Zuzana Čaputová szlovák államfő május 15-én hivatalnokkormányt nevezett ki Szlovákiában, miután egy héttel korábban Eduard Heger miniszterelnök a koalíció sokadig válságát követően benyújtotta lemondását. A szakértői kormány a várhatóan szeptemberben sorra kerülő előrehozott választások után felálló kormány hivatalba lépéséig irányítja majd az országot Ódor Lajos vezetésével. Először van magyar miniszterelnöke Szlovákiának, ráadásul két további magyar származású miniszter is helyet kap a hivatalnokokból álló testületben. Mit várhatunk a szlovák szakértői kormánytól és magyar miniszterelnökétől?
2020–2023: a permanens kormányválság időszaka
Az elmúlt két évben egymást követték a koalíciós válságok, gyakorlatilag a permanens kormányválság időszaka volt ez, amely során a koalíciós partnereknek nem csupán a világjárvány, az annak nyomán kibontakozó gazdasági válság, az infláció, az energiaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívásokkal kellett szembenézniük, de folyamatosan belső viszályokat is kellett vívniuk egymással.
A „szivárványkoalíciós” kormányba már elejétől bele volt kódolva a koalíciós válság lehetősége, és ilyen értelemben nem is kellett csalódnunk. Az első bizalmi szavazásra már mintegy három hónappal az új kormány hivatalba lépése után sor került Boris Kollár házelnök plágiumbotránya kapcsán. Ekkor még a covid járvány viszonylagos sikerét fel tudta mutatni Pozsony, azonban a 2020 őszi, második hullám nyomán összeomlott járványkezelés újra megmutatta a koalícióban rejlő feszültséget, ami a kormányzási képességre is jelentős negatív hatással volt. Ez leginkább Richard Sulík gazdasági miniszter (Szabadság és Szolidaritás, SaS) és Igor Matovič (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, OĽaNO) akkori miniszterelnök közötti vitákban vált láthatóvá. 2021 márciusában, részben az orosz Szputnyik vakcina beszerzése okán, az SaS miniszterei lemondtak a kormányban betöltött tisztségeikről. A válságot úgy sikerült megoldani, hogy Igor Matovič „helyet cserélt” Eduard Heger akkori pénzügyminiszterrel, így az SaS miniszterei is végül visszatértek az új miniszterelnök vezette kormányba.
A negyedik komolyabb koalíciós válság 2022 szeptemberében csúcsosodott ki, aminek eredményeként az SaS párt újra kilépett a kormányból, ezúttal azonban már nem találtak megoldást a visszatérésükre; a Heger-kormány szeptembertől kisebbségben kormányzott. A kisebbségi kormányzás számos politikai kihívással járt, amiket Eduard Heger nem tudott kezelni; 2022. decemberben a szlovák törvényhozás megvonta a bizalmat a kormánytól. Ekkorra világossá vált, hogy bár az alkotmány nem ad rá lehetőséget, az előrehozott választás elkerülhetetlen az ország működőképessége érdekében. A szlovák parlament így megtette a szükséges jogi lépéseket, és lehetőség nyílt arra, hogy 2023. szeptember 30-án előrehozott választásokat tartsanak az országban (Ficoék kezdeményezték, hogy korábbi időpontban legyen az előrehozott választás, azonban ennek kicsi az esélye). A kormány munkájának biztosítása érdekében a Heger-kormány ügyvezető kabinetként maradt az ország élén. 2023 tavaszán azonban nem csillapodtak a politikai viták, a koalíció pedig látszólag képtelennek bizonyult a kormányzásra.
A szakértői kormány mint ultima ratio megoldás
A mostani válság eredője, hogy Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter cége 1,4 millió Euro támogatást kapott a Környezetvédelmi Minisztériumtól. Vlčan néhány nap múlva ugyan lemondott a tisztségéről, addigra Rastislav Káčer külügyminiszter is keményen kritizálta Hegert a korrupciós botrány nem kellően erényes menedzselése miatt, így ő is benyújtotta lemondását. Ezt követően jutott arra Eduard Heger miniszterelnök május 7-én, hogy a kormány apránkénti széthullása előtt lemond a kormányfői tisztségről, ezzel pontot téve Szlovákia történelmének egyik, ha nem legsikertelenebb kormánya szenvedéstörténetének végére.
A folyamatosan válságban lévő kormánykoalíció az elmúlt három évben szinte minden lehetőséget kipróbált a hatalma megtartására; miniszterelnök cseréje, kisebbségi kormányzás, ügyvivő kormány, azonban egyik megoldás sem volt képes semlegesíteni azt a politikai válságot, amelynek eredője a szlovák parlament és a szlovák politikai pártok közötti viszony. Heger úgy nyilatkozott, hogy volt az államfő számára két politikai természetű megoldási javaslata, amelyeket azonban Zuzana Čaputovánem fogadott el, és így a szakértői kormány kinevezése mellett döntött. Kicsi azonban a valószínűsége, hogy ezek a politikai természetű javaslatok megoldást jelentettek volna (a szakértői kormány gondolata az elmúlt hónapokban folyamatosan napirenden volt a rendkívül gyenge kormányzati teljesítmény miatt).
