Peter Pellegrini jelenlegi szlovák házelnök, a második legnagyobb kormánypárt, a Hlas-SD elnöke nyerte a szlovák államfőválasztás április 6-i második fordulóját, így június 15-én ő veszi át az államfői feladatokat Zuzana Čaputovától. Melyek a választás legfőbb tanulságai és mit jelent Pellegrini győzelme a szlovák bel- és külpolitikára nézve?
A választás eredménye és tanulságai
A választás előtti utolsó közvélemény-kutatások azt vetítették előre, hogy rendkívül szoros verseny várható a szlovák államfőválasztás második fordulójában, és akár néhány tizedszázalékos különbség is lehet a két jelölt között. Az látható volt, hogy a magas részvétel Peter Pellegrininek, az alacsonyabb Ivan Korčoknak kedvezhet. Ivan Korčok az első fordulót a vártnál nagyobb, 5,5 %-os előnnyel nyerte meg, azonban Peter Pellegrini mellett több korábbi elnökjelölt állt ki, és azok, akik március 23-án nem a két vezető jelöltre adták a voksukat, inkább Peter Pellegrinire szavazhatnak a második körben. A kérdés tehát az volt, ki tud jobban mobilizálni április 6-án.
Ez egyértelműen Peter Pellegrininek sikerült, akire 1 409 255 érvényes szavazatot adtak le, a voksok 53,12%-át (Ivan Korčok 1 243 709 szavazattal 46,88%-ot szerzett), így ő lesz Szlovákia következő köztársasági elnöke. Ami az eredmény szempontjából döntő lehetett, hogy az első fordulóhoz képest közel tíz százalékkal volt magasabb a választási részvétel, 61,14%, ami kiemelkedőnek számít Szlovákiában (2019-ben 41,7%, 2014-ben 50,4% volt a részvétel a második fordulóban).
Korčokra az első fordulóban 958 393 (42,51%) szavazott, Peter Pellegrinire 834 718 (37,02%). Pellegrini tehát sokkal jobban mobilizált a második körre, több mint 570 ezerrel többen szavaztak rá a második körben. Nem csupán az első körös támogatóit tudta megtartani, és az első körben más jelöltre szavazatot leadott polgárok támogatásának többségét begyűjteni, de olyan választók támogatását is megkapta, akik az első körben nem járultak a szavazóurnákhoz.
A magyarlakta járásokban is Peter Pellegrini győzedelmeskedett, annak ellenére, hogy az első fordulóban több déli körzetben is Ivan Korčok tudott győzni. Az ország déli, magyarlakta területein bár valamivel magasabb volt a részvétel, mint az első fordulóban, e járásokban a részvételi arányok most is jelentősen elmaradtak az országos átlagtól, amiből arra is következtethetünk, hogy a felvidéki magyarok többsége távol maradt ettől a választástól.
Ivan Korčok Pozsonyban és Kassán, illetve Pozsony környékén tudott győzni, azonban a járások többségét, a vidéki Szlovákiát Peter Pellegrini nyerte meg.
A választás második fordulójában két világnézet és két egymással szemben álló politikai tömb csapott össze, amelynek tétje ellenzéki szempontból az volt, hogy az új államfő képes lesz ellensúlyozni Robert Fico hatalmát, és javítani az ország külpolitikai megítélését, kormányzati szempontból pedig, hogy sikerül-e stabilizálni a két legfőbb közjogi méltóság viszonyát, és a politikai káoszt okozó állam- és kormányfői viszályt a fel tudja-e váltani a hatékony együttműködés időszaka.
A kampány fő témája és hívószava mégis a „béke” volt. Ahogy Ivan Korčok is kifejtette a választást követő beszédében, hogy ellenfele a háború jelöltjének állította be. Pellegrini tehát el tudta hitetni az ország lakosságának jelentős részével, hogy Ivan Korčok elnökké választása veszélyt jelenthet az országra, az egyértelműen nyugati elköteleződésű politikus képes lehet belesodorni Szlovákiát egy háborúba. Bár ezek az állítások a köztársasági elnök Alkotmány biztosította hatásköreit figyelembe véve legalábbis megmosolyogtatóak, a kampánystratégia működött, ez azonban kevésbé meglepő. Robert Fico már korábban is felismerte, hogy profitálhat a szlovák társadalom oroszbarát lelkületéből, és mint ismert, tavaly szeptemberben egy erősen ukrán- és nyugatellenes narratívával nyerte meg a parlamenti választást.
