Számos vallási szimbólum jelöli ki az indiai politika irányát, amelyek nemcsak a jelenlegi elnök fontos kampányeszközei, hanem India vallási konfliktusainak egyik jelentős tényezői is. Az alábbi bejegyzés vallásbiztonsági nézőpontból mutatja be az idei indiai választásokat.
A politika és a vallás összefonódása számos információ forrása és elemzés alapja. Ha Ázsia déli és keleti részére figyelünk, ez mindenesetre sok összefüggés feltárását teszi lehetővé. Srí Lankán például 2019. november 18-án az új elnök saját beiktatását Anurádhapurában tartotta, abban a buddhista szentélyben, amit a buddhista király Dutugamunu építettett. Az elnök első útja Indiába vezetett, a hindu többségű ország 14. miniszterelnökéhez, Narendra Modihoz. Modi már második ciklusát töltötte akkor, és napjainkban dől el, lesz-e harmadik is számára.
A világ legnagyobbjának nevezett indiai választások 970 millió indiai állampolgárt érintenek, és több hétig (44 nap) tartanak, április 19-től június 1-ig. A választás időbeli hosszúsága a nagy lélekszám és az ország óriási (sokszor extrém) terepeket is felölelő adottságaiból adódik.
Számos vallási vonzata is van ennek az eseménynek. Ilyen például, hogy az ország nagy vallási ünnepein szünetet tartanak, az emberek ezeken a napokon nem tudnak szavazni. Ilyen lesz például Mahavir ünneplése a dzsainok számára április 21-én, Buddha születésének ünnepe pedig május 23-án.
A másik vallási vonatkozás a Srí Lanka-i szimbolikához hasonlítható. Modi lényegében kampánynyitónak használta fel az egyik vallási helyszínt, az észak-indiai Uttar Prades államban lévő Ajódhja várost, pontosabban az ott található vallási helyszínt. Az első mogul uralkodó, Bábur egyik tábornoka az 1500-as években építtette a Babri mecsetnek is helyt adó területet. A indiai muszlimok számára tehát egy fontos történelmi-vallási helyszínről van szó. A helyzet azonban ennél összetettebb, mivel a hinduk szerint Ráma isten (Visnu isten egyik megtestesülése) szülőhelye Ajódhja, sőt éppen ott születhetett, ahová a mecsetet építtették. Egyesek azt feltételezik (egyes régészeti feltárások is ezt látszanak alátámasztani), hogy a helyszínen egy Ráma-szentély állhatott még a mecset előtt.
1949-ig a muszlimoké volt a terület, utána lángolt fel az ellentét. 1992. december 6-án a politikai, de vallási tartalommal megtöltött ideológiaként működő ún. hindutvát követők heterogén csoportja nagymértékű pusztítást követett el a mecseten.
A már csaknem fél évszázada, időnként erőszakkal és halálos áldozatokkal kísért konfliktus a hindu–muszlim ellentét szimbóluma lett az országban. A vita alapja, hogy kié a terület, és hogy Ráma temploma vagy a mecset az, aminek ott kell állnia. Persze a vita nem az épület, de mégcsak nem is a vallás szempontjából lényeges elsősorban, hanem annak politikai vonzata miatt. A muszlim–hindu ellentét kulturális és politikai dimenziókban is nagyon kiélezett Indiában, Ajódha pedig ennek fontos szimbóluma, amely eset rendezése kulturális-politikai győzelemmel ér fel.
Az 1992-es mecsetrombolásig fajult esemény már korábban elkezdődött, ismert az 1850-es években történt hasonló, ám jóval kisebb mértékű rongálással járó akció. Akkoriban a britek (mint gyarmattartók) a mecset megmaradása mellett foglaltak állást, nem annyira a muszlim érdekek képviselete miatt, hanem inkább a status quo fenntartása okán. 1947-ben azonban a britek távoztak, India független lett és az identitáskeresésbe fogó indiaiak az ősi hindu vallásban és kultúrában találták meg kapaszkodójukat. Ez a korszakban és a térségben erős szocialista ideológia miatt még nem robbant be rögtön a politikába és a közéletbe. Nehru, India korabeli miniszterelnöke így még amellett foglalt állást, hogy bár a mecsetet zárják be, a hindu papokat időnként engedjenek a területre, de ne épüljön ott hindu templom Ráma tiszteletére. Ekkorra azonban már hinduk szobrokat vittek be az addig mecsetként elismert belső területre, így a muszlimok többet nem tartották alkalmasnak az imádságra.
Rámájana, India egyik ősi eposza szerint Ráma szülőhelyének, Ajódhjának trónját nem örökölhette Ráma herceg. Távozni kényszerült, ahol azonban feleségét, Szítát egy démon elrabolta. Ez a hely, ahová végül eljutott Ráma, Lanka volt, amit manapság sokan Srí Lankával azonosítanak. Nem is az országok kapcsolata, hanem a vallási örökség miatt lényeges ez. Modi szerint nemcsak a hinduizmus (bár elsősorban az), hanem az ebből származó vallások is elsőbbséget élveznek az országban. Ilyen például a buddhizmus, a dzsainizmus, de még ide sorolható a hindu és muszlim hatások között kialakult szikh vallás is.
