Orbán Viktor a múlt hét csütörtökön tette közzé az Európai Tanács elnökének írt jelentését, melyben összefoglalta július eleji „békemissziós” körútján az ukrán, az orosz, a kínai és a török vezetőkkel, valamint Donald Trump elnökkel folytatott megbeszélései értékelését, illetve az ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat.
Magyarország EU-s soros elnökségének július eleji megkezdésekor a magyar miniszterelnök – a kritikák alapján – saját kezébe véve az irányítást, több külföldi megbeszélést is folytatott az említett vezetőkkel, ami az EU részéről sok visszhangot, nemtetszést váltott ki, mivel ezt nem egyeztette az EU-s vezetéssel. Hallani lehetett olyan hangokat is, hogy emiatt a tagállamok a magyar elnökségi periódus lerövidítése, megszüntetése vagy egyéb szankciók mellett is dönthetnek, erre azonban eddig nem került sor.
A 10 pontból álló jelentésben Orbán az orosz–ukrán háború békés rendezésével összefüggésben fogalmazott meg javaslatokat. A tárgyalások során a magyar miniszterelnök tapasztalata az volt, hogy a felek nem kívánnak tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni, ezért jelentős külső beavatkozás nélkül jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy megoldás születik a kérdésben. A háború fejleményeit három globális szereplő képes befolyásolni: az EU, USA és Kína. Emellett fontos közvetítő a felek között a konfliktus kirobbanása óta Törökország. A globális szereplőkkel kapcsolatban a jelentés megfogalmazza, hogy Kína eddig is tűzszünetre és béketárgyalásokra szólította fel a feleket, azonban aktívabb szerepet csak akkor vállalna, ha majdnem biztos lenne a békéltetési folyamat sikerében, azonban ez jelenleg nem valószínű.
A NATO-csúcstalálkozó keretében Trump elnökkel folytatott megbeszélései során a magyar miniszterelnök számára nyilvánvalóvá vált, hogy az USA vezetése jelenleg főként az elnökválasztási kampány körül forgolódik, így nem kezdenek új politikák megfogalmazásába. A jelentés azonban kiemeli, hogy Trump valószínűsíthető győzelme után az USA kész lesz békeközvetítőként fellépni a konfliktusban, valamint az USA az EU pénzügyi segítségnyújtásánál nagyobb mértékben támogatja majd Ukrajnát.
Orbán azt javasolja, hogy a jövőben az EU gondolja át és vitassa meg, hogy észszerű-e az eddig a transzatlanti egység nevében folytatott, az USA háborúpárti politikájának másolása, folytatása, vagy inkább szuverén és független európai stratégiára vagy politikai cselekvési tervre lenne szükség, mely által kialakíthatóak lennének a feltételek az ideiglenes tűzszünethez és / vagy béketárgyalások megkezdéséhez. Emellett a jelentés vitát kezdeményezne arról, hogy az EU magas szintű politikai tárgyalásokat folytasson Kínával a következő békekonferenciával kapcsolatban. Oroszországgal újranyitná a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalakat – az Ukrajnával való jelenlegi magas szintű politikai kapcsolatok fenntartása mellett, illetve a Globális Dél irányába összehangolt politikai offenzívát indítana, amelynek jóindulatát az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspont miatt az EU elvesztette, ezzel a transzatlanti közösség globális elszigetelődését eredményezve.
Orbán reményét fejezte ki, hogy javaslatai megfelelő formában előterjesztésre kerülnek az EU vezetőihez. A múlt hét pénteken a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorának adott interjújában Orbán nem válaszolt arra a kérdésre, folytatódik-e a békemisszió. Arra hivatkozott, hogy megalapozott óvatosság miatt nem tájékoztatja erről előre a közvéleményt, főként amiatt, mivel nagyon sok ellenfele van ennek a folyamatnak. Kitért arra is, hogy jól látható, hogy minden merényletet háborúellenes, békepárti politikusokkal szemben követnek el, tehát a háborús erők szervezett, felbujtott állapotban vannak, megpróbálják eltüntetni a politikai élet középpontjából a békepárti erőket. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a békemisszió lényege az állhatatosság, azért folyamatosan tenni kell.
Bár a békemisszió további konkrét fejleményeiről nem beszélt, arra kitért, hogy minden nap tárgyal valakivel valamilyen lehetőségről, újabb és újabb kezdeményezésekről és a magyar uniós elnökség fél éve alatt, amíg el nem következik a tűzszünet, ezt tervezi folytatni. Nem a lelkére akar beszélni a háborúzó feleknek, mert az nem vezet eredményre, hiszen a béke mögé komoly erőt kell felsorakoztatni. Ezért szerinte különbség van a „naiv európaiak” és a közép-európaiak között, hiszen a naiv európaiak jólétben, békében élnek már sok évtizede. Ezzel szemben a közép-európaiak megszállás alatt voltak, ismerik a Szovjetuniót, az oroszokat, ukránokat is, pontosan tudják, hogyan működik a háború, ha ők ketten háborúznak. „Ezért ma Közép-Európának, szerintem, és így a magyar elnökségnek is, van egy sajátosan többletfelelőssége, azon túl, hogy keresztény kötelesség is, aminek eleget teszünk. Ha a Jóisten a kezedbe eszközt ad, hogy valami rossz dolgot megállíts és egy jó dolgot szolgálj, akkor az a dolgod, hogy azt használd! A magyar elnökség ilyen, ezért vagyok békemisszióban, vagyok és leszek a jövőben is” – nyilatkozott a magyar miniszterelnök.
Nyitókép forrása: portfolio