A választás bel- és külpolitikai hatásai
Peter Pellegrini 2018 és 2020 között Szlovákia miniszterelnöke volt, majd a Smer-SD 2020-ban elveszítette a parlamenti választást, ezt követően pedig Pellegrini társaival kilépett a Smer-ből, és megalapította a Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) pártot. 2023 elejéig vezette is a közvélemény-kutatásokat, a 2023. szeptember 30-i előrehozott választáson azonban csak a harmadik legtöbb szavazatot tudták megszerezni, a Hlas-SD pedig is a Fico-vezette kormánykoalíció második legnagyobb pártja lett. Pellegrininek kormányváltást követő osztozkodásban a házelnöki poszt jutott, június 15-től pedig ő veheti át a Grassalkovich-palota kulcsait Zuzana Čaputová hivatalban lévő államfőtől.
Pellegrini győzelmének elsősorban a szlovák belpolitikára nézve lesznek hatásai. A Hlas-SD elnöke a kampány során leszögezte: ha államfővé választják, lemond a pártelnöki tisztségéről. Ezt most meg kell tennie, és a házelnöki tisztségben is meg kell választani az utódját. Utóbbi pozícióba a megválasztott államfő szerint Denisa Saková gazdasági miniszter vagy Richard Raši (mindketten Hlas-SD) beruházási miniszter kerülhet. Pellegrini azt is sietve leszögezte, hogy elnökválasztási győzelme miatt nem kell megnyitni a koalíciós szerződést, a koalíciós erőviszonyok semmit sem változnak. Azt is hozzátette: a Hlas-SD új elnöke a négy alelnök vagy a pártigazgató, Matúš Šutaj Eštok közül kerül ki.
Pellegrini formális távozása a szlovák pártpolitikából valójában azonban jelentősen átalakíthatja az erőviszonyokat a kormánykoalíción belül, növelve a Hlas felszámolásának esélyeit. A Hlas-SD politikusainak nagy része korábban a Smerben, Robert Fico irányítása alatt politizált, a 2020-ig tartó maffiakormányzás bukását követően alakítottak saját szociáldemokrata formációt. A 2023-as parlamenti választást követően azonban újra összenőt, ami összetartozik: a Smer és a Hlas alkotják a szlovák kormány derékhadát (a harmadik koalíciós társ Szlovák Nemzeti Pártnak összesen 10 képviselőjük van a 150 fős szlovák törvényhozásban, a Smernek Hlasnak együtt 69), politikájuk tekintetében pedig egyre kevesebb szempont szerint lehet különbséget tenni a párt között. Robert Ficonak egyértelműen érdeke lenne újra összekovácsolni a két formációt, a vezető távozását követően bedarálni őket saját pártjába, és erősen kérdéses, hogy ezt bárkinek a Hlason belül képessége lenne megakadályozni. Robert Fico korábbi alárendeltje győzelmével tehát duplán nyert: szerzett egy hozzá hű köztársasági elnököt, és megnyílt a lehetősége a Hlas de facto beolvasztására.
Mi lesz Ivan Korčokkal? A politikus a kampányban is tett rá utalást, hogy elnökválasztási veresége esetén sem adja fel politikai ambícióit, a vereség bejelentését követően pedig arról beszélt, hogy csalódott, de folytatni kívánja az ország érdekében végzett munkáját. Ezt vélhetően valamelyik liberális párt színeiben teszi majd meg.
Az új szlovák köztársasági elnök az ország külpolitikai irányultságára is hatással van, az Alkotmány azonban inkább szimbolikus, mintsem tényleges politikai erővel ruházza fel az államfőt e tekintetben. A szlovák külpolitikai formálója tehát továbbra is a Fico-vezette szlovák kormány lesz, Pellegrini inkább végrehajtója lesz ennek a külpolitikai stratégiának. Ahogy korábban is a Smer „nyugatos” arcaként jelent meg, úgy államfőként is ezt az irányvonalat képviselheti, annak ellenére, hogy az államfői tisztséget éppen az oroszbarát és nyugatellenes lelkület kihasználásának köszönheti.
Peter Pellegrini szlovák államfőként vélhetően a magyar kormánnyal is jó viszonyt tart majd fenn, figyelemmel arra, hogy nem csupán a felvidéki magyar egységpárt, a Magyar Szövetség, de a budapesti kormányzat is támogatásáról biztosította a korábbi szlovák miniszterelnököt a második forduló kampánya során.
Nyitókép: TASR – martin Baumann
