Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Beyer Fülöp

Pert vesztett a Google

Jogellenes a Play Store kizárólagossági taktikája.

Beyer Fülöp 2024.01.12.
Lábody Péter

Az ausztrál hírzárlat hátteréről

Sok cikk (Index, HVG, Origo, Portfolio, 24.hu, stb.) szólt az elmúlt hetekben arról, hogy az ausztrál kormány harcban áll a nagy tech platformokkal (Google, Facebook)

Lábody Péter 2021.03.05.
Sándor Lénárd

„A nagyság átka” – versenyben a tech óriások?

Az Óesztendő jogéletében fontos, bár a koronavírussal összefüggő események miatt csak csekély visszhangot kapott eseménynek számított, hogy az amerikai hatóságok versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak a Google

Sándor Lénárd 2021.01.18.
Zernig Frigyes Csombor

A közösségi média szerepe a katasztrófamenedzsmentben

Az internet megjelenésével hírfogyasztásunk jelentős része a közösségi médiás felületekre tevődött át. E platformok mindennapos használatával értesülhetünk a világban zajló folyamatokról, kommunikálhatunk ismerőseinkkel, vagy akár

Zernig Frigyes Csombor 2020.12.10.
Sorbán Kinga

Nők a digitális térben – 1. rész: Hogyan használjuk az internetet?

Digitális kompetenciák, okoseszközök és internethasználat a nők körében.

Sorbán Kinga 2020.11.12.
ITKI BLOG
Vadász Pál
Vadász Pál
megbízott kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.08.18.
  • 2020.08.18.

A Google letiltja azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a hirdetését, amelyek titokban követik vagy figyelik az embereket

Miről is van szó?

A Google hirdetési politikája változásaként bejelentette, hogy augusztus 11-től a szolgáltatásain nem enged olyan titkos követőeszközöket hirdetni, amelyek használatát a célszemély előre nem engedélyezi. A platformóriás tiltólistájában – vagy más szóval etikai kódexe fejezetében – sok minden mellett olyan témák is szerepelnek, mint jogvédett termékek, felnőtt tartalom, alkohol, szerencsejáték, veszélyes anyagok stb. A mostani bejelentés szerint kivételt képeznek a kiskorúak szülői felügyeletére való, valamint a professzionális magánnyomozók számára kínált eszközök. A Google egyszeri figyelmeztetés után hét napra letilt minden illegális hirdetőt, amennyiben nem hagy fel a kifogásolt tevékenységgel. A lépés a nagy platformokat kritizáló hangulatban, ha más nem is, mindenképpen figyelemreméltó PR-akció. Egy marketinggesztus az erre érzékeny felhasználóknak, de valószínűleg áttörő piaci következmények nélkül.

A téma aktualitását az Avast vírusvédelmi cég közelmúltban megjelent közleménye mutatja: eszerint a stalkerware (ld. lejjebb) alkalmazások jelentősen megszaporodtak a pandémia okozta bezártság alatt. Úgy tűnik, hogy az otthonukban unatkozó felhasználók jobb dolguk híján túlzott érdeklődést mutattak embertársaik viselt ügyei iránt.

Eszközök elleni kémszoftver-támadások. Forrás: Avast[1]

Mik ezek a termékek, szolgáltatások?

Olyan kémboltokban vagy online áruházakban kapható termékek, szolgáltatások, amelyekkel követni, megfigyelni lehet a célszemélyeket. Kémkamera, GPS-követő, helyiséget vagy telefont lehallgató poloska, internetes tevékenységet követő és jelentő kémszoftverek és -hardverek. Ez utóbbiak képernyőfelvételeket (screenshot), letöltéseket és böngészést, gépelést (keylogger) rögzítenek és küldenek el a megfigyelő számára. A szakma ezeket a könnyen beszerezhető termékeket hívja stalkerware-nek. Bár nem éles a határ, de a stalkerware-t megkülönböztetik a spyware-től, ugyanis a stalkerware inkább amatőr felhasználóknak készül, míg a spyware professzionális alkalmazók számára. Igazi spyware-t, amelyet kizárólag kormányszerveknek árusítanak, nemhogy nem reklámoznak, hanem minden eszközzel titkolják a képességeit, nehogy az ellenség jobban fel tudjon készülni a védekezésre. Ilyen a számítógépek vagy számítógépes hálózatok távoli ellenőrzése, például a trójai szoftverrel végzett online házkutatás (Online Durchsuchung).[2] Emlékezzünk a Darkhotel-esetre, amikor a Magyarországon sem ismeretlen Hacking Team technológiáját feltáró Kaspersky – feltehetően erős kormányzati impulzusok hatására – hamar elhallgatott, nehogy túlzottan kompromittálja az állami felhasználók által is alkalmazott módszereket. A megfigyelőprogramoknak van egy további fajtája: azok, amelyek kimondottan a munkavállalók tevékenységét ellenőrzik (employee supervision). Ezek Amerikában korlátozás nélkül legálisnak számítanak. Magyarországon is létezik ilyesmi, de csak korlátozottan engedélyezett, azaz a munkavállaló kikapcsolhatja a figyelést/naplózást, ha személyes ügyet intéz, de ez nyilvánvalóan nem számít bele az elszámolható munkaidejébe. (Bár az Avast nem bontja a statisztikát, de az feltehetőleg nem erről szól.)

