A napokban előtérbe került az Egyesült Államok klímapolitikájának kérdése is, de még a Demokrata Párt képviselőinek sem sikerült egyetértenie azzal a javaslattal, melyet Joe Biden amerikai elnök terjesztett elő.
Az USA köztudottan az egyik legnagyobb szennyező globális szinten és felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Az elektromosáram előállítása révén keletkező károsanyag kibocsátásának csökkentésére 3,5 billiárd dollár költségvetési csomagot terveztek, melyben az üvegházhatású gázok drasztikus csökkentése volt a cél. Az úgynevezett tisztaenergia standard szénmentes elektromos áram előállítását tűzte ki, mivel ez a második legnagyobb károsanyag-kibocsátást termelő szektor a közlekedést követően az Egyesült Államokban.
A javaslatot azonban mind a republikánus, mind pedig a demokrata párt centrumának képviselői ellenezték egyrészt a túl költséges javaslatra hivatkozva, másrészt annak az energiapiac egyéb szektoraira gyakorolt hatása végett. Az ellenzők között található Nyugat-Virgina állam demokrata szenátor is, Joe Manchin, aki a szenátusi Energia és Természeti Erőforrás Bizottság vezetőjéként a program részleteinek ellenőrzését végezte és annak Bidenék által tervezett formátumát elutasította. A „konzervatív elhajlásúként” emlegetett Manchin ellenzését a túlambicionált Biden tervvel kapcsolatban erőteljesen befolyásolja az is, hogy Nyugat-Virginia fő bevételei a szénbányászatból és gáztermelésből származnak, továbbá munkahelyteremtés szempontkából is kiemelkedő területekről van szó.
Noha a Clean Electricity Payment Programnak (Tiszta Elektromosáram Fizetési Program) is vannak munkahelyteremtésre vonatkozó célkitűzései, ezidáig nem világos, hogy miként tudná foglalkoztatni a korábban hagyományos energiaszektorban dolgozókat. A program mintegy 150 milliárd dolláros keretet biztosított volna az energiaszolgáltatók számára azzal az ösztönző céllal, hogy azok növeljék a megújuló energiaforrásokból származó termelésüket. Ami azt jelenti, hogy az USA-ban előállított elektromos áram 80%-a széndioxid-kibocsátásmentes erőforrásból kellene származzon 2030-ra. A korábbiakhoz képest eddig nem látott mértékben kerülne hangsúly a tiszta energiaforrásokból történő energia előállítására, mely által egy milliárd tonnával csökkenthetnék az üvegházhatású gázok kibocsátását. De mitől számít tiszta energiának? A szakirodalom meghatározása szerint 0,1 metrikus tonna kibocsátás MWh-ként, amelyet elsősorban nap, szél, víz és nukleáris energia felhasználásával tudnának elérni.
Függetlenül attól, hogy egyelőre az eredeti javaslatot nem fogadta el a Szenátus, a CEPP az évtized meghatározó klímaprogramja lenne és egyben az első föderális szinten emissziócsökkentést szabályozó politikája is. A kérdés széleskörű érdekeltségét bizonyítja, hogy a program kidolgozásában részt vettek környezetvédelmi érdekeltséggel és lobbitevékenységgel foglalkozó társaságok is. Ilyen volt például a Third Way bal-közép think tank, az Evergreen Action klímapolitikai társaság és a Natural Resources Defense Council (Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa) nonprofit aktivista csoport is. Az a javaslatuk, hogy a környezetgazdaságtanban ismert norma bevezetésére lenne szükség. Eszerint amennyiben a szolgáltatók évente 4%-kal tudják növelni a tiszta energiából származó termelésüket, 150 dolláros jutalom járna az előző évi cél 1,5 százalékát meghaladó tiszta energia minden megawattórája után. Amennyiben viszont nem tudják elérni a 4%-os célt, minden elmulasztott tiszta energiából származó megawattóra után 40 dolláros büntetés járna. Az ún. tisztaenergia standard arra a feltételezésre épül, hogy amennyiben a szolgáltatók több tiszta energiát tudnak előállítani idővel egyre zöldebbé válnak és ez által csökkenni fog az emisszió is. Azonban, ha ezeket a szolgáltatókat állami szinten kényszerítik arra, hogy változtassanak termelési folyamataikon, akkor az egyrészt szükségszerűen szakpolitikai változásokat fog szülni, másrészt a hatóságokra hárítja azon felelősséget, hogy optimális bírsági szintet állapítson meg a szennyezők számára.
Egyelőre a javaslat számos pontja átdolgozásra vár, de az elkövetkező időszakban egy sokkal aktívabb klímapolitikát láthatunk majd a Biden adminisztrációtól, nem csak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is.
