A gazdasági kilátások drámaian megváltoztak az Egyesült Államokban a pandémia gyors terjedésének következtében. Az elhunytak száma immár meghaladja a 200 ezret. A gazdasági tevékenység gyors leállítása tavasszal óriási visszaesést váltott ki a gazdaság teljesítményében, továbbá a munkanélküliség, valamint a költségvetési hiány és az államadósság jelentős mértékű megugrását okozza. A 2020 novemberében megválasztásra kerülő elnök így kivételesen nehéz helyzettel fog szembe nézni. Az amerikai gazdaság kilábalása a világméretű járvány negatív következményeiből ugyanis a nagy gazdasági világválság óta nem látott mértékű kihívásokat támaszt.
A gazdaság állapota hagyományosan meghatározó az amerikai elnökválasztás kimenetelét illetően. Háborús helyzetet idéző időkben, mint amilyet a világjárvány is jelent, az emberek várakozásai, percepciói jelentősen átalakulnak. Ennek megfelelően a felmérések is megerősítik, hogy Biden részéről a gazdasági problémák hangsúlyozása és Trump részéről a koronavírus-járványt megelőző időszakban és az elmúlt néhány hónapban javuló relatív gazdasági pozíciók kiemelése a megszokottnál kisebb hatást váltanak ki a választók körében. Másként fogalmazva: a felmérések azt is alátámasztják, hogy nem a gazdaság helyzetének megítélése a leginkább megosztó terület most. A gazdaságban végbemenő folyamatok ugyanakkor hosszú évtizedek óta nem látott mértékű változásokat hozhatnak az amerikai társadalomban, valamint az Egyesült Államok globális gazdaságban betöltött helyzetét illetően.
Abban még a liberális sajtóban is konszenzus mutatkozik, hogy Biden gazdasági programja híján van a bátor és ambiciózus elemeknek, nem jelennek meg egyértelműen a prioritások és emellett hiányzik a hosszútávú vízió. Biden kiindulási pontja az, hogy győzelme és a gazdasági növekedéshez, valamint a kormányzati kompetenciához való visszatérés önmagában megjavítja majd a dolgokat és minden a jó kerékvágásba kerül. A szavazatok megszerzéséért folytatott küzdelem különösen annak fényében érdekes, hogy Sanders kiesésével Biden késznek mutatkozott arra, hogy a demokraták balszárnya felé nyisson, a költségvetési deficit és az államadósság drámai mértékű növekedésével ugyanakkor az eredeti elképzeléseken módosítani kell. Ráadásul Biden politikában eltöltött hosszú előélete alapján a deficitet kordában tartó politikusnak tekinthető (deficit hawk).
Mindeközben Trump elnök több, a gazdaság helyzetén enyhítő intézkedést is hozott, amelyek egy részéről 2020. május 26-i blogunkban már beszámoltunk. A négy intézkedés közül a legjelentősebb a 2 ezer milliárd dollár összegű gazdaságvédelmi törvény (Coronavirus Aid, Relief, and Economic Security Act, CARES Act), amely a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági következményeinek enyhítését célozza. A munkanélküliségi ráta ugyan az áprilisi csúcs óta folyamatosan csökken – ráadásul májusban és júniusban a 2019-es értéket is meghaladó számban nőtt a foglalkoztatottak száma –, de a szeptemberben mért 7,9% még mindig jóval magasabb a válság előtti értékhez képest (4,4 százalékponttal, amely közel 7 millió aktív korút jelent), amelynek megközelítése csak a következő elnöki ciklus végére várható. Az IMF legutóbbi előrejelzése szerint a gazdaság kibocsátása az idén 6,5%-ot fog esni (emlékeztetőül: 2019-ben 2,3%-os bővülés volt), ugyanakkor jövőre egy éles visszapattanással 4% körüli növekedés várható.
A következőkben röviden hat területen tekintjük át a két politikus programját.
Infrastruktúra
Mindkét jelölt több mint ezer milliárd dollárt kíván költeni az infrastrukturális programokra. A demokraták ugyanakkor szorosabban össze akarják fűzni a járvány miatt szükségessé váló gazdaságösztönző intézkedéseket az infraterv költségvetésével, emellett Biden a tervet klímatervként is kezelné. Az amerikai infrastruktúra rossz állapotát és a finanszírozási szükségletet illetően kétpárti egyetértés van. Trump a következő gazdaságvédelmi csomag részeként szeretne elfogadtatni egy 2 ezer milliárd dollár értékű gazdaságfejlesztési tervet, a terv finanszírozásáról ugyanakkor nem állnak rendelkezésre részletek.
Adózás
Trump azt ígéri, hogy kiterjeszti a 2017-es adóreformot, míg Biden ígérete szerint az adóemelés 75%-át a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők 1%-ától venné el, úgy, hogy a korábbi adócsökkentések jelentős részét visszavenné és jobban megadóztatná a 400 ezer dollár feletti éves jövedelemmel rendelkezőket és ezen túlmenően ún. társadalombiztosítási adót is kivetne erre a társadalmi csoportra (ez egy erősen szimbolikus lépés lenne, hiszen a háztartások mindössze 1,8%-át érinti). Trump februári költségvetési javaslata szerint 2030-ig kiterjesztik a 2025-ben lejáró adócsökkentéseket, amellyel 1,5 ezer milliárd dollárt hagynak a gazdaságban, míg Biden javaslata tíz év alatt 4 ezer milliárd dollár többletbevételt generálna a költségvetésnek.
