A környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem nemzetközi napja
A háborús pusztítások az emberekre és az ökoszisztémára egyaránt romboló hatással vannak. A védett személyek megóvása érdekében meg kell óvni azt a természetes környezetet is, amelyben élnek, és amelytől függenek. A környezet védelmének nemcsak az emberek számára leginkább értékes környezeti elemekre, hanem a teljes ökoszisztémára ki kell terjednie, hiszen a jelenlegi tudományos ismeretek lehetséges, hogy fel sem ismerik a háborús károk hosszú távú hatását. Mindez akkor is szempont, amikor kinetikus hadviselés alapjában véve elképzelhetetlen a természetes környezet bizonyos fokú sérülése nélkül. November 6-át az ENSZ Közgyűlése az A/RES/56/4 sz. határozatában azért is minősítette világnappá1 , mert a háborúkban az emberi áldozatokat bár mindig kiemelt figyelem kíséri, a környezeti károkról már sokkal kevesebb szó esik. A szennyezett kutak, tönkretett termények, lepusztított erdők, beszennyezett talaj, a megölt állatok2 ugyancsak a háborús pusztítás állandó jelei és visszatérő elemei. A fegyveres összeütközések gyakran országhatárokon és generációkon át erősen károsítják az ökoszisztémát és a természeti erőforrásokat. E blogbejegyzés egyik célja a környezet a háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem nemzetközi napja alkalmával felhívni a figyelmet a fegyveres természetkárosítások megdöbbentő mélységére. A másik célja arra is rámutatni, hogy a jelenlegi éghajlati válság egyben béke- és biztonsági válság is. A környezetpusztítás ugyanis politikai instabilitást és konfrontációt okoz, és egyre nehezebbé teszi a békére való törekvéseket. A környezet védelme tehát a nemzetközi békét is szolgálja, előfeltétele annak. Harmadrészt fel kívánja hívni a figyelmet az esetleges megoldási alternatívákra is.
A globális klímaváltozás ténye jelenleg nemzetközi konszenzus. Következményként említendő, hogy gyakoribbá teszi a természeti erőforrásokkal kapcsolatos konfliktusokat, emeli az élelmiszerárakat és általánosságban növeli a geopolitikai feszültségeket. A környezetvédelem ezért nélkülözhetetlen a béke megőrzéséhez, a konfliktusmegelőzés. A béketeremtés és a fenntartható fejlődés szerves részét képezi, mivel elképzelhetetlen tartós béke, ha a megélhetést és az ökoszisztémát fenntartó természeti erőforrások megsemmisülnek.3
Már a katonai infrastruktúra kiépítése és fenntartása, valamint a katonai alakulatok felvonulása hatalmas mértékű és kiterjedésű környezetszennyezéssel, illetve környezetváltozással jár. A katonai készenlét fenntartása folyamatos kiképzéssel jár: katonai járművek, repülőgépek, hajók, épületek és infrastruktúra mind-mind energiát igényelnek, és ez az energia legtöbbször fosszilis üzemanyag. A legnagyobb hadseregek széndioxid kibocsátása nagyobb, mint a világ több országáé együttvéve.4 A hadseregeknek kiterjedt szárazföldi és tengeri területekre is szükségük van, akár katonai bázisok és egyén infrastruktúra, akár kiképzés céljából. A katonai területek a becslések szerint a globális szárazföldi terület 1-6%-át teszik ki.5
A hagyományos kinetikus fegyverek, de különösen a legvégzetesebb tömegpusztító nukleáris és vegyi fegyverek elképesztő környezeti problémákat okoznak. Ezek megsemmisítése óriási környezetterhelést jelent, nem beszélve azokról az esetekről, amikor azokat egyszerűen mentesítés és semlegesítés nélkül a környezetbe (óceánokba dobás, földelés, stb) juttatják.6 Egyes nukleáris megállapodások felmondása azt eredményezheti, hogy egy atomfegyverrel már rendelkező ország a nukleáris fejlesztések megsemmisítése érdekében fegyveresen beavatkozik. Egy ilyen célzott katonai akció vagy akár annak vélt nukleáris baleset háborút robbanhat ki, és az ellenséges felet a fegyverkezés irányába indíthatja el.
Napjaink fegyveres összeütközéseinek paradox jellegzetessége, hogy a háborúk száma növekszik, de az áldozatok száma csökken: a 21. századi háborúk lényegesen kevesebb áldozatot követelnek, mint a 20. századiak. A ’90-es évek háborúi Boszniában, Ruandában és Szomáliában, illetve Afganisztán és Irak elleni háborúk csak a politikai vezetés eltávolításáért folytak és nem annexiós szándékkal. Területi igények nélkül háborúk általában csak egy korlátozott ideig és területen zajlanak. Így a jemeni polgárháború lényegesen kevesebb embert, főként nőket és gyermekeket szedett áldozatául, mint az éhezések és betegségek.7
Etiópiában jelenleg is milliók éheznek a polgárháború miatt. Az iszlamista harcok Afrikában nem járnak milliós halálos áldozattal, de emberek milliói hagyják el otthonaikat és okoznak humanitárius katasztrófát, illetve a hátrahagyott épületek, illetve infrastruktúrák hatalmas környezeti terhet. Afganisztánban a tálibok átvették a hatalmat, és jelenleg az éhínség több afgán halálát okozhatja, mint az amerikai és szovjet megszállás évtizedei összesen.8
További jellegzetessége a 21. századi konfliktusoknak, hogy általában a nemzetközi fegyveres konfliktusok rövidek, de intenzíven pusztítók lehetnek. Ezzel szemben a polgárháborúk évtizedekig is eltarthatnak, ám alacsony intenzitással vívják őket. A néhány intenzív fegyveres konfliktus hatalmas mennyiségű fosszilis üzemanyagot igényel, ami hatalmas széndioxid-kibocsátáshoz vezet, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.9
A 21. századi hadviselés közismertebb jellemzője a hibrid hadviselési forma.10 Ez a hagyományos reguláris és irreguláris hadviselés módszerek felhasználása az ellenség működésképtelenné és védtelenné tétele, illetve kényszerítése érdekében. A hadviselés eszközei többek között a kontrollált erőszak a kritikus infrastruktúra ellen, gazdasági nyomásgyakorlás, célzott pszichológiai eszközök és a jog ártó szándékú közvetett és közvetlen felhasználását (lawfare)11 is. A közvetlen fegyveres összeütközések mellett széleskörű kiberhadviselésre is sor kerül: a felek gátlástalanul küzdenek kritikus infrastruktúrák megbénításával, dezinformációs kampányokkal, gazdasági kényszerítéssel, amely környezetszennyező szükségmegoldásokat szülhet. A kritikus infrastruktúra, egyes esetekben az olaj- vagy ipari létesítmények12 elleni célzott támadásokkal kiterjedt területeket szennyeznek be. Ide tartozik még a mezőgazdasági infrastruktúra, a csatornák, kutak és szivattyúk precíziós fegyverekkel való lerombolása, valamint a termények felégetése. Akár gondtalanságból járulékos vesztségként, akár szándékosan történik, ezek levegőszennyezéshez, illetve a folyók, víztartó rétegek vagy a tengerek szennyezéshez vezethetnek, amelyek nem ismernek országhatárokat. Ezek mértéke olyan lehet, hogy már az helyi vagy a globális éghajlatot is befolyásolhatják. A vegyszeres lombtalanító szerek széles körű használata a katonai célpontok védtelenné tétele érdekében károsítja a közegészségügyet és az ökológiai állapotot.13
Hosszú háborús időszakban a kézi- és könnyűfegyverekhez való könnyű hozzáférés kedvez az orvvadászatnak. Sem a vadőrök, sem a természetőrök ugyanis nem tudnak bejutni hadszínterekre.14 Az erdőirtás gyakran fokozódik a konfliktusok során.15 Ennek oka, hogy a fűtés modern formáinak szétrombolása és megszűnése miatt hirtelen a fára és a faszénre szorul a lakosság.16 Esetenként az is előfordulhat, hogy az energiahordozók feletti felügyeletet a bűnszervezetek veszik át.17
Végül ki kell térnem a nagy értékű természeti erőforrások és a konfliktus utáni béketeremtés közötti kapcsolatra is. Miközben a fegyveres konfliktusok a környezeti károk számos különböző formáját okozhatják, a környezet kezelése a konfliktusok alatt és után lehetőségeket is teremthet a béke megteremtésére és fenntartására. A háborús felek közös természeti erőforrásai és az országhatárokat átlépő közös környezeti veszélyek alapul szolgálhatnak a háborúban álló felek közötti párbeszédéhez és a tartós békéhez.
A konfliktusok során kiszámíthatatlan energiaellátás ösztönözheti a napenergiára való átállást, s a konfliktusok okozta pusztítás lehetőséget adhat a zöldebb építkezésre vagy az erőforrások fenntartható kezelését szolgáló új jogi keretek megteremtésére. Ezek a lehetőségek azonban attól függnek, hogy a konfliktusok előtt, alatt és után nagyobb figyelmet fordítanak-e a környezetre.18
Jegyzetek, források
1. A környezet, háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem nemzetközi napja (International Day for Preventing the Exploitation of the Environment in War and Armed Conflict)
2. Peters A. Animals in International Law. Brill Nijhoff; 2021.
3. Guterres A. International Day for Preventing the Exploitation of the Environment in War and Armed Conflict | Messages. United Nations. Published 2021. Accessed November 2, 2022.
4. Hogyan károsítja a háború a környezetet? Greenfo. Accessed November 2, 2022.
5. Zentelis R, Lindenmayer D. Bombing for Biodiversity—Enhancing Conservation Values of Military Training Areas. Conservation Letters. 2015;8(4):299-305. doi:10.1111/conl.12155
6. Dough W. How does war damage the environment? CEOBS. Published June 4, 2020. Accessed October 31, 2022.
7. Yemen’s forests another casualty of war amid fuel crisis. SciDev.Net. Published September 15, 2019. Accessed November 2, 2022. Yemen’s Tragedy: War, Stalemate, and Suffering. Council on Foreign Relations. Published October 21, 2022. Accessed October 27, 2022.
8. 10 Conflicts to Worry About in 2022: Yemen | Mid-Year Update. ACLED. Accessed October 28, 2022. 10 Conflicts to Watch in 2022. Published December 29, 2021. Accessed October 27, 2022.
9. Conflict rubble: a ubiquitous and under-studied toxic remnant of war. CEOBS. Published July 10, 2014. Accessed November 2, 2022.
10. Resperger I. A válságkezelés és a hibrid hadviselés. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt; 2018.
11. Petruska F. A lawfare tipológiája. Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Műhelytanulmányok. 2022;2022(16):1-16.
12. Iranian Oil Spills on Syria’s Shores: A Brief OSINT Overview of an Environmental Incident. bellingcat. Published July 31, 2019. Accessed November 2, 2022.
13. What is Agent Orange? The Aspen Institute. Accessed November 2, 2022.
14. Michelle N. Libya war weapons may be killing central Africa elephants : UN. Reuters. Published May 20, 2013. Accessed November 2, 2022.
15. „Yemen’s Forests Another Casualty of War amid Fuel Crisis”.
16. Anwari Rohullah és Siddique Abubakar, „Illegal Logging Boosts Taliban, IS Revenues In Eastern Afghanistan”, RFE/RL, 09:49:52Z, szak. Humanitarian Crisis.
17. „Yemen’s Forests Another Casualty of War amid Fuel Crisis”.
18. „Hogyan károsítja a háború a környezetet?”
