Vasárnap ért véget a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport Újdelhiben tartott csúcstalálkozója, melynek keretében a vezetők több kérdést vitattak meg és foglalták azok eredményeit szombaton kiadott zárónyilatkozatukba. Az egyik leghangsúlyosabb témakörnek az orosz-ukrán konfliktus bizonyult, azonban közvetlenül nem ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt.
A zárónyilatkozat szerint „Az ENSZ Alapokmánya értelmében minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától olyan területszerzés céljából, amely sérti bármely állam területi épségét, szuverenitását vagy politikai függetlenségét”, illetve többször kiemelték a dokumentumban, hogy „az atomfegyver elfogadhatatlan”, illetve „véget kell vetni a polgári infrastruktúrák elleni támadásoknak. Ezen túl azonban a résztvevők nem bírálták nyíltan Oroszországot az ukrajnai háború miatt. A meghívással nem rendelkező Ukrajna rendkívül élesen bírálta a zárónyilatkozatot, kiemelve, hogy a G20-nak nincs mire büszkének lennie és a dokumentumnak nem „ukrajnai háborúra”, hanem „Oroszország Ukrajna ellen indított támadó háborújára” kellene hivatkoznia. Ukrajna szerint a G20-nak egyhangúlag el kellett volna ítélnie a háborút és felszólítania Moszkvát az invázió haladéktalan leállítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly még részt vett a G20 csúcstalálkozóján, idén azonban arra nem kapott meghívást. A jelenlegi szervező India mellett Brazília, Indonézia és Dél-Afrika kulcsszerepet játszanak a G20 orosz-ukrán konfliktusban felmerülő töréspontjainak mérséklésében, illetve a fejlődő déli államok gazdasági, politikai erejének növelésében. Az idei G20 találkozón az 55 tagállamot tömörítő Afrikai Unió hivatalosan is a G20 új tagjává vált, ami a hírek szerint jelentős diplomáciai győzelem Narendra Modi indiai miniszterelnök számára. Az afrikai országok közül eddig csak Dél-Afrika volt a G20 tagja, így a továbbiakban a szervezet nagyobb mértékben képes majd koncentrálni a fejlődő országok érdekeire, céljaira is.
A csúcsértekezlet résztvevői a zárónyilatkozatban azt is kiemelték, hogy gyorsítani kell az erőfeszítéseket a szénalapú áramtermelés kivezetése érdekében, és újból megerősítették országaik elkötelezettségét arra, hogy középtávon csökkentik a fosszilis energiaforrások kevéssé hatékony felhasználási módjainak támogatását. Vállalták, hogy országaikban 2030-ig helyreállítják a károsodott ökoszisztémák legkevesebb 30 százalékát, és intézkedéseket hoznak a talajromlás megakadályozása érdekében. Azt a célkitűzést is lefektették a dokumentumban, hogy a fejlődő országoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények döntéshozatali folyamatában, illetve megállapodtak – többek között – abban is, hogy együttműködnek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kérdéseiben.
Míg a legtöbb részt vevő ország, így Németország és Nagy-Britannia is pozitívként értékelte a nyilatkozatot, Emmanuel Macron francia elnök úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására létrehozott G20 nem feltétlenül a legjobb platform, amitől diplomáciai előrelépést lehet várni Ukrajna ügyében. Azt is hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozat nem jelent diplomáciai győzelmet Oroszország számára, hiszen a G20 tagállamok túlnyomó többsége elítéli az ukrajnai háborút és annak következményeit.Fumio Kishidajapán miniszterelnök is azt emelte ki, hogy Oroszország ukrajnai inváziója jelenleg olyan fejlemény, ami alapjaiban rendítheti meg a G20 kereteiben zajló együttműködést, valamint rendkívüli hatással van a világgazdaságra például az élelmiszerek és energiaárak növekedése által.
Újdelhiben Joe Biden amerikai elnök, Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Indiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő vasútvonal és szállítási folyosó kiépítését is bejelentette. A tervezett folyosó segíti majd a kereskedelmet, az energiaforrások szállítását, és hozzájárul a digitális összeköttetés javulásához is, magában foglalva Indiát, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és az Európai Uniót.
A csúcstalálkozó záróeseményén India hivatalosan is átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának. Luiz Inácio Lulada Silva brazil elnök ezt követően kitért arra, hogy a következő G20 csúcson Putyin orosz elnök bátran részt vehet, semmiképpen nem tartóztatják le. Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával, így ha olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják; Brazília e statútumot 2000-ben írta alá. Fentiek miatt Putyint több nemzetközi eseményen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselte, így a G20 csúcstalálkozón is, aki szerint az idei G20 sikeres volt, annál is inkább, mivel sikerült elhárítaniuk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy ukránosítsák a csúcstalálkozó napirendjét.
