A szlovák államfőválasztás első fordulóját 2024. március 23-án tartják, amennyiben szükség lesz rá (vélhetően igen), a második fordulóra április 6-án kerül sor. Az államfőválasztás két legfőbb esélyese a jelenlegi házelnök, a regnáló szlovák kormánykoalíció második legerősebb pártjának elnöke, Peter Pellegrini, valamint a korábbi külügyminiszter, Ivan Korčok. A választáson a Magyar Szövetség is saját jelöltet indít Forró Krisztián személyében. Mi a szlovák államfőválasztás tétje, esélyei és lehetséges hatása a szlovák bel- és külpolitikára?
Államfői szerepkör Szlovákiában
Szlovákiában közvetlenük választják a köztársasági elnököt ötéves időtartamra. Az államfő jogkörei szempontjából hasonló szerepet tölt be a szlovák politikai rendszerben, mint Magyarországon, azonban azáltal, hogy közvetlenül választják, gyakrabban előfordul, hogy a regnáló kormány ellensúlyaként jelenik meg belpolitikában. Mivel azonban az elnöki vétó sokkal inkább a magyarhoz, mintsem a lengyelhez hasonlít (utóbbi esetében a kifogásolt jogszabályt kétharmados többséggel kell elfogadni), az államfő szerepe inkább protokolláris, és a kormányétól eltérő politikai színezet esetén is inkább szimbolikus politikai jellegű. E tekintetben kivételnek volt tekinthető a jelenlegi államfő, Zuzana Čaputová, aki hivatali idejében a szokottnál jobban belefolyt a pártpolitikába azáltal, hogy a többszöri kormányválságot végül szakértői kormány kinevezésével oldotta meg, amiért ő vállalta a politikai felelősséget.
Zuzana Čaputová 2019-ben lépett hivatalba, miután politikai üstökösként jelent meg a szlovák politika egén egy belpolitikai értelemben zilált időszakban. Az államfőválasztásra ugyanis mintegy egy évvel a 2018-as újságíró-gyilkosságot követően került sor, amelybe belebukott az akkor regnáló Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) több szereplője, beleértve Robert Fico kormányfőt és Robert Kalinák belügyminisztert. Az országon tüntetéshullám söpört végig, így a 2019-es államfőválasztás arról is szólt, hogy sikerül-e korlátozni a Smer-féle maffiakormány hatalmát egy „ellenzéki elnök” hivatalba lépésével (a második fordulóba Zuzana Čaputová, a Progresszív Szlovákia párt jelöltjeként, valamint a Smer jelöltje, Maroš Šefčovič EU-biztos jutott be). Čaputová ugyanakkor tavaly nyáron bejelentette, hogy nem indul az államfői tisztségért, ami az ellenzéki oldalon is megnyitotta a versenyt az államfői székért (Zuzana Čaputová köztársasági elnök mandátuma 2024. június 15-én jár le).
Jelöltek és esélyek
Ivan Korčok, volt külügyminiszter gyorsan lecsapott a lehetőségre: 2023. augusztus 30-án, egy hónappal a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választás előtt bejelentette, hogy független jelöltként elindul a 2024-es államfőválasztáson. A szeptember 30-i választást Robert Fico és pártja, a Smer nyerte meg, ami Korčok jelöltségét is felértékelte, hiszen így jelöltségével Fico alkotmányos ellensúlyozására is vállalkozott, lépéselőnybe kerülve más ellenzéki jelöltekkel szemben. Korčok 2020 és 2022 között volt Szlovákia külügyminisztere, korábban karrierdiplomataként tevékenykedett: volt berlini nagykövet, brüsszeli állandó képviselő és washingtoni nagykövet is. Külpolitikájában erősen Nyugat-orientált irányvonalat képviselt, ez pedig vélhetően az elnöki kampányában is jelentős hangsúlyt fog kapni.
Az elnökválasztás másik kiemelt jelöltje a jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini. Pellegrini 2018 és 2020 között Szlovákia miniszterelnöke volt, majd társaival kilépett a Smerből, és megalapította a Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) pártot, amely a szeptember 30-i választást követően a Fico-vezette kormánykoalíció második legnagyobb pártja lett. Nem sokkal az új kormány felállását követően már fel is merült Peter Pellegrini neve lehetséges államfő-jelöltként, bár ezt a házelnök sokáig nem kommentálta (2023 novemberében, jóval Pellegrini jelöltségének bejelentése előtt az AKO közvélemény-kutató cég a legesélyesebb jelöltként azonosította a házelnököt). Pellegrini végül január 19-én jelentette be hivatalosan, hogy indul az államfőválasztáson.
Hivatalosan eddig Korčok és Pellegrini az államfőválasztás jelöltjei. Az érdeklődőknek január 30-ig kell bejelenteniük jelöltségüket. Elnökjelöltet a parlamenti képviselők legalább 15 fős csoportja vagy a lakosok állíthatnak, legalább 15 ezer választópolgár aláírásával. Míg Korčok több mint 40 ezer támogató aláírással nevezett az elnökjelölti versenyre, Pellegrinit pártja, a Hlas parlamenti frakciója jelölte. Elnökjelölti szándékát bejelentette továbbá Andrej Danko, a legkisebb koalíciós párt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke is, aki hivatalos jelölést nem nyújtott még be, ellenben a média figyelmére már szert tett, többek között azzal is, hogy két hete balesetet okozott Pozsonyban autójával, majd elhajtott a helyszínről.
