Miről is van szó?
A Google hirdetési politikája változásaként bejelentette, hogy augusztus 11-től a szolgáltatásain nem enged olyan titkos követőeszközöket hirdetni, amelyek használatát a célszemély előre nem engedélyezi. A platformóriás tiltólistájában – vagy más szóval etikai kódexe fejezetében – sok minden mellett olyan témák is szerepelnek, mint jogvédett termékek, felnőtt tartalom, alkohol, szerencsejáték, veszélyes anyagok stb. A mostani bejelentés szerint kivételt képeznek a kiskorúak szülői felügyeletére való, valamint a professzionális magánnyomozók számára kínált eszközök. A Google egyszeri figyelmeztetés után hét napra letilt minden illegális hirdetőt, amennyiben nem hagy fel a kifogásolt tevékenységgel. A lépés a nagy platformokat kritizáló hangulatban, ha más nem is, mindenképpen figyelemreméltó PR-akció. Egy marketinggesztus az erre érzékeny felhasználóknak, de valószínűleg áttörő piaci következmények nélkül.
A téma aktualitását az Avast vírusvédelmi cég közelmúltban megjelent közleménye mutatja: eszerint a stalkerware (ld. lejjebb) alkalmazások jelentősen megszaporodtak a pandémia okozta bezártság alatt. Úgy tűnik, hogy az otthonukban unatkozó felhasználók jobb dolguk híján túlzott érdeklődést mutattak embertársaik viselt ügyei iránt.
Mik ezek a termékek, szolgáltatások?
Olyan kémboltokban vagy online áruházakban kapható termékek, szolgáltatások, amelyekkel követni, megfigyelni lehet a célszemélyeket. Kémkamera, GPS-követő, helyiséget vagy telefont lehallgató poloska, internetes tevékenységet követő és jelentő kémszoftverek és -hardverek. Ez utóbbiak képernyőfelvételeket (screenshot), letöltéseket és böngészést, gépelést (keylogger) rögzítenek és küldenek el a megfigyelő számára. A szakma ezeket a könnyen beszerezhető termékeket hívja stalkerware-nek. Bár nem éles a határ, de a stalkerware-t megkülönböztetik a spyware-től, ugyanis a stalkerware inkább amatőr felhasználóknak készül, míg a spyware professzionális alkalmazók számára. Igazi spyware-t, amelyet kizárólag kormányszerveknek árusítanak, nemhogy nem reklámoznak, hanem minden eszközzel titkolják a képességeit, nehogy az ellenség jobban fel tudjon készülni a védekezésre. Ilyen a számítógépek vagy számítógépes hálózatok távoli ellenőrzése, például a trójai szoftverrel végzett online házkutatás (Online Durchsuchung).[2] Emlékezzünk a Darkhotel-esetre, amikor a Magyarországon sem ismeretlen Hacking Team technológiáját feltáró Kaspersky – feltehetően erős kormányzati impulzusok hatására – hamar elhallgatott, nehogy túlzottan kompromittálja az állami felhasználók által is alkalmazott módszereket. A megfigyelőprogramoknak van egy további fajtája: azok, amelyek kimondottan a munkavállalók tevékenységét ellenőrzik (employee supervision). Ezek Amerikában korlátozás nélkül legálisnak számítanak. Magyarországon is létezik ilyesmi, de csak korlátozottan engedélyezett, azaz a munkavállaló kikapcsolhatja a figyelést/naplózást, ha személyes ügyet intéz, de ez nyilvánvalóan nem számít bele az elszámolható munkaidejébe. (Bár az Avast nem bontja a statisztikát, de az feltehetőleg nem erről szól.)
Vajon mennyire hatékony a fenti hirdetési politika?
A valamennyire is képzett felhasználókat feltehetőleg nem fogja eltántorítani a vásárlástól a tiltás. Akik ugyanis technikát keresnek emberek megfigyelésére – férjek és feleségek, versenytársak egymást stb. –, alighanem hirdetés nélkül is rá fognak lelni magukra a termékekre vagy azokra a kémboltokra (spyshop), ahol ilyeneket vásárolni lehet. Feltehetőleg lesz annyi fantáziájuk, hogy ami egy 17 évest meg tud figyelni (ezt az értelmezés szerint szabad lehet hirdetni), az a 19 évest sem veszti szem elől. Nem világos, hogy miért nem lehet Alzheimer-kórban szenvedő időseket követni, akik nem találnak haza. Egy akár egész gépkocsiflottát figyelő hardver a szükséges online alkalmazással privát célra is használható.
Jelen sorok keletkezésekor, augusztus 15-én (tehát a 11-i határidő lejárta után) megvizsgáltam, hogy mennyi (nem hirdetéses) találatot adnak a globális keresők az „iPhone bugging tool” kifejezésre, s az alábbi eredményeket találtam:
- Google: 1.060.000
- Yandex: 8.000.000
- Bing: 110.000
- Baidu: 14.700[3]
Pillantás a hazai helyzetre
A fenti eszközöket és módszereket – titkos információgyűjtéshez használható eszközök (hely titkos megfigyelése, információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás) – a célszemély tudta és engedélye nélkül Magyarországon csak bírói engedéllyel szabad használni.[4] Ezt azonban nyilván senki sem gondolja komolyan, lásd például az alzheimeres dédszülő követésének esetét. Talán azok a szülők sem ritkák, akik az okostelefont kikövetelő csemete kütyüjét úgy állítják be, hogy lássák a gyermek hollétét annak tudta és belegyezése nélkül, egészen addig, amíg kamaszkorában a srác nem jön rá a turpisságra, és végül ő tanítja a szülőt a legfrissebb fortélyokra. Az okostelefon maga az egyik leghatékonyabb megfigyelőeszköz. A vonatkozó kormányrendelet[5] tételesen felsorolja a fenti eszközök zömét mint engedélyköteles termékeket, amelyek birtoklása, használata súlyos börtönbüntetést von maga után. Amennyiben ezt komolyan vennék, egy babaőr használója akár évekre rács mögé kerülhetne – de ezek a korlátozások megérnek egy önálló feljegyzést. A magyar reklámtörvény[6] nem tiltja a fenti eszközök hirdetését. A magyar interneten bőven találni ajánlkozókat. Az érdeklődők számára egy gyöngyszem a dunakeszi megfigyeléstechnikai szaküzlet hirdetése, amelyben részletesen leírja a terméket, amit egyébként NEM árul.
[1]https://press.avast.com/51-increase-in-the-use-of-online-spying-and-stalking-apps-during-lockdown. (letöltés ideje: 2020.08.16.)
[2] https://www.bka.de/DE/UnsereAufgaben/Ermittlungsunterstuetzung/Technologien/QuellentkueOnlinedurchsuchung/quellentkueOnlinedurchsuchung_node.html/. (letöltés ideje: 2020.08.16.)
[3] Ezek természetesen nemcsak kémkütyükről szóló anyagok, hanem elhárító eszközökről és sok minden másról is.
[4] 2017. évi XCIII. törvény 70.§, (2) b,d,e
[5] 156/2017.(VI.16.) Korm. rendelet,1. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez, Engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzéke, XXVI. Fejezet.
[6] 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól.