Az ENSZ főtitkára szerint a többpólusú világrend globális pénzügyi és gazdásági alapjainak kidolgozására van szükség.
Július 22–23. között tartották Párizsban az Új Globális Finanszírozási Paktum csúcstalálkozóját. A rendezvény Emmanuel Macron francia államfő elnökletével zajlott. A találkozón több mint száz államfő és kormányfő, negyven nemzetközi szervezet, hetven piaci szereplő és százhúsz civil szervezet vett részt. Az Európai Unió is képviseltette magát: a Bizottság, az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank elnökei is jelen voltak. Külön említésre méltó, hogy a G7-ek állam- és kormányfői közül Macron elnökön kívül csak a német kancellár volt jelen. Hasonlóan figyelemre méltó, hogy az eseményen Kína miniszterelnöke is részt vett.
A találkozó célja egy új szerződés megkötése a globális Észak és Dél országai között, amely az egyenlőtlenségek felszámolását, valamint az éghajlatváltozás és a globális gazdasági válság kezelését szolgálnák. Ennek érdekében olyan kulcsfontosságú kérdéseket vitattak meg, mint a multilaterális fejlesztési bankok reformja, adósságválság, innovatív finanszírozás és a nemzetközi adók is.
Az esemény egyik leglényegesebb eleme az ENSZ főtitkárának egyik megjegyzése, amely szerint a 80 éve létrehozott Bretton Woods-i egyezmény alapján létrejött „globális pénzügyi architektúra elavult, működésképtelen és igazságtalan”. A főtitkár kifejtette, hogy a régi struktúrák már nem képesek kielégíteni a 21. század világának igényeit, amelyeket egy többpólusú világ, mélyen integrált gazdaságok és pénzügyi piacok jellemeznek.
Vagyis az Európai Unió intézményei, a globális pénzügyi intézetek és a legnagyobb nemzetközi szervezetek is úgy vélik, hogy időszerű változtatni a globális pénzügyi struktúrákon és ez ügyben számolni kell többek között Kínával, mint a multipoláris világrend egyik vezetőjével. Arról, hogy a nemzetközi szervezetek miért és hogyan igyekeznek a bajban lévő fejlődő országoknak újszerű pénzügyi konstrukciókat nyújtani, itt írtunk korábban.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a döntéshozók hogyan képzelik el az új pénzügyi rendszert, hiszen az esemény végén nem tettek közzé egy közös nyilatkozatot, ehelyett az egyes beszélgetések összegzését olvashatjuk. Ezekből egyelőre annyi derül ki, hogy olyan pénzügyi alapokat szeretnének létrehozni, amelyek a globális Dél országaiban is várható éghajlati változások által okozott károkat enyhíteni tudnák. Ezen túlmenően, a piaci szereplőket szeretnék még jobban bevonni és így a magántőkének jelentős szerepet szánnának. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az új konstrukciók leginkább külföldi tőkebefektetés formájában lennének elérhetőek a fejlődő országok számára.
Kérdéses, hogy a globális Észak által nyújtott konstrukciók és feltételek lesznek-e annyira vonzók vagy a fejlődő országok inkább a BRICS által fenntartott Új Fejlesztési Bank által nyújtott alternatíva mellett döntenek. A közös nyilatkozat hiánya egyelőre azt sugallja, hogy a résztvevők nem rendelkeznek egy egységes jövőképpel és egyelőre közös első lépéseket sem igazán látnak.
Kép: ENSZ