Vajon mennyire hatékony a fenti hirdetési politika?

A valamennyire is képzett felhasználókat feltehetőleg nem fogja eltántorítani a vásárlástól a tiltás. Akik ugyanis technikát keresnek emberek megfigyelésére – férjek és feleségek, versenytársak egymást stb. –, alighanem hirdetés nélkül is rá fognak lelni magukra a termékekre vagy azokra a kémboltokra (spyshop), ahol ilyeneket vásárolni lehet. Feltehetőleg lesz annyi fantáziájuk, hogy ami egy 17 évest meg tud figyelni (ezt az értelmezés szerint szabad lehet hirdetni), az a 19 évest sem veszti szem elől. Nem világos, hogy miért nem lehet Alzheimer-kórban szenvedő időseket követni, akik nem találnak haza. Egy akár egész gépkocsiflottát figyelő hardver a szükséges online alkalmazással privát célra is használható.

Jelen sorok keletkezésekor, augusztus 15-én (tehát a 11-i határidő lejárta után) megvizsgáltam, hogy mennyi (nem hirdetéses) találatot adnak a globális keresők az „iPhone bugging tool” kifejezésre, s az alábbi eredményeket találtam:

  • Google: 1.060.000
  • Yandex: 8.000.000
  • Bing: 110.000
  • Baidu: 14.700[3]

Pillantás a hazai helyzetre

A fenti eszközöket és módszereket – titkos információgyűjtéshez használható eszközök (hely titkos megfigyelése, információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás) – a célszemély tudta és engedélye nélkül Magyarországon csak bírói engedéllyel szabad használni.[4] Ezt azonban nyilván senki sem gondolja komolyan, lásd például az alzheimeres dédszülő követésének esetét. Talán azok a szülők sem ritkák, akik az okostelefont kikövetelő csemete kütyüjét úgy állítják be, hogy lássák a gyermek hollétét annak tudta és belegyezése nélkül, egészen addig, amíg kamaszkorában a srác nem jön rá a turpisságra, és végül ő tanítja a szülőt a legfrissebb fortélyokra. Az okostelefon maga az egyik leghatékonyabb megfigyelőeszköz. A vonatkozó kormányrendelet[5] tételesen felsorolja a fenti eszközök zömét mint engedélyköteles termékeket, amelyek birtoklása, használata súlyos börtönbüntetést von maga után. Amennyiben ezt komolyan vennék, egy babaőr használója akár évekre rács mögé kerülhetne – de ezek a korlátozások megérnek egy önálló feljegyzést. A magyar reklámtörvény[6] nem tiltja a fenti eszközök hirdetését. A magyar interneten bőven találni ajánlkozókat. Az érdeklődők számára egy gyöngyszem a dunakeszi megfigyeléstechnikai szaküzlet hirdetése, amelyben részletesen leírja a terméket, amit egyébként NEM árul.


[1]https://press.avast.com/51-increase-in-the-use-of-online-spying-and-stalking-apps-during-lockdown. (letöltés ideje: 2020.08.16.)
[2] https://www.bka.de/DE/UnsereAufgaben/Ermittlungsunterstuetzung/Technologien/QuellentkueOnlinedurchsuchung/quellentkueOnlinedurchsuchung_node.html/. (letöltés ideje: 2020.08.16.)
[3] Ezek természetesen nemcsak kémkütyükről szóló anyagok, hanem elhárító eszközökről és sok minden másról is.
[4] 2017. évi XCIII. törvény 70.§, (2) b,d,e
[5] 156/2017.(VI.16.) Korm. rendelet,1. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez, Engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzéke, XXVI. Fejezet.
[6] 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól.

Témakörök: Google, hirdetési politika, információszerzés, kémkamera, követőeszköz
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT