Jogellenes a Play Store kizárólagossági taktikája
A San Francisco-i szövetségi bíróság 2023 karácsonya előtt döntött az Epic Games és a Google között folyó versenyügyben, mely annak kapcsán indult el, hogy mind a Google, mind az Apple eltávolította alkalmazásáruházából a Fortnite nevű játékot. A látszólag ugyanolyan helyzetben a Google vesztett, az Apple pedig nyert. Cikkünkben az ügy részleteit járjuk körbe.
Az ügy hátterét az adja, hogy az Epic Games mint a Fortnite játék fejlesztője és disztribútora, jó darabig a Google Play Store, illetve az Apple App Store alkalmazásáruházat használta terméke terjesztésére. Ez teljesen érthető, hiszen a Play Store az Androidot 90%-ban ellátó alkalmazásáruháza, az App Store pedig az Apple termékek tekintetében kizárólagos kapuőrként funkcionál végfelhasználók millióinak elérésében. A Play Store-on való megjelenés feltétele (az Apple által működtetett App Store-hoz hasonlóan), hogy a valamennyi alkalmazáson belüli fizetési lehetőséget a végfelhasználó a Google által fejlesztett fizetési szolgáltatáson keresztül bonyolítsa. A Google minden pénzügyi tranzakció után annak 15-30%-át kitevő díjat állapít meg tranzakciós költségként. Hogy ezt a tranzakciós költséget elkerülje, az Epic Games a játékon belüli mikrofizetéseket a Google ökoszisztémájából kiszervezte, saját fizetési szolgáltatást integrált a Fortnite játék Androidos és iOS-re fejlesztett verzióban. Emiatt mind az App Store, mind a Play Store levette a kínálatáról a több millió felhasználóval rendelkező játékot. A több éve történt eset folytán az Epic Games mind a Googlet, mind az Applet beperelte.
Az Apple ellen folyó eljárásban a legtöbb pontban az Apple-nek adott igazat a bíróság, azonban állandó végzésében (permanent injuction) kötelezte a techóriást, hogy tartózkodjék az AppStore-hoz képest alternatív vásárlási mechanizmusok elhelyezésének tiltásától (anti-steering). A döntés az Apple kommunikációjában győzelem annak fényében, hogy a bíróság megállapította, hogy az Apple az ügyben releváns piac tekintetében nem volt monopolhelyzetben, anti-steering ide vagy oda.
A Google ellen folyó eljárásban azonban az Epic Games felülkerekedett. A bíróság igaznak találta az Epic Games vádjait, miszerint a monopolhelyzetben levő Google jogellenesen köti össze a Play Store igénybevételét a fizetési mechanizmus igénybevételével. Az eljárásban előkerültek bizonyítékok a Google arra vonatkozó tendenciáiról is, hogy megállapodást kössön más neves játékfejlesztő techcégekkel (mint például maga az Epic vagy az Activision), felajánlva tekintélyes összegeket azért cserébe, hogy ezek a cégek ne fejlesszenek a Play Store-val egyenértékű funkcionalitású alkalmazásáruházakat.
A két ügy nagyon hasonló, hogyan lehet, hogy eredményük mégis ellentmondó?
A Google ellen folyó ügyet esküdtek bevonásával tárgyalta a bíróság, az Apple esetében nem volt laikus elem a perben. Sokak szerint az Epic Dávid és Góliát harcára hajazó narratívája meggyőzhette a releváns piac ténykérdésében is döntő esküdteket, akik teljes egyetértésben döntöttek arról, hogy szándékkal tört monopóliumra az androidos alkalmazásdisztribúció és az alkalmazáson belüli fizetési rendszerek világméretű (Kínát kivéve) piacán a Google, a fizetési rendszerek és a Google Playbe való felvétel összekötésével, valamint olyan megállapodások kötésével, amelyek a kereskedelmet észszerűtlenül korlátozták.
A Google rendszere relatív nyitottsága okán másként minősül, mint az Apple zárt rendszere. Az Apple ökoszisztéma az értéklánc teljes vertikumán gyakorlatilag zárt. Az Apple gyárt hardvereszközöket, ahogyan operációs rendszereket és a többi szoftveres megoldás nagy részét is. A Google által felvásárolt Android rendszer viszont harmadik felektől származó hardvereszközöket is kiszolgál, általánosabban nyitottabb platform, mint az Apple. Az Apple tulajdon rendszerén belüli kontroll fenntartása versenyjogi szempontból tágabb keretben értelmezhető. Az ökoszisztéma a kontrollt gyakorló cég tulajdonában álló gazdasági egységként upstream üzlettársak bevonása nélkül működik az alkalmazásáruházak piacán – ezen a szinten azonos okból kifolyólag irreleváns a verseny intézménye, hiszen a piac egésze az Apple tulajdona. Ez lehet az oka annak is, hogy a Google agresszívabb taktikákra hagyatkozik, amikor az androidos ökoszisztéma feletti kontrollt célozza megőrizni. Ilyennek minősült az itt linkelt említett megállapodás is, amelynek keretében az Epic akár 146 millió dollárral gazdagodhatott volna, ha nem fejleszt ki saját alkalmazásáruház megoldást.
A Google a perben felmerülő bizonyítékok tekintetében nem járt el megfelelően. A Google-lal szemben már korábban felmerültek aggályok információszolgáltatási hajlandósága tekintetében. A perben annak különös jelentősége van, hogy kiderült: alkalmazottak és vezetők is használtak cégen belüli kommunikációra olyan levelezőrendszereket, amelyek 12 óra után automatikusan eltüntették a levelezés tartalmát. Az ügyet tárgyaló James Donato szövetségi bíró elmondása szerint az erre vonatkozó peranyag a legsúlyosabb és legaggasztóbb bizonyíték, amelyet a bírói székben eltöltött évtizede alatt látott a lényeges bizonyítékok szándékos elhallgatásával kapcsolatban.
A sors esetlegességén kívül a felsorolt indokok lehettek az okai, hogy a két nagyon hasonló per két, csak nagyon kis részben megegyező döntéssel zárult. Persze nem lehetséges ezen indokok közül egyet kiemelni, mint az ügyet véglegesen eldöntőt, de az biztos, hogy a Google versenykorlátozásra irányuló megállapodásai és a bizonyítékok megsemmisítésére vonatkozó magatartását értékelte a bíróság.
Hasonló ügyet vesztett a Google az Európai Unió Törvényszéke előtt a közelmúltban. Az árukapcsolás ezekben az ügyekben is megjelenik, bár a Google ökoszisztéma más elemei között. A fenti ügy európai kontextusban is releváns, hiszen a nemrég elfogadott, hatályos és alkalmazandó uniós rendelet, a Digital Markets Act ezt a kérdéskört szabályozza. A DMA ugyanis megtiltja a kapuőrként kijelölt vállalkozások számára (ilyen a Google és az Apple is), hogy integrált alkalmazásáruházaikat (DMA. 6. cikk (4) bekezdés) és beépített fizetési szolgáltatásaikat (DMA. 5. cikk (7) bekezdés) kizárólagossá tegyék.
Az ügyben az még fennmaradó jogkérdés, hogy mi a megfelelő orvoslása a december közepén megállapított versenyjogi jogsértésnek. Ebben Donato szövetségi bíró hivatott dönteni. Egyesek szerint az ügy része egy folyamatnak, ami az óceán mindkét partján a techóriások ökoszisztémáinak nyitottabbá válása felé vezet. Ez különösen érdekes és egyre relevánsabb szempont, főleg a Digital Markets Act és a közelmúltban megszaporodó, a techóriásokat érintő versenyügyek tekintetében.
