Az orosz–ukrán háború új fejezetet nyitott az emberiség modernkori történetében. Az az elképzelés, hogy az emberiség a liberális demokráciák uralmával elérte a történelem végét, egyértelműen megdőlt. A háború kirobbanását követő hónapokban a Szentszék az elsők között lépett fel békítőként a két fél között. A Római Katolikus Egyház aktív és konstruktív fellépése számos kérdést vetett fel a laikusok körében. Honnan van az Egyháznak erre kapacitása, és végtére is, kik képviselik a pápát a nemzetközi térben?
Az Apostoli Szentszék különleges nemzetközi jogalanyisága különleges lehetőséget biztosít a béketeremtésre. A nemzetközi térben, a diplomáciában minden államnak célja a saját érdekeinek, az államérdeknek a kiteljesítése, ezért, bár ékes szónoklatokban gyakran állnak ki a béke mellett, sok esetben a cselekvés elmarad. A Római Katolikus Egyház esetében azonban a béketeremtés nem csupán hangzatos kül- és biztonságpolitikai cél, hanem egy, a vallásos, keresztény háttérből fakadó érték- és hitalapú misszió is. A Szentszék, mivel nem rendelkezik nemzeti érdekkel, semleges félként tud részt venni a konfliktusok elsimításában és a békemissziókban.
A Római Katolikus Egyház békemisszióinak szellemi táptalaját a kereszténység szent könyvéből, a Bibliából fakadó alapelvek adják. A Bibliában számos olyan részletet, idézetet és konkrét történetet találhatunk, ahol a korai egyház a béke megteremtése és megőrzése érdekében, azokat figyelembevéve hozta meg döntéseit, például az Apostolok Cselekedetében vagy a Boldogmondásokban.
A Vatikán szempontjait és elveit a pápa által kinevezett követek képviselik a nemzetközi porondon az államok, és a nemzetközi szervezetek felé. A követek feladatköre összetettebb, mint más államok nagyköveteinek feladatkörei. A Szentszék ugyanis igyekszik egyrészt a „pápaság” lelki karakterét hangsúlyozni a nemzetközi térben, másrészt ezt kiegészítendő törekszik megteremteni a „diplomaták” képzéséhez és a feladatvégrehajtáshoz azokat a feltételeket, amelyek segítségével a Szentszék a globális és a regionális biztonság, illetve az egyes biztonsághoz kapcsolódó etikai kérdések kezelésével a nemzetközi tér valós alakítójává válhat. Összefoglalva tehát a követek egyrészt rendelkeznek egy, a részegyházak irányába megjelenő feladattal (ad intra), másrészt egy, a világi hatóságok és nemzetközi szervezetek irányába megjeleníthető feladattal (ad extra). A két feladat hierarchiába rendeződik, mivel a Szentszék hangsúlyozza, a pápai követ elsődleges küldetése a részegyházak felé szól, hogy az egyetemes egyház elválaszthatatlan kapcsolatát demonstrálja, sok esetben azonban összemosódik a két funkció, például az üldözött keresztények védelmezésének ügyében.
A Szentszék követei a Római Katolikus Egyház vezetőjét, a pápát képviselik. A pápát mint az Apostoli Szentszék vezetőjét megilleti a követküldés joga, ami ahogy az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) is tartalmazza: az a pápa született és szuverén joga. A követküldési jogból következik, hogy a pápa elvárja, hogy a követek saját elképzeléseiket félretéve az egyház és különösen egyházfő akaratát közvetítsék, még akkor is, ha nem mindenben értenek azzal egyet.
A pápai követek feladatkörébe tartozik sok egyéb mellett az állami hatóságokkal való együttműködés, a vallásközi párbeszéd sürgetése és a keresztény közösség biztonságának előmozdítása is. A Szentszék vallásközi párbeszéd iránti elköteleződését jól mutatja, hogy első delegátusát a Közel-Keleten, Aleppóban alapította 1761-ben, a keleti pátriárkákkal és az iszlám vallási vezetőkkel való vallásközi párbeszéd előmozdítása érdekében. A követek kötelesek tehát a pápa álláspontját közvetíteni a kiküldetésük helyén. A szentszéki követ számos aktuális, égető témában tett meghatározó állásfoglalást, így szentszéki követ nyilatkozott a terrorizmusról, annak totális elutasításáról, nukleáris leszerelésről szóló pápai tanításról, a békefenntartó műveletekről, a nők védelméről a fegyveres konfliktusok során, a vallásszabadság és vallási közösségekkel szembeni atrocitásokról, azok elítéléséről, a világűr békés célú felhasználásáról, a rasszizmus és a xenofóbia elítéléséről, a fenntartható fejlődésről. A pápai követek egyik legaktuálisabb és legfontosabb feladata egyértelműen a béketeremtés, ahogy arra II. János Pál pápa is felhívta a figyelmet. A pápa megállapítása szerint a követek állandó célkitűzése a béke előmozdítása. Hozzátette, hogy a béke az igazságon, az igazságosságon, a szolidaritáson és a szabadságon alapul.
Valójában a követi rendszer nem elengedhetetlen feltétele az egyháznak, de nagyon nehéz lenne helyettesíteni a pápa legfőbb pásztori gondoskodásának ezt a formáját a részegyház felé, illetve az egyház érdekképviseletét az állami hatóságok és a nemzetközi szervezetek irányába a követek nélkül. A pápai követek ezen kiemelt jelentőségük miatt számos előjogban részesülnek, így jogot kapnak szükség esetén a szentségkiszolgáltatásra, püspökök beiktatására, fenntartott egyházkormányzati intézkedések engedélyezésre, amely előjogok a válságok idején, ahogy szűkül a párbeszéd lehetősége, felértékelődnek.
A jelen bejegyzés Ujházi Lóránd Pápai követek helye és szerepe az egyház békemissziójában az új típusú biztonsági kihívások fényében című tanulmányának rövid összefoglalója. A teljes tanulmányt megtalálják az alábbi linken.
Nyitókép forrása: Emma Gawen / Flickr
