Az uniós intézmények egyik vezetőjének látogatása valamely tagállam fővárosában a legtöbb országban nem számít különösebben jelentős hírnek. Fontos, persze, hiszen mégiscsak az Európai Unió egyik vezető tisztségviselőjéről van szó, ám összességében – éppen az együttműködés intenzív voltából adódóan – megszokott eseménynek minősül.
Nem ez a helyzet Magyarország esetében. Uniós intézmény vezetője hazánkban 2022. május elején járt utoljára, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke alig egy hónappal az országgyűlési választás után tette tiszteletét a magyar fővárosban. A tárgyalás esetleges sikerességének előjelei nem voltak igazán biztatók. Az Európai Bizottság a magyar választásokat követő napokban indította meg az úgynevezett jogállamisági feltételességi eljárást, amivel azóta is blokkolják az ország hozzáférését az őt megillető uniós forrásokhoz.
A látogatás keretéül szolgáló munkavacsora ennek megfelelően csak félsikert hozott. Magyarország az orosz–ukrán háború megállítására szándékolt Oroszország elleni gazdasági szankciókat megszavazta, a Bizottság azonban cseppet sem látszott enyhíteni a Magyarország elleni politikai kampányon.
Az Európai Tanács elnökének november 27-i budapesti látogatása is bonyolult nemzetközi környezetben történik. Magyarország az uniós források elérését lehetővé tevő tárgyalások végén jár, szakpolitikai szinten gyakorlatilag minden kérdés rendeződött. A közeledő európai parlamenti választások ugyanakkor erősen éreztetik hatásukat az ország és az uniós intézmények közötti kapcsolatrendszeren is.
Az Európai Parlament a közelmúltban is előbb szakbizottsági szinten, majd a plenáris ülésen folytatott vitát a magyarországi helyzetről, és próbálta határozottan megtiltani az Európai Bizottságnak, hogy megállapodásra jusson Magyarországgal. A hétfői találkozót megelőzően – a sajnálatos magyar hagyományoknak megfelelően – magyarországi ellenzéki szereplők is figyelmeztették Charles Michelt azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokkal jár a magyar kormánnyal való megegyezés.
Önmagában azonban az Európai Tanács elnökének látogatása nem követel különleges napirendet. Ahogyan a soron következő ülés előtt az állam- és kormányfők különböző csoportokban online is átbeszélik előzetesen a napirendi pontokat, úgy a jelentősebb ülések előtt a testület elnöke el is látogat az egyes tagállamokba, hogy kétoldalú találkozón tájékozódjon a várható álláspont felől. A szokásos eljárásnak tekinthető mindez még akkor is, ha az Európai Parlament baloldali képviselői között vannak olyanok, akik önmagában már a magyar miniszterelnökkel történő kézfogást is botrányosnak tartják.
A hétfői látogatás kapcsán tehát bizonyos fokig csalódtak azok is, akik jó hírnek, és azok is, akik rossz hírnek tartották Charles Michel budapesti látogatását. Az Európai Tanács elnöke nem büntetni vagy büntetéssel fenyegetni jött a magyarokat, mint ahogyan nem is az volt a célja, hogy látogatásával fordulatot demonstráljon a magyar kormány és az uniós intézmények közötti kapcsolatrendszerben.
A látogatás az uniós intézmények és a tagállami kormányok közötti egyeztetési sorozat megszokott módszere, amelyre Magyarország esetében fájdalmasan kevésszer került sor ebben az európai belpolitikai ciklusban. Közhely, ám igaz, hogy a kétoldalú tárgyalások olyan informális megbeszélésekre is lehetőséget nyújtanak, amelyek során a kényesebb kérdésekben is közeledhetnek az álláspontok. Ha csak ennyi kézzelfogható eredménnyel is járt a hétfői látogatás, már akkor hasznos volt. A többit pedig az Európai Tanács soron következő, december közepén megrendezett ülésén láthatjuk.
Kép: Infostart
