Az Emmanuel Macron által kezdeményezett, november 10-én immáron hatodik alkalommal megrendezett Párizsi Békefórumot a gázai civil lakosság megsegítése céljából szervezett segélykonferencia előzte meg. A francia elnök kijelentette, hogy a Párizsban megtartott békefórumon a résztvevő kormányok vezetői és nemzetközi szervezetek képviselői arra az egyértelmű véleményre jutottak, hogy az egyetlen lehetséges megoldást a hadműveletek humanitárius célú felfüggesztése, a tűzszünet elrendelése jelentheti.
Macron a november 10-i Párizsi Békefórumon elmondta, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő közel-keleti országoknak nemzetközi pénzügyi támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy ne sodródjanak bele az Izrael és a Hamász közötti konfliktusba. A francia elnök kiemelte, hogy a Nemzetközi Valutaalap fellépése különösen Jordánia és Egyiptom esetében kulcsfontosságú. Az IMF bejelentette, hogy Jordánia kapcsán 1,2 milliárd dolláros segélyről egyeztek meg. A természeti erőforrásokban nem bővelkedő és a nemzetközi segélyektől függő ország már eddig is több százezer palesztinnak adott otthont, tart a további menekülthullámtól. Macron a tanácskozáson aláhúzta a befogadó kormányzással, a környezetvédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatásának fontosságát.
António Guterres, az ENSZ-főtitkára a „rivalizálás világából a közös alapok meghatározása irányába történő elmozdulás” mellett érvelt. „A közös alapok keresése azt jelenti, hogy újragondoljuk a béke és a biztonság megközelítését azáltal, hogy megpróbáljuk feltárni a konfliktusok kiváltó okait, és ezáltal megakadályozzuk a háború magvainak kicsírázását. Ezért javasoltam a Biztonsági Tanács reformját, és terjesztettem elő ötleteket egy új békeprogram létrehozására, hivatkozva az ENSZ Alapokmányára és a nemzetközi jogra” – magyarázta Guterres.
A Párizsi Békefórumon zömmel nyugati vezetők vettek részt. Kevés konfliktusban érintett ország képviseltette magát. Irán, Kína, Oroszország nem volt jelen, Izrael nem szerepelt a meghívottak listáján. A zsidó állam sajtóértesülések szerint fenntartásokkal fogadta a konferencia ötletét. Izrael jóváhagyása nélkül kérdésessé válik, hogy a gázai övezetben lévő civilek megsegítésére szánt segélyt miként lehet majd eljuttatni hozzájuk. Ugyanis Izrael többször leszögezte, hogy egy csepp üzemanyagot sem enged be a Gázai övezetbe, amíg a Hamász szabadon nem engedi az ott fogva tartott több mint kétszáz túszt.
Mindezek ellenére a fórum egyik fő érdeme, hogy a politikai, gazdasági és civil szféra olyan szereplőit hozza össze, akiknek más esetben nem lenne lehetőségük eszmét cserélni. Az elképzelés lényege, hogy a társadalmi élet szereplői tudjanak egymással érintkezni, informális keretek között lehetőségük nyílik a vitás kérdések megbeszélésére, kapcsolatok ápolására, együttműködések kialakítására.
A tanácskozáson részt vett Aleksandar Vučić, szerb államfő is. A békefórumon találkozott Emmanuel Marcon francia elnökkel és Alexander De Croo belga kormányfővel is. Ezt azért nevezte fontosnak, mert jövő évtől Belgium veszi át az uniós elnökséget. A megbeszélések kapcsán Vučić azt mondta: a legtöbb beszélgetés Szerbia európai uniós integrációs útját és a koszovói helyzetet érintette. A koszovói kérdést illetően közölte, igyekezett rámutatni arra, hogy míg Albin Kurti a kormányfő Pristinában, addig szinte elképzelhetetlen a normális dialógus, mert Kurti politikája a feszültségkeltésre alapoz. Bejelentette, hogy Macront és a belga kormányfőt is meghívta szerbiai látogatásra. Fontosnak nevezte a belga befektetéseket. Dolgozni kell a kapcsolatok további fejlesztésén – vélekedett Vučić.