A közös származás elvét egyébként nemcsak a hindutva vallja. Már Ámbédkar, a független India alkotmányának megtervezője is úgy gondolta, hogy a hinduizmuson belül értelmezhetők ezek a vallási csoportok, hiszen új jogrendszert (a hinduhoz képest) nem fogalmaztak meg.
Visszatérve Ajódha napjaink ügyére: számos úton, például jogi megoldásokkal is próbálja a kormány a megoldást megtalálni a vitatott terület ügyében. Az indiai szabályoknak megfelelően maga az istenség nevében (ún. Bavan Viradzsman) pereltek.
Az efféle vallási helyszínek szimbolikus felhasználása a politikában nem újszerű, korábban a Somnath templom 1951-es rekonstruálása szolgálta ezt a célt. 2020. augusztus 5-én Narendra Modi, India miniszterelnöke Ajódhjában az ún. Búmi Púdzsanszertartáson vett részt, ami lényegében az új Ráma templom (Ram Mandir) alapkőletételének szertartartása volt. Ezzel, ha nem is záródott le a konfliktus, a hatalom szava szimbolikus és erős döntést hozott, egyértelműen nem a muszlimok javára. Ha pedig szimbolikus politikai aktusként értelmezzük, akkor egész Indiára és az indiai politikára is ez vonatkozik.
Az elkészült hindu templom felavatása, illetve felszentelésére, az ún. pran pratista szertartásra 2022. január 22-én került sor az indiai miniszterelnök jelenlétével és közreműködésével. Az előzőek okán a hinduknak kedves gesztus a muszlimok számára ellenségesnek hat.
Talán az időzítés sem véletlen: Modi saját meggyőződésén túl kampányelőnyt is élvezhet ezzel a gesztussal, akár a muszlim közösségek rosszallása ellenére is. Különösen a muszlimokkal ellenséges viszonyban állók körében, de az említett kulturális hatások miatt más, például buddhista közösségekre is vonzóan hathat mindez.
Továbbá a hindu nacionalizmushoz köthető számos szervezet irányába is pozitív gesztusként értelmezhető. A Nemzeti Önkéntes Szervezet (Rasztrijja Szvajamsevak Szang, RSS), amely később a Szangh Parivár nevű ernyőszervezethez kapcsolódott, egy paramilitáris csoport, alapelvének meghatározó vonása a hindutva, vagyis a hindu ideológiát és az ezzel kapcsolatos teljes szellemi örökséget tartják felsőbbrendűnek. Modi pártjával, a Bháratíja Dzsanatá Pártjával (BJP) való kapcsolatuk Indiában nyilvánvaló, bár hivatalosan nincsenek függő kapcsolatban. Narendra Modi az RSS tagja, korábban a sambag praharakja (területi szervezője) volt. Az RSS jövőre, 2025-ben fogja ünnepelni 100 éves fennállását. Ajódha és a Ráma templom minden bizonnyal kiemelt ünnepi helyszín lesz, és nem kizárható, hogy atrocitásokra is lehet majd számítani ezen a területen, a választási eredményektől függetlenül.
Külön elemzést igényelne, hogy Modi mennyiben tekint eszközként a vallásra, mindenestre a kasztrendszer szempontjából a modern India kasztokat már másképp tekintő felfogásának haszonélvezője. Modi ugyanis alacsony kasztból való, sőt lényegében kaszton kívüli családból származik, amelyet a modern India saját kategóriaként kezel és próbál felemelni, felzárkóztatni.
Bár a hinduizmus egy heterogén vallási jelenség elnevezése, de a még hozzá köthető vallási közösségek (szampradák) csoportjai sem úgy hierarchikusak, mint például a katolikus egyház. A hinduizmus vagy annak egyes csoportjai, például a saivák, vaisnavák stb. nem is igénylik, hogy legyen egy legfőbb emberi vezetője, amolyan pápája. Ellenben az RSS vagy az átpolitizált, főként kulturális hatásait értékelő kasztrendszer-ellenes hindutva jól megtűr egy egyszemélyes vezetőt, akinek nem kell felső kasztból származnia. A vallást politikai eszközként elemezve számos politikai aktust lehet előre jelezni, különösen amennyiben a jelenleg is esélyesebbnek tartott BJP nyeri meg a választásokat.
Források
- Lok Sabha Elections 2024
- Economist
- Markovics Milán Mór: A Bengáli-öböl menti országok vallási biztonsága vallási-nacionalista ideológia erősödése tükrében, Felderítő Szemle, 19.
Nyitókép forrása: freepik
