Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elítélte a svájci kormányt nem elégséges klímapolitikája miatt. Az alábbi cikk arra keresi a választ, hogy mennyiben tekinthető történelmi jelentőségűnek és precedens értékűnek ez a döntés, azaz hogy járhat-e, és amennyiben igen, milyen következményekkel az Unió többi államának jövőbeli klímapolitikájára.
KlimaSeniorinnen (Idős hölgyek a klímavédelemért): ez annak a Greenpeace által támogatott svájci csoportnak a neve, amely március 29-én az EJEB elé járult. Jogi akciójuk középpontjában az a vádpont szerepelt, miszerint hazájuk, Svájc, nem tesz eleget a klímavédelemért, méginkább veszélyeztetve ezzel állampolgárai, különösképpen pedig az idős lakosság egészségét. Április 9-én az EJEB elítélte Svájcot nem eléggé aktív klímapolitikája miatt. Ez az első alkalom, hogy ezen a fórumon és ebben a témában egy állam bűnösnek találtatott. És egyben ez az első alkalom arra is, hogy egy nemzetközi bíróság ítélkezzen klímaügyben.
Az EJEB a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Egyezményének, pontosabban annak 2. és 8. cikkének megsértésére hivatkozva ítélte el. Ez utóbbiak ugyanis az élethez való jogot, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot védik.
Az idős hölgyekből (átlagéletkor 73 év) álló svájci aktivista csoport érvei egyszerűek és világosak voltak: szerintük ugyanis országuk klímapolitikája, illetve inkább annak hiánya, veszélyezteti az egészségüket, és általánosságban véve az emberi jogokat.
Az ügy nem precedens nélküli, ugyanis nem ez az első eset, hogy klímaaktivisták, illetve egyszerű állampolgárok is jogi úton próbálnak ügyükben eredményt elérni, és ezzel a közvélemény figyelmét felkelteni, nem utolsó sorban pedig precedenst teremteni. Ugyanezen idős hölgyekből álló csoport ugyanezen érvekkel már 2017-ben beperelte a svájci kormányt, akkor azonban nem talált meghallgatásra.
Jogosan megfordulhat bennünk a kérdés, hogy miért pont ennek az idős, és feltételezhetően tehetős egyénekből álló csoportnak az érvei hangzottak a legmeggyőzőbbeknek az EJEB bírái számára? Hiszen a svájci nyugdíjasok ügyével egyidőben egy másik pert is tárgyalt a bíróság: Damien Carême, EP képviselő, az észak-franciaországi Grande-Synthe volt polgármesterének ügyét, aki szintén azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a francia kormány nem tett meg mindent a kibocsátás csökkentése érdekében, és ezzel megsértette az emberi jogokat. 2022-ben hasonló indíttatásból fordult az EJEB-hez egy hat, tizenegy és huszonnégy év közötti fiatal portugálból álló csoport, akik nemcsak a saját országuk, hanem harminckét egyéb ország (köztük Franciaország) klímapolitikáját, illetve annak hiányosságait támadta, mondván, hogy nem tesznek eleget a Párizsi Megállapodásban (COP21) kitűzött céloknak. E két utóbbi ügyet az EJEB azonban nem tekintette eléggé megalapozottnak, illetve jogilag alátámaszthatónak.
Valamennyi klímaváltozással kapcsolatos érvelésnek az alapja az a 2015-ös Párizsi Megállapodás, amely célul tűzi ki a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozását. Pontosan erre hivatkozva érveltek a svájci aktivisták, mondván, ha valamennyi ország Svájchoz hasonlóan intézné a klímavédelmi politikáját, akkor 2100-ra akár 3 Celsius-fokos globális felmelegedés is várható lehet. A csoport tudományos bizonyítékokkal szemléltette az éghajlatváltozás emberek egészségére gyakorolt hatását, kiemelve, hogy ezen a téren az idősek és a nők fokozottan ki vannak téve az egyre növekvő veszélynek.
Szintén precedensnek tekinthető az a 2021-ben Franciaországban indított jogi akció, L’affaire du siècle (Századunk ügye), amely a francia állampolgárokat fenyegető klímaváltozás ellen nem eléggé határozottan fellépő francia államot vette célba. A sikeres kimenetelű per (2021 február 3-án ugyanis a francia államot »klímainaktivitás« címen elítélik) célja: a bíróság előtt elismertetni, hogy az állam köteles az állampolgárainak megfelelő védelmet nyújtani a fenyegető klímaváltozás egyre inkább érzékelhető következményeivel szemben.
De miért éppen Svájc ellen született ez a számos politikai elemző által történelminek tartott ítélet?
Egyrészt nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy, habár erről ritkábban esik szó, de Európa kontinentális éghajlatú övezete (és ebbe Magyarország is beletartozik) rohamos felmelegedésnek van kitéve. Ebben a tekintetben tehát a nem elégséges klímapolitika valóban sérti / sértheti az idős emberek, és ezen a kategórián belül is az idős nők élethez és egészséghez való jogát.
A svájci csoport érvei között szerepelt az is, hogy amennyiben az EJEB elutasítja keresetüket, akkor voltaképpen legitimálja azt a kielégítőnek egyáltalán nem nevezhető klímapolitikát és klímavédelmi irányt, mely felé Svájc és természetesen sok más ország is halad.
A legfontosabb kérdés végezetül talán az, hogy milyen konkrét következményekkel járhat ez a svájci államot európai szinten elítélő döntés?
Az kétségtelen, hogy az EJEB intézményét mint az emberi jogok legfőbb európai bírói fórumát fontos ügyeknek tartják fenn. Logikus lehet talán az a következtetés, miszerint az ítéletnek nemcsak az Európa Tanács 47 tagállamára, hanem az egész világra nézve fontos következményei lehetnek. Ezt a megállapítást árnyalandó tegyük hozzá, hogy több olyan, egyes tagállamokat elítélő EJEB döntés is született a közelmúltban, amelynek semmi különösebb következményét nem látjuk az illető ország politikájában. Ilyen például az a 2020 januárjában Franciaországot a börtöneiben uralkodó méltatlan körülmények miatt elítélő döntés, aminek az ítélet óta semmiféle hatása nem érzékelhető ezen intézmények helyzetét illetően.
Hozzátehetjük továbbá azt az érvet is, hogy az EJEB bírái nem demokratikus választásnak köszönhetik a kinevezésüket, miközben a strasbourgi döntés úgy is értelmezhető, hogy a tagállamok szuverenitását megsérti. Az EJEB tehát ezen ítéletével kockázatot is vállal.
Összefoglalásként mindenesetre emeljük ki, hogy ez az első olyan klímaügy, amely a bíróság nagytanácsa elé került. Ennek pedig mindenképpen jelentőséget kell tulajdonítanunk. Különösképpen arra való tekintettel, hogy a bíróság úgy döntött, hogy a klímavédelem emberi jogi kérdés, ez a döntés pedig hatással lehet az Európa Tanács többi 47 tagállamára, ugyanis ettől a dátumtól kezdve ezen országok bármelyike panaszt nyújthat be és hivatkozhat erre a precedens értékű ítéletre. Egyszerre beszélhetünk tehát szimbolikus és egyben döntő jelentőségű eseményről.
Kép: pixabay
