Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Máté Zoltán

Politikai fordulat Finnországban?

Az 1917-es függetlenedés óta egyetlen párt sem szerezte meg a többséghez szükséges mandátumot.

Máté Zoltán 2023.06.15.
Tárnok Balázs

Magyar miniszterelnök a szakértői kormány élén Szlovákiában

Két további magyar származású miniszter is helyet kap a testületben.

Tárnok Balázs 2023.05.15.
Kalas Vivien

Újabb politikai válság Olaszországban

Természetes esemény a vezetőváltás.

Kalas Vivien 2022.08.31.
Kis Norbert

A válság etikája, avagy az etika válsága?

Helyes arány önzés és önzetlenség között.

Kis Norbert 2022.04.11.
Kalas Vivien

Négy feladat, ami az új magyar kormányra vár Európában

Komoly tárgyalások előtt.

Kalas Vivien 2022.04.06.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Kis Norbert
Kis Norbert
egyetemi tanár, NKE
  • 2022.05.11.
  • 2022.05.11.

Szükség van-e minisztériumokra az új kormányban?

Tud-e a nagy-minisztériumok 20. századi modellje napjaink államkormányzásában kellően hatékony és gyors döntési centrumként működni?

Itthon a kormányalakítás izgalmai tartják lázban az érdeklődőket. Az izgalom inkább a politikai casting-nak, az új miniszterek, államtitkárok és más állami vezetők személyének szól, kevésbé a kormányzati szerkezet és működés változásainak. A szakértői elemzések válságkezelő kormányzást vizionálnak, amelyhez a gyors cselekvőképesség fogalmát rendelik. A válságkezelés azonban kevés újdonságot jelent a magyar kormány jövőbeni működése szempontjából, hiszen 2010 óta folyamatosan külső válságtényezők között navigálunk, gondoljunk a 2008-ban indult globális recesszióra, a 2015-ben érkezett tömeges migrációra vagy a világjárvány(ok)ra. Az Ukrajnában zajló háború előzménye 2014-ben a Krími-félsziget orosz annektálása volt, napjaink energiaválsága pedig gyorsított verzióban hozza el a jövő klímaküzdelmeit, annak gazdasági és élelmezési szövődményeivel együtt. Nem kétséges tehát, hogy az új magyar kormány működésében is a hatékony, gyors és jó döntés képességének lesz kulcsszerepe.

A kormány politikai testület, amelynek a legmagasabb, azaz stratégiai szintű szakpolitikai döntéseket kell hoznia. A döntésképességnek az állami üzemméret mellett három kritikus faktora van: a döntés-előkészítési szintek száma és az egyeztetési kör átmérője (sebesség), a döntési információk mennyisége (komplexitás), és ezek hatásaként a döntési folyamat rugalmassága. A rugalmasság alkalmazkodóképességet jelent a döntéstervezés folyamatában a gyorsan változó körülményekhez és az időkényszerhez. Napjaink kormányzati döntéseinek komplexitását három tényező fokozza: a rendelkezésre álló növekvő adattömeg, az adatokból nyert információkapcsolatok sokasága (hálózata) és a globális politikai-gazdasági viszonyok kiszámíthatatlansága. A döntéstervezés három faktora egyenes arányban változik azzal az egyeztetési folyamattal, amelyet egy előkészítő dokumentumnak be kell járnia. 

Kulcskérdés, hogy mekkora a kormányzás döntési centruma, hogyan épül fel és miként működik. A döntési centrum építése a 3. Orbán-kormányban kezdődött, amikor a miniszterelnöki kabinetirodából minisztérium lett, a kabinetminiszter pedig kiemelt kormánypolitikai témákat kapott. Létrejöttek a kormány különös hatáskörű, döntően miniszterekből álló politikai döntéshozó fórumai, a Kabinetek, amelyeknek azonban kevés köze van a kabinetminiszterhez, csupán „névazonosságról” van szó. A 4. Orbán-kormánnyal jött létre a miniszterelnöki kormányiroda, amely a kormány munka- és döntéstervezési szervezeteként működik. A Miniszterelnökség összkormányzati szerepe mérséklődött, elsősorban a kommunikáció és a társadalompolitika területén maradt feladata. Ez a döntési centrumszervezet 2022-ben már nem tűnik megfelelő válasznak a kormányra nehezedő felelősségi és döntési „présre”.