A szerb államfő a Párizsi Békefórum kapcsán elmondta, hogy nem volt napirenden, hogy találkozzon Albin Kurtival. „Nem is tudom, hogy miről beszélhetnénk” – jelentette ki Vučić. Elmondta, hogy soha nem fogja aláírni Koszovó függetlenségét, de Szerbia kész eleget tenni minden kötelezettségének.
Kurti a békefórumon kijelentette, hogy Koszovó külföldről, különösen Szerbia felől komoly biztonsági fenyegetésekkel néz szembe. „Az országnak egyetlen alternatívája van, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás” – tette hozzá.
Ezzel szemben a Demostat által végzett kutatás eredményei szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeknek a 2023. szeptember 24-i, Banjskaban történt események után a félelem különféle formáival kell megküzdeniük. Rettegnek a bizonytalanságtól, a pristinai elnyomástól, a koszovói biztonsági erőktől, újabb fegyveres konfliktus kitörésétől, beleérte a háborút is. A félelmet tovább fokozta Kurti azon kijelentése, hogy 2024-ben további 1100 fővel fogja megnövelni a koszovói biztonsági erőket. A tervek szerint jövőre 600 katona és 500 rendőr csatlakozik a szervezetekhez. Mindezeket figyelembe véve a felmérés szerint a koszovói szerb közösség legjobban a KFOR-ban bízik.
Mindeközben az Európai Bizottság kijelentette, hogy Szerbiának több erőfeszítést kell tennie és kompromisszumot kötnie a Koszovóval fenntartott kapcsolat normalizálásának érdekében, valamint köteles teljesíteni a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeket. Továbbá Szerbiának az EU-hoz való csatlakozásakor fel kell mondania a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat. Az ország 2023. októberében Kínával aláírt megállapodása „stratégiai aggodalmat jelent” Brüsszel számára. Főleg azért, mert a két ország nemcsak szoros gazdasági kapcsolatot ápol egymással, hanem politikait is. Kína álláspontja Koszovó függetlenségének el nem ismerésének kérdésében változatlan. Közben a Szerb Radikális Párt alelnöke, Aleksandar Seselj a 2023. december 17-én tartandó választásokra azzal kampányol, hogy Szerbiának – Oroszország és Kína egyik fő szövetségeseként – első európai országként kell csatlakoznia a BRICS-hez. Közben Vuk Jeremić, a szerb Néppárt elnöke kijelentette, hogy „a december 17-ére tervezett választások történelmi jelentőségűek.” „Ez lesz az utolsó lehetőség a Koszovó és Metóhia függetlenségére vonatkozó „francia–német” terv elutasítására” – mondta.Véleménye szerint Szerbiát akkor sem vennék fel az EU-ba, ha elismerné Koszovó függetlenségét. Ezért az országnak újra kell fogalmaznia az EU-hoz fűződő kapcsolatát. Jeremić az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) való csatlakozást jelölte meg elérendő célként. A szerb Néppárt elnöke szerint Szerbiának kérnie kell az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodás újrafogalmazását, valamint a politikai és gazdasági integráció szétválasztását. Jeremić kijelentette, Szerbia nem folytathat az EU-val közös kül- és biztonságpolitikát. Ennek okaként Koszovó függetlenségének elismerését és az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését jelölte meg.
A két fél közötti párbeszéd következő fordulójára november 16-án kerül sor Brüsszelben – jelentette be Besnik Bislimi, Koszovó miniszterelnök-helyettese. A hírt Petar Petković, a szerbiai Koszovói és Metóhiai Hivatal igazgatója is megerősítette.
Egy olyan helyzetben, amikor a kontinens biztonsága több oldalról van veszélyeztetve az orosz–ukrán háborútól kezdve a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktusig, az EU nem engedheti meg magának a koszovói viszály eszkalálódását. Franciaország számára minden előrelépés fontos a Belgrád–Pristina párbeszédet illetően, mert a legkisebb visszalépés is az EU hitelességének csökkenését jelenti.
