Szeptember második hétvégéjén szervezik meg a tizennyolcadik G20-as csúcstalálkozót az indiai Újdelhiben. A G20-ak csoportja együttesen a globális gazdasági teljesítmény 85 százalékát, a nemzetközi kereskedelem 75 százalékát és a világ népességének kétharmadát képviseli. A résztvevők között számos éles ellentét feszül, amelyek miatt akár eredménytelenül is záródhat a rendezvény.
A G20 országok vezetői közül csupán Oroszország és Kína elnökei nem vesznek részt a találkozón. Putyin elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs miatt kerüli a külföldi utazást, míg kínai kollégájának távolléti oka nem ismert. A világ legjelentősebb gazdaságain kívül (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Királyság, az Európai Unió, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország, Szaúd-Arábia és Törökország) a szervező feladatait ellátó India többek között meghívta a bangladesi, a spanyol, a szingapúri miniszterelnököt, valamint Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek elnökeit is. A globális pénzügyi szervezetek és más multilaterális intézmények képviselői is jelen lesznek a legújabb csúcstalálkozón. Vagyis ismét egy asztalhoz ülnek a riválisnak számítható Nyugat és a Globális délnek nevezett országok képviselői.
A csúcstalálkozó témái nem ismertek – a rendezvény hivatalos honlapján nem közölnek erről információt, ami némileg szokatlan. India kormányzati honlapján lehet megismerni az elnökség prioritásait, ezek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására és technológiájára irányuló intézkedések; a gazdasági növekedés felgyorsítása, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozások támogatására a globális kereskedelemben; a COVID-19 világjárvány hatásainak fenntartható módon való kezelése; a technológiai átalakítás és digitális nyilvános infrastruktúra fejlődése; a nők szerepvállalására és képviseletére a társadalmi-gazdasági fejlődés és a fenntartható fejlesztési célok elérésének fellendítése érdekében; valamint a multilaterális intézmények reformja. Így leginkább csak következtetni lehet arra, hogy a G20 csúcstalálkozón milyen területeken születhetnek döntések.
A csúcstalálkozó egyik legélesebb témája a globális kormányzást érintő multilaterális intézmények kérdése lehet, így például a Kereskedelmi Világszervezet és a Nemzetközi Valutaalap reformjának és modernizálásának lehetséges módjai. Ez különösen éles kérdés, hiszen a Nyugat is úgy látja, hogy rendkívül fontos változtatásokra van szükség, míg a BRICS tagállamok többször is kifejezték változás iránti ígényüket. Ugyanakkor a reformok lényegét illetően látszólag nincsen egyetértés a felek között. Igencsak kérdéses tehát, hogy ezen a területen létrejöhet-e most egy egyezmény a Nyugat és a Globális Dél között. Valószínűbb az a forgatókönyv, amely szerint ez egy jóval hosszabb folyamat eredménye lehet. Az ehhez vezető út első lépcsőfoka lehet, hogy idén a G20-csoport kiterjeszti tagságát és szavazati jogot adhat az Afrikai Uniónak. Ha figyelembe vesszük a G20-ak tavalyi viszonylag eredménytelen találkozóját, valamint a csoport tagjai között lévő jelenlegi ellentéteket, lehetséges, hogy az Afrikai Unió felvétele lesz az egyetlen igazán érdemi lépése a csúcstalálkozónak.
Érdemes megemlíteni, hogy a részt vevő államok között számos konfliktus és éles nézeteltérés van. Egyik legélesebb törésvonalat az orosz-ukrán háború okozza, amely miatt a tavalyi csúcstalálkozó is csaknem eredménytelenül zárult. Végül sikerült úgy fogalmazni, hogy az az összes résztvevő ország számára elfogadható legyen. A háború folytatódásával a G20-ak nézetei inkább távolodtak egymástól, amely felgyorsította a BRICS tagállamok bővítését és az együttműködésük szorosabbá válását. Csakhogy a BRICS országok között is vannak feszültségek, különösen Kína és India esetében, amelyek hátterében területi viták állnak. Egyes források szerint ez is oka lehet a kínai elnök távolmaradásának.
Mindezek fényében kérdéses, hogy sikerül-e a legfontosabb kérdésekben közös álláspontot kialakítani és egy közös nyilatkozattal zárni a csúcstalálkozót. Ennek elmaradása a G20-ak között lévő egyre inkább mélyülő árkokra hívná fel a figyelmet.
