Az Európai Bizottság legújabb, az európai oktatási térség létrehozásának előmozdítását célzó javaslatcsomagjának középpontjában az egyetemek nemzetközi együttműködésének fejlesztése áll.
Az oktatáspolitika az Európai Unióban (EU) nemzeti hatáskörben van, vagyis az EU ezen a területen csak kiegészítő, koordináló, támogató tevékenységet végezhet. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nincsen jelentős közösségi szintű együttműködés az oktatáspolitikában. 2000 óta, a lisszaboni stratégiában foglaltakhoz kapcsolódóan, a tagállamok miniszterei újra és újra meghatároznak tíz évre szóló oktatáspolitikai célokat, elsősorban az alap- és középfokú oktatásban. A legutóbbi, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai keretrendszerről 2021 februárjában egyeztek meg. Egy másik, és rendkívül nagy népszerűségnek örvendő uniós kezdeményezés az 1987-ben induló, felsőoktatási tanulmányi mobilitást célzó Erasmus-program. 2014 óta a több területet is magában foglaló Erasmus+ nevű keretprogram részeként létezik, és fontosságának elismerését jól mutatja, hogy a tagországok úgy döntöttek, a 2021-2027-es időszakra szóló többéves költségvetési keretben közel kétszer annyi forrást szánnak a programra, mint az előző, 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési ciklusban.
Az európai oktatási térség létrehozására irányuló kezdeményezés szintén egy meghatározó együttműködési terület a nemzetek között. Az Európai Bizottság (EB) 2020 szeptemberében ismertette erre vonatkozó javaslatát, megvalósítását pedig 2025-re – vagyis jövőre – irányozták elő. Az oktatási térség megvalósításához az EB nélkülözhetetlennek ítélte meg a minőségi oktatás megteremtését, mely mind az alapkészségek javításához, mind az idegen nyelv hatékony elsajátításához nyújthatna segítséget a diákoknak. A Bizottság prioritásnak nevezte meg továbbá a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, melyhez a munkát már az oktatási rendszerben kell elkezdeni, valamint a digitális kompetenciák fejlesztését, amely tudás ma már sokszor megkerülhetetlen a munkaerőpiacon és a mindennapi életben történő boldoguláshoz. Az európai oktatási térség céljai között szerepel még a pedagógus pálya vonzóbbá tétele, valamint az együttműködések szorosabbra fűzése. Ez utóbbi vonatkozik egyfelől az Unión kívüli államokkal való kooperációra, másfelől az EU-n belüli felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatra is. Ösztönöznék a tanulmányi célú mobilitásban való részvételt, és fokoznák a nemzetközi együttműködést is.
Ehhez kapcsolódóan 2021 szeptemberében az Európai Bizottság bemutatta a megújult Erasmus+ mobilalkalmazást, amely egyrészről a hallgatók adminisztratív terheit csökkenti, másrészről tartalmaz egy, az egész Európai Unióban elfogadott, digitális európai diákigazolványt is. Létrehoztak továbbá úgynevezett Európai Egyetemeket, melyek keretében a hallgatók több, eltérő országok felsőoktatási intézményeiben végezhetik megosztva a tanulmányaikat. E szövetségek megalakulásának feltétele, hogy legalább három, az Erasmus+ programban résztvevő országból legalább három felsőoktatási intézmény legyen a tagja. Jelenleg ötven darab Európai Egyetem van, melyek mindegyike legalább három, de jellemzően több nemzeti egyetemet tömörít. Magyarországról hét felsőoktatási intézmény vesz részt a kezdeményezésben. A Bizottság célja, hogy ezek az Egyetemek a tanulmányok végén egy közös, európai diplomát állíthassanak ki a végzetteknek.
Az EB 2024 március végén ismertetett javaslatcsomagjával az egyetemek nemzetközi együttműködését kívánja tovább fejleszteni, megszüntetve a nehezítő körülményeket, ezzel újabb lépéseket téve az európai oktatási térség létrehozása felé. A kooperációt akadályozó tényezők közé sorolhatóak az eltérő nemzeti szabályok például a záróvizsgák formájával, az osztályozás szempontjaival és módjával, valamint a kötelező fizikai jelenlét minimumszámának előírásával kapcsolatban. A Bizottság további problémaként említi a hibrid, illetve az online végzett tanulás elismerésének hiányát, az idegen nyelvtudásban való különbségeket és az egyetemi oktatók alacsony létszámban történő bekapcsolódását. Ebből fakadóan, most ismertetett javaslatában felhívja a tagállamok figyelmét a felsőoktatásban oktatók nemzetközi együttműködésben, mobilitásban való részvételének ösztönzésére. Az egyetemek számára pedig az oktatói és kutatói munka egyensúlyának megteremtésében való segítségnyújtást, és a továbbképzési lehetőségek biztosítását emeli ki fontos feladatként. Ezen túlmenően, az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot dolgozott ki a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszereinek fejlesztése és a más tagállamban szerzett oklevelek automatikus elismerése céljából. Utóbbi hosszú évek óta visszatérő törekvése az Európai Uniónak, amit teljeskörűen a mai napig nem sikerült megvalósítani. A javaslatcsomag harmadik eleme, egy közös kritériumok alapján kiállított európai diploma létrehozására irányul. A Bizottság meglátása szerint ezzel új lendületet lehetne adni az egyetemek által közösen indított képzéseknek, programoknak, akár az Európai Egyetemek keretében, akár más formában kooperálva.
Az oktatási rendszer valamennyi szintje hozzájárul a készségek fejlődéséhez, a könnyebb munkaerőpiaci elhelyezkedéshez, ez által pedig a munkanélküliek arányának csökkentéséhez, valamint az adott ország gazdasági teljesítményének és versenyképességének javulásához. Az Európai Unió közösségi szinten is nagy hangsúlyt fektet ez utóbbiakra, így érdeke, hogy összehangolt cselekvés és szabályozás valósuljon meg az oktatáspolitika területén. Ahogyan fentebb írtam, jelenleg még korlátozott az Uniónak a mozgástere ennek előmozdításában, ugyanakkor az Európai Parlament (EP) 2023. novemberi szerződésmódosítási kezdeményezésében ennek változtatására is javaslatot tesz. Indítványában az oktatás nemzeti kompetenciából megosztott hatáskörbe való sorolását szorgalmazza, „különösen akkor, amikor transznacionális kérdésekről – mint a diplomák, fokozatok, kompetenciák és képesítések kölcsönös elismerése – van szó”. A Szerződések reformjának szükségességéről, illetve a hatáskör-átruházásról a tagállamoknak kell majd dönteniük, ezzel a lépéssel pedig új fejezetet nyitnának az uniós oktatáspolitikában.
Kép: Euronews