Egészségügy
Trump 2021-es költségvetési javaslata jelentős mértékű, 1,35 ezer milliárd dolláros kiadáscsökkentést irányzott elő a Medicaid és a Medicare rendszereken keresztül. Ezen túl Trump ígérete volt a gyógyszerárak csökkentése, amelyből ezidáig vajmi kevés valósult meg. Biden ugyanakkor kiáll az ún. Obamacare (Affordable Care Act, ACA) eredményei mellett, amellyel a szándék az volt, hogy biztosítás nélküli amerikaiak millió számára megteremtse az egészségbiztosítás lehetőségét. Biden ígérete szerint 750 milliárd dollárból a lakosság 97%-a számára megteremtik a biztosítást, a Medicare hozzáférési jogosultságát 65 évről leviszik 60 évre. A finanszírozás hátterét pedig a társasági nyereségadó reformjából teremti elő.
Kereskedelem
Trump kereskedelempolitikájának középpontjában az elmúlt négy évben a Kínával folytatott kereskedelmi háború állt. Ígérete az elhíresült „Amerika az első” jelmondatával foglalható össze, amelynek lényege, hogy fellép azokkal az országokkal szemben, amelyekkel szemben az Egyesült Államoknak magas kereskedelmi deficitje van vagy amelyek ún. kedvezőtlen adófeltételeket biztosítanak amerikai cégek számára. Újraválasztása esetén nem várható, hogy Trump retorikája sokat változik.
Bidennek Amerika új külpolitikai szerepvállalását illetően a Foreign Affairs-ben megfogalmazott gondolatai szerint úgy kívánja az Egyesült Államok globális gazdasági pozícióit javítani, hogy az innovációba és a középosztály felemelésébe fektetne be odahaza, és csak ezt követően kötne bármilyen új kereskedelmi megállapodást. Kína ellen pedig Amerika hagyományos szövetségeseivel és partnereivel koalícióban lépne fel, nem pedig egyoldalú vámintézkedésekkel.
Munkahelyteremtés
Közös a két jelöltben, hogy mindketten az 1-2 ezer milliár dollárosra tervezett infrastrukturális beruházások révén kívánnak munkahelyeket teremteni. Trump folytatná az ún. „Buy American, Hire American” kampányt, amely az amerikai munkavállalók érdekeit helyezi előtérbe a külföldi munkavállalókkal szemben, továbbá az egyes államok kezében hagyná a minimálbér emelésének kérdését. Ezzel párhuzamosan Biden jelezte, hogy 15 dollárra kívánja emelni a szövetségi minimálbért, emellett szeretné megemelni a foglalkoztatásalapú zöldkártyák évente kiadott számát. Trump elnökségének első három évében 6,6 millió új munkahely jött létre, amely kedvező fejlemény, ugyanakkor a fanyalgó kritikusok szerint a gazdaság akkori állapotát tekintve akár több munkahely is létrejöhetett volna. Biden úgy állította munkahelyteremtési programja középpontjába a nagyszabású infratervet, hogy abban jelentős szerepet kapnak a zöldgazdasági átállást szolgáló beruházások.
Klímaváltozás
Míg Trump elnök legalábbis szkeptikus a klímaváltozás ügyét illetően (kezdeményezte az Egyesült Államok kilépését a Párizsi Klímamegállapodásból) és a karbon alapú iparágak támogatója, addig a zöldgazdaság fontos eleme Biden gazdaságfejlesztési terveinek, így megjelenik a infrastruktúra- és kereskedelempolitikai tervekben is, bár a kritikusok véleménye szerint nem elég ambiciózusak a demokrata elnökjelölt által megfogalmazott célok. Biden mindenesetre vállalja, hogy legkésőbb 2050-re elérik a karbonsemlegességet és természetesen visszalépteti az Egyesült Államokat a Párizsi Klímamegállapodás keretei közé. Azt is hozzá kell tenni, hogy Biden nem vállalta fel teljes egészében a demokraták balszárnya által zászlóra tűzött ún. Green New Deal-ben foglaltakat, sokkal inkább ún. „tiszta energia forradalomról” (Clean Energy Revolution) beszél. A legnagyobb különbség a karbonsemlegességet illetően mutatkozik, amelyet a Green New Deal már 2030-ra elért volna.
Forrás:
Biden, Joseph: Why America Must Lead Again. Foreign Affairs. March/April 2020
Bureau of Labor Statistics, U.S. Department of Labor: The Employment Situation – September 2020. News Release. October 2, 2020
D’Souza, Deborah: Comparing the Economic Plans of Trump and Biden. Investopedia. October 16, 2020
International Monetary Fund: United States 2020 Article IV Consultation – Press Release; Staff Report; and Statement by the Executive Director for United States. IMF Country Report No. 20/241. August 2020
Joebiden.com: Joe Biden and Kamala Harris have a seven-point plan to beat COVID-19 and get our country back on track. September 2020
Kurtzleben, Danielle: The Economy May Be Losing Its Impact on Presidential Elections. National Public Radio. July 9, 2020
Newport, Frank: Economic Perceptions and the Elections. Gallup. September 18, 2020
Office of Management and Budget: Budget of the U.S. Government – A Budget for America’s Future, Fiscal Year 2021. February 2020
The Economist: Bidenomics: the good the bad and the unknown. October 3, 2020
The Economist: Grading Trumponomics. How to judge the president’s economic record. October 17, 2020
