Kollégáink korábbi elemzéseiben szó esett már az elnökségi időszak első száz napjának mítoszáról, illetve Barack Obama elnökségének első száz napjáról is. Az elkövetkező bejegyzésünkben pedig Donald Trump elnökségének első 100 napját vettük górcső alá, kiemelve a szerző által leginkább meghatározó lépéseit ezen időszaknak.
A republikánus színekben induló Trump 2016 novemberében nyerte meg a választásokat a demokrata jelölt Hillary Clintonnal szemben, majd 2017 januárjában vette át az elnöki hivatalt elődjétől Barack Obamától.
Még a választásokat megelőzően, 2016 októberében egy 100 napos akciótervet készített elő Trump elnök és csapata, melyet „Szerződés az amerikai szavazókkal” címmel illettet. Ennek keretében többek között az ACA (Affordable Care Act) teljeskörű visszavonását, az Egyesült Államokba történő bevándorlás szigorúbb szabályozását, illetve az infrastruktúrafejlesztési projektek fejlesztésének elősegítését javasolta. Elnökségének első száz napjában a kitűzött célok közül különböző intenzitással ért el sikereket, de összeségében a tervben foglaltak és az elért eleredmények sikeresnek bizonyultak.
Donald Trump lépései azonban eltértek a republikánusoktól megszokott sémáktól. Mindjárt beiktatásának első napján, 2017. január 20-án egy elnöki rendelettel utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy a hatályos szabályoknak megfelelően tegyenek meg mindent az ACA mandátumának lecsökkentésére és az általa jelentett állami terhek minimalizálására. Mindez az jelentette, hogy a legkiszolgáltatottabb kategóriába tartozók és alacsony jövedelműek számára egyre inkább leszűkült az egészségügyi biztosításhoz történő hozzáférési lehetősége.
Lényegében első 100 napjának legnagyobb visszhangot keltő döntéseinél a fő hangsúlyt a gazdasági kérdések kapták, s az erőteljes protekcionista szemlélet. Ennek hozományaként került a Trans-Pacific Partnership (TPP – Csendes-Óceánon túli Partnerség) felmondásra, mely helyére bilaterális alapon történő szerződések megkötését helyezte. A TPP még az Obama kormány Ázsia fele fordulásának egyik sarkköve volt és mintegy 12 Csendes-Óceán menti állam gazdasági együttműködésének keretét szolgálta, amelyek együttesen a világgazdaság 40%-át képviselték. Felmondásának okai között elsőként az Egyesült Államok előnytelen gazdasági helyzetét állította középpontba Trump. A Partnerség keretébe egyelőre úgy tűnik Biden elnök sem kíván visszalépni. A gazdasági versenyelőny javításához tartozik továbbá azon intézkedése is, mely az olajipari és egyéb nyersanyagforrások kitermelésének felszabadítását célozták Obama Tiszta Energia Terve alól.
Végül pedig kiemelendő a Trump elnök első 100 napjában tett migrációellenes lépések sorozata is. 2017. január 25-én aláírta az Egyesült Államok és Mexikó határán húzódó fal felépítéséről szóló rendeletét. A fal megépítésének költségeit eredendően a mexikói kormánytól várta volna el Trump, de ennek teljesülése már a felvetés pillanatában halálra volt ítélve. Ettől a ponttól kezdve a migráció kérdése az egyik sarokkövévé is vált a Trump adminisztrációnak. A megszokottakhoz képest szokatlanul nyers stílusban fellépő Trump által indítványozott bevándorláspolitikai tiltások számos arab államból érkező menedékkérőt és állampolgárt egyaránt negatívan értintettek. Ennek értelmében beutazási tiltást rendelt el az olyan államokból érkezőknek, mint Szíria, Irán, Líbia stb. Továbbá azt is kifogásolta, hogy az Egyesült Államok feltételek nélkül működtesse a Zöldkártya lottót, mely lényegében véve a szerencsén alapulva adott lehetőséget arra, hogy bárki jogosult lehessen az Államok területén tartózkodni és munkát vállalni. A 2017. április 18-án kiadott rendelet értelmében csakis magasan képzett munkaerő számára nyújtott lehetőséget a korlátlan tartózkodásra.
Az elnök első száz napjában meglepő módon alig esett szó az Európához fűződő jövőbeli álláspontjáról. 2017 márciusában fogadta Angela Merkel német kancellárt, akivel szó esett Németország NATO-s kötelezettségeinek teljesítéséről is. Trump több ízben kifejezte nemtetszését a Nyugat-európai tagállamok potyautas magatartásával kapcsolatban és már-már hűvössé varázsolta ezen stratégiai partnereivel a kapcsolatokat. Elnökségének végére az amerikai-német kapcsolatok mélypontra zuhantak.
Utódának, Joe Biden demokrata elnöknek első 100 napjáról, melyben megtudhatják miben tértek el a jelenlegi elnök intézkedései, a 2021.04.29.-én esedékes kerekasztal-beszélgetésünkön tudhatnak meg többet az érdeklődők.