A döntési centrum tényleges méretét ugyanis nem a Karmelita épületében dolgozó szervezetek jelképezik, hanem a minisztériumok. A kormány a kormányfő mellett miniszterekből áll, akik mögött minisztériumi apparátus van. A kormányzati döntés-előkészítés hagyományos terepe a minisztérium, amely a miniszter munkaszervezeteként előkészíti a kormány-előterjesztéseket. A minisztérium a miniszter körüli kisebb politikai stábból, és a közigazgatási államtitkár alatti nagy tisztviselői szervezetből áll. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben a kormányzati döntéselőkészítés folyamata nem sokat változott, a döntések mennyisége és időkényszere annál inkább. A közigazgatási és társadalmi egyeztetés koncentrikus körei zárják be a szakpolitikai és összkormányzati egyeztetés belső köreit. A minisztériumok 10 ezres létszám körül mozgó közigazgatási apparátusa a döntés-előkészítés és a közigazgatási egyeztetés kötelező szereplői. A miniszternek egy hatalmas munkaszervezetet kell hatékony döntés-előkészítő munkára bírnia, vezetnie és irányítania (a minisztériumot és az alárendelt szerveket). Képletesen: a miniszternek a kormányzás ingoványos terepén egy gyors és bivalyerős terepjáróval kellene közlekednie, ehelyett egy hatalmas emeletes busz volánjánál ül. Szuperképességek kellenek ahhoz, hogy a miniszter kontrollálni tudja 1) a kormányzati döntéselőkészítési szintek számát és az egyeztetési kör átmérőjét (sebesség), ad 2) a döntési információk mennyiségét, ad 3) a döntéstervezési folyamat rugalmasságát.

Tud-e a nagy-minisztériumok 20. századi modellje napjaink államkormányzásában kellően hatékony és gyors döntési centrumként működni? Szükség van-e a professzionális közigazgatás kötelező közreműködésére a politikai kormányzásban? Elválasztható-e a kormány döntési centruma a központi közigazgatás apparátusától? Szétválaszthatóak-e a szakpolitikai és a közigazgatási elemek egy minisztériumban? Milyen lapos, avagy milyen magas legyen a kormányzati piramis-szerkezet? 

Ma még kérdés, hogy az új kormány megalakítása során felmerülnek-e a döntési hatékonyság és vele a szerkezeti újramodellezés fenti kérdései. A piramis szervezet-modellt használva, a hagyomány szerint a nagy-minisztériumok jelentik a kormányzati döntés-piramis alapzatát, amely így rendkívül széles. Ugyanakkor magas is, mivel több egyeztetési szintet kell „felfelé” is bejárnia a tervezetnek. A piramis tehát két dimenzióban is összességében nagy. 

Kulcskérdés lehet, hogy a kormányzati döntési centrum leszűkül-e a miniszterelnök és miniszterek mögött álló kisebb politikai munkaszervezetekre. Az ilyen angol típusú miniszteri department szerkezetben is 1–2 ezer kormánytisztviselő dolgozna a döntés-előkészítés és kormányzati irányítás centrumában. A nagy-minisztériumi közigazgatási munkaszervezetek 8–10 ezres szervezete viszont akár ki is kerülhet a kormányzati döntési centrumból és egy szolgáltatási-hivatali zónába kerülhetnek. A kormányzati piramis vaskos talapzata leválhat a döntési csúcsszögről, és egy új, központi közigazgatás- menedzsment szervezeti formában működhet. Ezáltal a miniszter–minisztérium együttes egy áramvonalasabb és szűkebb politikai-stratégiai kormányzati szervezetet alkotna. A három kritikus faktor, azaz a kormányzati döntési sebesség – komplexitás – rugalmasság jobb esélyekkel indulna egy új szerkezetben. 

A fentiek alapján joggal merülhet fel a szakmai eretnekség vádja és a kockázatok sora a nagy-minisztérium hagyományához ragaszkodókban. Az igazi kérdés azonban nem a minisztériumok státusza, hanem a kormány döntési hatékonysága és az ezt szolgáló politikai-közigazgatási kollaborációs tér szerkezete. Az innovációra a kormányzati döntési struktúrákban ugyanúgy szükség van, mint a versenyképesebb irányítási modellekkel próbálkozó nagyvállalatoknál. Kíváncsian várjuk a magyar fejleményeket a kormányalakítás folyamatában. 

Nyitókép forrása: Wikipédia

Témakörök: cselekvőképesség, kormány, minisztérium, válságkezelés
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT