Hogyan éltük túl a COVID19-et?

Májustól az utolsó járványügyi korlátozást is kivezetik Magyarországon. Ennek apropóján vessünk egy pillantást az Eurostat adatait felhasználva arra, hogy hogyan alakultak a legfontosabb mutatóink az „utolsó békeévhez” viszonyítva. Érdekes, hogy a Covid19 világjárvány az OTDK Közgazdaságtudományi Szekció legnépszerűbb témája volt idén. 

A járvány Európában közvetlenül 2020 tavaszától 2021 év végéig volt jelen. Olyan kihívások elé állította a gazdaságot is, amilyennel a ma élő generációk korábban még soha nem találkoztak. A krízishelyzetre a lehető legrövidebb időn belül innovatív válaszokat kellett adni. Az intézkedésekről rengeteg anyag áll már rendelkezésre az interneten is, a cikk most a legfontosabb hatásokat mutatja be.

Többlethalálozás

A többlethalálozási mutató az aktuális hónapban elhalálozottak számát a 2016–2019 évek azonos havi átlagához viszonyítva mutatja. A fenti ábrán látható, hogy Magyarország soha nem volt az aktuális hónap legmagasabb többlethalálozású tagállama az unióban, legtöbbször a legkisebbek között voltunk. A legmagasabb többlethalálozásunk is (2020. novemberében) 60% alatti, 11 országnak is voltak a magyar maximumnál magasabb csúcsai. 2020. novemberében a térségünkben 5 tagállamban is jóval magasabb volt a többlethalálozás, mint nálunk.

Az időben elindított védekezés a halálozási adatok alapján egyértelműen hatékonynak minősíthető. Az egészségügyi rendszerünket extrém módon megterhelő csúcsokat sikerült „laposítani, széthúzni” – talán emlékszünk rá, hogy ez határozott célja volt a járványkezelésünknek.

Foglalkoztatási ráta

A negyedéves foglalkoztatási adatok jól mutatják, hogy hazánkban egyetlen negyedévben volt alacsonyabb a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája a korábbinál, míg az Unió átlaga az ötödik negyedévre tudott csak visszatérni a járvány előtti szintre. A visszaesésünk mértéke is (1,1 százalékpont) jóval alacsonyabb volt, mint az átlag (2 százalékpont). Az védőoltások 2021 tavaszi elterjedése a foglalkoztatási ráta növekedésének dinamikáját is emelte hazánkban is és az unió átlagában is.

A fenti ábrából jól látható, hogy az unió átlagánál gyorsabb visszarendeződést és ezzel együtt alacsonyabb visszaesést mindössze 7 országban tapasztalhattunk. Magyarországnak és Lengyelországnak egyetlen negyedévben volt visszaesése, Máltának, Franciaországnak és Romániának kettő negyedévig tartott a csökkenése, Luxemburg és Hollandia foglalkoztatási rátája pedig három negyedéven át mutatott visszaesést, a negyedik negyedévben érte el a járvány előtti szintet. 

Megállapítható, hogy hazánkban a gyors munkahelyvédelmi intézkedések egyértelműen eredményesek voltak, a foglalkoztatás szintjét most meg tudtuk tartani. A 2006–2010 közti pénzügyi válság idején sokkal hosszabb ideig tartott, évekbe telt az esés korrigálása. Az unió átlaga is gyorsabban visszarendeződött, mint akkor.

A visszapattanás nálunk is úgy ment végbe, hogy hatalmas belső strukturális átalakulás zajlott a munkaerőpiacon. Összességében ahány munkahely megszűnt, annyi (illetve több) új jött létre időközben. 

Átlagkereset vásárlóértéke

Az Eurostat a kerestek esetében a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokban dolgozók átlagkereseti adatait adja ki, azaz nem terjed ki sem a versenyszféra 10 fő alatti szereplőinél dolgozókra, sem a költségvetési intézmények, sem a nonprofit szféra foglalkoztatottjaira. 

E körben az uniós átlag esetében és 8 tagállamban is csökkent a bruttó reálkereset, mi azonban 3,5%-os növekedést értünk el. Az átlagkeresetű foglalkoztatottra jutó teljes munkaerőköltség hazánkban kisebb mértékben nőtt, mint a bruttó kereset, mert a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkent. Rajtunk kívül csak Finnországban volt mérsékeltebb a munkaerőköltség változása a bruttó kereset változásánál egy munkavállalóra vetítve.

Mint talán emlékeznek rá, 2020-ban a teljes foglalkoztatotti kör átlagkeresete 9,8%-kal nőtt 8%-os minimálbér és garantált bérminimum emelkedés mellett, s a fogyasztói árak 3,3%-kal emelkedtek, tehát 6,3%-os reálkereset növekedést értünk el akkor. Mivel az egészségügyi dolgozók ebben az évben júniusban kaptak egy egyszeri 500 ezer forintos juttatást, ami a közszférában dolgozók keresetét emelte, s a garantált bérminimum körül inkább a kiscégekben dolgozók keresnek, ezzel magyarázható, hogy a teljes foglalkoztatotti körben kimutatott 9,8%-os átlag és 6,3%-os reálkereset emelkedéssel egyidőben a 10 fő feletti vállalkozásoknál dolgozók körében 3,5%-os reálkereset növekedést tapasztalhattunk, ami közel 7%-os átlagkereset növekedést jelent náluk.

Szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata

A családok anyagi helyzetét legjobban mérő mutató, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya is nőtt 13 tagállamban és az unió átlagában is a 2020 referenciaévben. Magyarországon nem változott, azonos maradt a 2019-es 19,4%-kal.

Összegezve

A munkaerőpiacunk a leggyorsabban regenerálódott, a munkavállalók reálkeresete nemcsak, hogy nem csökkent, de emelkedett, ami a lakossági fogyasztáson keresztül is hozzájárult a nemzetgazdaság bővüléséhez, sőt a családok jövedelmi helyzete sem romlott, s ezáltal a szegénység sem növekedett ebben az időszakban. 

A tagállamok átlagában a foglalkoztatás regenerálódásához hosszabb idő kellet, mert nagyobb volt a visszaesés, a reálkeresetek csökkentek, s a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya is nőtt 2020-ban. 

Egyértelműen megállapítható, hogy a járványkezelésünk mind egészségügyi oldalról, mind munkaerőpiaci területen sokkal hatékonyabb volt, mint ami az elemzők előzetesen számítottak, illetve mint amilyen a nálunk már 2006-tól induló pénzügyi válság idején megvalósult.