A közvélemény-kutatások egyelőre Peter Pellegrinit tartják a legesélyesebb jelöltnek. Míg az AKO novemberben 40%-os támogatottságot mért Pellegrininek, Korčoknak pedig 30%-ot, a cég januári felmérése szerint Pellegrini 40,6%-os eredményt ért volna el Ivan Korčok előtt (37,7%), így ők jutottak a második fordulóba (a többi jelölt tőlük jelentős lemaradna a választáson). A felmérések alapján tehát szoros versenyfutásra lehet számítani a két jelölt között, amelyet március végéig fokozhatnak a Smer kormányzásával kapcsolatos belpolitikai fejlemények is.
Az államfőválasztás tétje és lehetséges hatásai
2019-ben az újságíró-gyilkosságot követően nem csupán Zuzana Čaputovára szavaztak Szlovákia polgárai, de a Smer és a maffiakormány ellen is, ez pedig különösen igaz volt a második fordulóra. A Smer belebukott a maffiakormányzásba, ennek ellenére részben a 2020 és 2023 közti káoszkormányzás eredményeként tavaly Fico a szavazatok negyedét megszerezve visszatérhetett a hatalomba egy erősen oroszbarát, nyugat- és háborúellenes kampányt követően. A mostani elnökválasztási választási kampány jelentős mértékben arra fog koncentrálni ellenzéki oldalról, hogy az új államfő a „miniszterelnök asszisztenseként” fog-e működni, ahogy legutóbb Korčok fogalmazott.
Másrészt az elnökválasztási kampány kiemelt témája lehet Szlovákia külpolitikai irányultsága. Ivan Korčok eddig is jelentős hangsúlyt fektetett erre a kérdésre, hiszen az ő elköteleződéséhez nem fér kétség. Erre Robert Fico is épít a kampányban, aki a korábbi külügyminisztert „Amerika szolgájának” nevezte. Pellegrini személye azonban részben kifoghatja a szelet ellenfele vitorlájából. A regnáló házelnök ugyanis korábban is a Smer nyugatos arca volt, később, saját pártját pedig éppen a nyugatosabb orientáció különböztette meg az általa elhagyott Smertől. Ez azonban vélhetően nem akadályozza majd meg a Ivan Korčokot, hogy a kampányt arra építse, hogy Pellegrini Fico alárendeltje.
Peter Pellegrini lehetséges megválasztásának a szlovák belpolitikára is jelentős hatása lehet. Pellegrini azt mondta, ha államfővé választják, lemond a pártelnöki tisztségéről. A kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Smer és a Hlas közti hatalmi viszony eddig is érdekesen alakult. A Hlas 2020-ban a Smerből vált ki, sokáig vezette a közvélemény-kutatásokat, majd a parlamenti választást követően újra összeállt a kormánykoalícióban a két szociáldemokrata formáció, ami 2020 előtt is egy pártot alkotott. Az is növelte a Hlas önálló működése felszámolásának esélyét, hogy Peter Pellegrini a házelnöki szerepbe került a választást követően, azonban, ha államfői tisztséghez jutna a Hlas elnöke, és ezzel formálisan kikerülne a pártpolitikai arénából, az megsokszorozná a fenti forgatókönyv megvalósulásának, vagyis a Hlas Smer által történő bedarálásának esélyeit. Robert Ficonak egyértelműen érdeke lenne újra összekovácsolni azt, ami korábban is összetartozott, és erősen kérdéses, hogy ezt bárkinek a Hlason belül Pellegrini elnöki palotába költözése után lenne érdeke vagy képessége megakadályozni. Belpolitikai színfolt, hogy a kormánykoalíció másik pártelnöke, Andrej Danko is rajtvonalhoz állna az elnökválasztáson, bár őt a közvélemény-kutatások egyelőre szinte a mérhetetlen kategóriába (1,5%) sorolják.
Forró Krisztián, a magyarok jelöltje
Az elmúlt évek szokásaihoz híven vélhetően lesz magyar jelölt az államfőválasztáson Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke személyében. A szlovák államfőválasztáson induló magyar jelöltek nevezését elsősorban nem a választás megnyerésének realitása motiválja, hanem a magyar közösséget érintő kérdések megjelenítése a szlovák nyilvánosságban. 2014-ben a Magyar Közösség Pártja jelöltje, Bárdos Gyula a szavazatok 5,1%-át szerezte meg, és bár ezzel messze elmaradt a második fordulóba kerüléstől, egy rendkívül sikeres kampányt valósított meg, amely tematizálta a magyar közösséget érintő kérdéseket, és mobilizálta a magyar szavazótábort is.
Ennél nagyobb siker most sem tekinthető realitásnak, azonban különösen fontos lenne, hogy a magyar közösség ilyen formában is láttassa magát Szlovákiában, kerüljenek a nyilvánosság elé a közösséget érintő kérdések, valamint egy sikeres kampánnyal sikerüljön újra mobilizálni a szlovákiai magyar választókat a végeredményben kudarcnak tekinthető szeptemberi előrehozott parlamenti választást követően, demonstrálva a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet egységét a választók számára. Utóbbi különösen fontos lenne a június 8-i európai parlamenti választás előtt, ahol a Magyar Szövetség célja a 2019-ben elveszített felvidéki magyar EP-képviselői hely visszaszerzése lesz. Ezen felül mivel szinte biztos, hogy az elnökválasztás kétfordulós lesz, az első körben elért eredmény lehetőséget teremt a Magyar Szövetség számára, hogy a második körbe jutott jelöltekkel tárgyaljanak a magyar közösséget és a dél-szlovákiai régióit érintő kérdésekről.
Forró Krisztián január 25-ig gyűjti a jelöltséghez szükséges támogató aláírásokat, ezt követően várható jelöltségének hivatalos bejelentése.
Kép: Tvnoviny.sk