A szakértői kormányban rejlő legfőbb probléma éppen a politikai legitimitásából fakad. E kormány legitimitását az államfő adja, hiszen ő nevezi ki, és nem a választások eredményeként történik meg. E szakértői kormány kinevezésére ráadásul nem a politikai pártok alkujának eredményeként került sor, hanem az államfő döntéseként, amelyről a pártelnököket csak utólag tájékoztatta (kérdéses azonban, ha az eddigiekben megállapodásra képtelen pártok alkujára várt volna az államfő, az valóban járt volna egy kormány kinevezésével). Csáky Pál korábbi miniszterelnök-helyettes szerint a politikai alku hiánya komoly legitimációs gondot okoz, e szakértői kormányt pedig könnyűszerrel tekinthetik Čaputováelnök bábkormányának.
Egy ilyen mélységesen megosztott politikai helyzetben, mintegy fél évvel a választások útján potenciálisan hatalomra jutó új kormány hivatalba lépése előtt, a választópolgárok folyamatos és jelentős csalódottsága mellett kevés más politikai természetű megoldás kínálkozott. Egy ilyen helyzetben nincs olyan politikus, aki szívesen vette volna át a kormányrudat. Ennek okán kézenfekvő megoldás egy olyan kormány kinevezése, amely olyan szakemberekből áll, akik nem indulnak a szeptemberi előrehozott választáson.
Čaputovámájus 10-én folytatott megbeszéléseket a szakértői kormányról a politikai pártok vezetőivel. A szakértői kormány névsorát Čaputováés Ódor közösen határozta meg. A pártokat tehát vélhetően nem politikai alku megteremtése, hanem utólagos tájékoztatás érdekében hívta össze az államfő. Ráadásul nem is valamennyi pártot; a szélsőjobboldali Republika és Kotleba párt, valamint Robert Fico vezette Smer nem kaptak meghívót a találkozóra. A megbeszélést követően a pártelnökök mérsékeltebben kommunikáltak a szakértői kormányról, amiből arra következtethetünk, hogy az államfőnek részben sikerült megnyugtatnia a politikai vezetőket.
A szakértői kormány – magyar miniszterelnökkel és miniszterekkel
Zuzana Čaputováköztársasági elnök május 15-én nevezte ki az Ódor Lajos vezette szakértői kormányt. A testületnek ezt követően 30 napon belül kormányprogramot kell bemutatnia, amelynek fényében a szlovák parlamentnek bizalmi szavazást kell tartania a szakértői kormányról. Könnyen előfordulhat, hogy a szlovák törvényhozás nem szavaz bizalmat a szakértői kormánynak. Bár a korábban ellenzékben lévő pártok, így Robert Fico és Peter Pellegrini jelezték, hogy nem fogják támogatni a kormányt, a korábbi kormánypártok, így Igor Matovič (OĽaNO) és Boris Kollár (Sme rodina) úgy nyilatkoztak, hogy a kormányprogram fényében hozzák majd meg döntésüket, Richard Sulík (SaS) pedig kifejezetten támogatóan nyilatkozott.
A szakértői kormány vezetésére Ódor Lajos kapott megbízást az államfőtől. Ódor Lajos komáromi születésű közgazdász, a felvidéki Nagykesziről származik, aki középiskolai tanulmányait magyar nyelven végezte. Iveta Radičová jobboldali-liberális kormánya idején a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tanácsadója volt, 2018-tól a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke. Korábbi tevékenységével hozzájárult az egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, az euró bevezetésének stratégiájához, valamint a nyugdíjrendszer első és második pillérének megreformálásához.
Az új kormány névsorát pénteken ismertette Čaputová elnök. Ódor Lajos mellett két további magyar származású minisztere lett az új szlovák kormánynak. Egyrészt Horváth Mihály magyar származású bankszakember a pénzügyminiszteri székben, aki korábban Ódor Lajos közvetlen kollégája volt a Szlovák Nemzeti Banknál, valamint Balík Péter vidékfejlesztésért és informatizációért felelős miniszterként. A kormány tagjai olyan szakemberek, akiknek eddig nem volt közük a politikához, vagy jellemzően a jobboldali és liberális kormányok idején szakmai-politikai feladatokat láttak el, több tagja a kormánynak azonban szerepelt politikai pártok választási listáján is.
Mit várhatunk a kormány magyar tagjaitól akár a szlovák–magyar kapcsolatok, akár a szlovákiai magyarok helyzetének javítása szempontjából? Történelmi jelentőségű, hogy Szlovákiának magyar nemzetiségű kormányfője lett, hiszen erre korábban nem került sor. Ugyanakkor az nem várható, hogy a magyar kormánytagok jelentősebb előrelépést tudnak vagy akarnak elérni a magyar nemzetstratégia szempontjából jelentős kérdésekben. Ódor Lajost a szlovák választók többsége nem ismeri, közéleti-szakmai szerepvállalásában pedig eddig sem hangsúlyozta magyar származását. Így az a tény, hogy magyar miniszterelnöke lett az országnak, a szlovák médiában és közéletben sem vert különösebben hullámokat. Ódor várhatóan nem fog képviselni a szlovákiai magyar politikát meghatározó ügyeket, ezek kiemelése nélkül is komoly kihívások várhatnak rá az ország működőképessé tétele szempontjából. Ráadásul egy politikailag ennyire megosztott helyzetben, amikor kormánya és intézkedései legitimitását a különböző politikai szereplők várhatóan naponta kérdőjelezik majd meg, nem várható, hogy szükségtelen konfliktusokat vállal érzékeny társadalmi kérdések megnyitásával, így különösen nemzetiségi kérdések feszegetésével.
Nyitókép: A pozsonyi vár
