaskardok hadművelet szárazföldi fázisa”, Mandiner. Elérés: 2024. március 10. [Online].
[3] Ákos R. B., „A háború klímapusztítása – makronom.eu”. Elérés: 2024. március 10. [Online].
[4] R. Argren, „The obligation to prevent environmental harm in relation to armed conflict”, Int. rev. Red Cross, köt. 105, sz. 924, o. 1208–1226, dec. 2023, doi: 10.1017/S1816383123000231.
[5] G. Maguire és G. Maguire, „Red Sea shipping diversions to boost container sector emissions”, Reuters, 2024. január 17. Elérés: 2024. március 10. [Online].
[6] P. Bindman, „Weekly data: Red Sea crisis could quadruple emissions from ships”, Energy Monitor. Elérés: 2024. március 10. [Online].
[7] C. Borén, M. Castells-Sanabra, és M. Grifoll, „Ship emissions reduction using weather ship routing optimisation”, Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, Part M: Journal of Engineering for the Maritime Environment, köt. 236, sz. 4, o. 856–867, nov. 2022, doi: 10.1177/14750902221082901.
[8] „Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás”. Elérés: 2024. március 10. [Online].
