2024-ben az Európai Unió gazdasági teljesítményét számos tényező alakította, többek között a járvány utáni helyreállítási erőfeszítések, a geopolitikai feszültségek, az energetikai átállási politikák és a digitális gazdaság fejlődése. Bár az EU jelentős előrelépéseket tett, továbbra is olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek befolyásolni fogják a világgazdasági színtéren betöltött szerepét.
Összességében nézve az EU gazdasága az idei év első negyedévében ismét növekedni kezdett. A tavaszi előrejelzéseknek megfelelően a második és harmadik negyedévben a bővülés visszafogott, de stabil ütemben folytatódott. A növekedés 2025-ben várhatóan 1,5% körül alakulhat, egy hosszú stagnálást követően. Ezt a növekedést részben a helyreállítási és ellenállóképességi eszközök (RRF) táplálják, amely jelentős forrásokat különített el a fenntarthatóságba, a digitalizációba és az infrastruktúrába történő beruházások támogatására. Az Európai Unióban mért inflációs adatok sokkal kedvezőbbek, mint a tavalyi rekord magas értékek, az októberi euroövezetben mért adatok a megszokott 2 százalék körüli értéket mutatják. Úgy tűnik, tehát, hogy a gazdasági nehézségek legnagyobb részét sikerült leküzdeni.
Ugyanakkor számos külső tényezővel nem sikerült megküzdeni, amelyek tovább is törékennyé teszik az EU helyzetét. Így az EU külső energiaforrásoktól való függősége és a rendkívül magas energiaára súlyos hatással volt az uniós gazdaságra, amelynek egyik legszemléletesebb példája a Volkswagen németországi gyárainak bezárására irányuló tervei.
2024-ben a geopolitikai ás geoökonómiai feszültségek tovább erősödtek, így a korábban önmagát geopolitikai Bizottságnak számos kihívással kellett szembenéznie, amelyeket nem sikerült sem enyhíteni, sem megoldani. Az Ukrajnában zajló katonai konfliktus továbbra is élénk hatással van az unió gazdaságára és politikáira. A Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok feszültebben, mint korábban. A megoldást az EU elsősorban magas védővámok bevezetésében látja, ezzel védve a belső piacát és termelőit. Fontos partnerei, mint például Törökország, Azerbajdzsán csatlakoztak egy rivális geopolitikai tömbhöz és az unió Georgiát is elveszíteni látszik.
Ugyanakkor lépéseket tett, hogy a tömb kereskedelempolitikáját megerősítse és kiterjessze, így az EU–CETA, EU–India, vagy az EU–Mercosur tárgyalások során is. Az USA elnökválasztásának eredményei miatt azonban az uniós intézmények vezetői lényeges változásokkal kell majd szembenézzenek, ami a vámokat, a kereskedelmi megállapodásokat és a szabályozási előírásokat illeti.
Összefoglalva, az EU 2024-es gazdasági és geoökonómiai teljesítménye a fellendülés, a növekedés és a stratégiai pozícionálás keverékét tükrözi egy egyre összetettebb globális környezetben. Miközben a tömb a fenntarthatóságra és a digitális innovációba történő beruházásokra kiemelt figyelmet szentel, a tagállamok és az uniós vállalatok az adminisztratív és regulatív terhekkel, valamint a tartós területi egyenlőtlenségekkel is meg kell, hogy birkózzanak. A versenyképességi paktum elfogadása volt az első lépés, amely ezt a problémát enyhíteni igyekszik, de az, hogy az Unió képes lesz-e alkalmazkodni a gyorsan változó geopolitikai és geoökonómiai körülményekhez még nem biztos – holott ez határozza majd meg hosszú távú gazdasági ellenálló képességét és geopolitikai befolyását.
