Nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a vasárnapi választáson. Az új kormányra több fontos európai feladat vár.
Április 3-án parlamenti választásokat tartottak Magyarországon, amelyen immár egymás után negyedik alkalommal, ismét a Fidesz-KDNP szerezte meg a mandátumok többségét és alakíthat kormányt. A győzelem felett érzett örömöt követően azonban az új magyar kormánynak komoly feladatokkal kell szembenéznie a következő időszakban úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában.
Az európai ügyeket illetően négy nagyobb területen várnak majd teendők a magyar politikai vezetésre. Az első ezek közül a visegrádi országokkal – elsősorban Lengyelországgal és Csehországgal – való kapcsolat rendezése. Az országok között feszültség az orosz–ukrán háború és Oroszország elítélésének enyhébb vagy határozottabb formái miatt keletkezett. Az első látványos törésvonal március közepén mutatkozott meg, amikor a szlovén, lengyel és cseh kormányfők Kijevbe látogattak, a szlovák és a magyar miniszterelnök viszont nem. Az ellentétek továbbmélyülésének következménye volt a március végére tervezett V4-es védelmi csúcs elmaradása, mely a csehek és a lengyelek távolmaradása miatt hiúsult meg. A magyar kormánynak tehát dolgoznia kell azon, hogy a nézetkülönbségek ellenére rendeződni tudjon ezen két állammal a kapcsolat. Pozitív előjelnek tekinthető ezzel kapcsolatban a lengyel kormányfőhelyettes, Jaroslaw Kaczynski álláspontja, aki a kooperáció területeinek sokszínűségére hívta fel figyelmet, melyek közül több esetében továbbra is zavartalan együttműködést remél.
Egy másik kérdés, amelyre a magyar kormánynak választ kell kidolgoznia, az Oroszország elleni szankciók köre, azok határai. Ezidáig Magyarország valamennyi szankciót támogatott európai uniós partnereivel együtt, az orosz gázimport tilalmával kapcsolatban viszont eltérő vélemények vannak az uniós tagországok között. Lengyelország vagy éppen a balti államok teljes, azonnali tilalmat szeretnének bevezetni – utóbbiak közül ezt Litvánia már meg is tette. Az orosz energiától nagyobb mértékben függő nemzetek – így Magyarország és Németország is – ugyanakkor a lassabb, fokozatos leválást támogatják.
A harmadik és negyedik feladatot a jogállamiság helyzete és az azzal összefüggő, a helyreállítási alapból járó uniós támogatás jelentik. Az Európai Unió Bíróságának februári döntése értelmében összekapcsolható az uniós források kifizetése és jogállamiság kritériumainak teljesülése. A jogállamisági mechanizmus első lépésétől az EU-s pénzek visszatartásáig hosszú út vezet, az Európai Bizottság elnöke viszont tegnap jelezte, hogy hivatalosan is meg fogják indítani a folyamatot Magyarországgal szemben. Az új kormányra tehát mindenképpen várnak ezen a téren is feladatok. Magyarország helyreállítási tervét szintén a jogállamiság helyzetére hivatkozva nem fogadta el mindeddig az Európai Bizottság. A testület kevesli a korrupció elleni biztosítékokat, és igazságügyi reformokat sürget ennek érdekében. Ameddig viszont a felek nem jutnak egyezségre, addig Magyarország nem részesül a helyreállítási alap forrásaiból. Ennek nyomán az elkövetkező időszakban fontos tárgyalások várnak a magyar kormányra az Európai Bizottsággal.
Kép: European Commission
