Az Európai Politikai Közösség legfontosabb témái a biztonsági, energiaügyi és digitális szektorban lehetséges együttműködések voltak.
Jerevánban rendezték meg május 4–5. között a 8. Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozót, amelyen mintegy 50 európai partnerország vezetője és nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt. A jereváni csúcson az európai politikai élet vezetői, Mark Carney, Kanada miniszterelnöke és a nemzetközi szervezetek vezetői, mint Mark Rutte NATO-főtitkár, Alain Berset Európa Tanács főtitkára és Feridun Sinirlioğlu EBESZ-főtitkár vettek részt. A házigazda Nikol Pasinján, az örmény miniszterelnök volt, a kiemelt vendégek között pedig szerepelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, Irakli Kobakhidze grúz kormányfő, Maia Sandu moldovai elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Jelen volt továbbá Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője is, míg Friedrich Merz német kancellár programütközés miatt nem vett részt a találkozón.
A rendezvény célja, hogy egy informális egyeztetési platformként szolgáljon a kontinens állam- és kormányfői számára. A csúcstalálkozó nem szokott közös nyilatkozattal zárulni, a mostani alkalom sem volt kivétel. Ugyanakkor ezzel az alkalommal egy EU–Örményország közötti konnektivitási partnerségi nyilatkozat aláírására is sort kerítettek az értintett felek.
A nyilatkozatban az EU elismeri az örmény nép uniós törekvéseit, valamint a 2025 márciusában elfogadott, az uniós csatlakozási folyamat elindításáról szóló törvényt. A felek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság erősítése mellett. Ezt a folyamatot is segíti majd az a 270 millió eurós Reziliencia és Növekedési Terv, amely megkönnyíti a szükséges társadalmi-gazdasági reformokat. Emellett a Global Gateway stratégia keretében az uniós beruházások elérhetik a 2,5 milliárd eurót. A felek között kiemelt prioritás a konnektivitás, vagyis a közlekedés, az energia és a digitális szektor fejlesztése. Ide tartozik a fekete-tengeri tengeralattjáró kábelprojekt és az örmény elektromos hálózat modernizálása. Továbbá a partnerek szeretnék elmélyíteni az együttműködést a biztonságpolitika terén – és ebben lényeges szerepet kap az Európai Békekeretből nyújtandó összesen 30 millió eurós támogatás, valamint a Frontex-szel való szorosabb kapcsolat kiépítése. A nyilatkozat szerint jelentős előrelépés történt a vízumliberalizáció ügyében, amely még szorosabbá teszi a felek közötti kapcsolatot. Nem meglepő módon a felek aggodalmukat fejezik ki az ukrajnai háború miatt, támogatják Ukrajna szuverenitását és sürgetik a közel-keleti deeszkalációt.
Ugyanakkor a felek elkötelezték magukat az uniós szankciók kijátszása elleni küzdelemre, különösen a kettős felhasználású termékek és érzékeny harctéri eszközök kereskedelmének ellenőrzésére. Ez komoly feszültséget okozhat Örményország hagyományos regionális kereskedelmi partnereivel, különösen Oroszországgal. A nyilatkozat rögzíti az EU támogatását az örmény atomerőmű üzemen kívül helyezésére vonatkozó ütemterv kidolgozásához, amely rendkívül érzékeny téma az energiafüggőség és az ellátásbiztonság miatt.
Az EPC keretein belül elhangozott számos felszólalást a terjedelmi korlátok miatt nem célunk bemutatni, de érdemes többek között Mark Carney felszólalását megemlíteni. Országát „energia-szuperhatalomként” és a leginkább európai nem-európai országként jellemezte és stratégiai partnerséget ajánlott a kritikus ásványkincsek és a technológia terén a stratégiai autonómia erősítése érdekében. Giorgia Meloni a„poliválság” fogalmával írta le a jelenlegi helyzetet, amelyben a migráció, az energia, a versenyképesség és a biztonság kérdései összefonódnak. Sürgette a migráció kiváltó okainak kezelését és a földközi-tengeri szomszédságpolitikára való nagyobb odafigyelést.
A találkozó konstruktív hangnemétől eltérő jegyben szólalt fel Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, aki videón keresztül jelentkezett be. Élesen bírálta az Európai Parlamentet, mi több, azzal vádolta, hogy ahelyett, hogy támogatná az Örményország és Azerbajdzsán közötti békefolyamatot, aktívan szabotálta azt.
A csúcstalálkozó egyértelműen reflektált a jelen geopolitikai kihívásaira, hiszen erős hangsúlyt fektetett a biztonsági, az energetikai és a kritikus nyersanyagok terén való együttműködésre. Az EU–Örményország közötti nyilatkozatban szereplő biztonsági és védelmi együttműködés, valamint az Európai Békekeretből származó támogatás az örmény hadsereg interoperabilitásának növelésére egyértelmű elmozdulást jelez a nyugati biztonsági struktúrák felé, ami viszont várhatóan regionális feszültségeket szülhet.
Nyitókép forrása: europa.eu
