ChatGPT, az elérhető tanársegéd

Valószínűleg, ha 20–30 év múlva egy társadalmi változásokról szóló könyvet felütünk, fordulópontként fog szerepelni egy dátum: 2022. november 30. Az OpenAI ugyanis ekkor mutatta be a ChatGPT (Chat Generative Pre-trained Transformer) nevű chatbotot, ami újszerűsége és sokoldalú felhasználhatósága okán villámgyorsan történelmet írt^[1].

Eme posztban arról lesz szó, hogy hogyan használhatjuk fel tanulmányaink során a ChatGPT-t, milyen olyan funkciói vannak, melyeket kihasználhatunk a hatékonyabb tanulás érdekében. Illetve arról is szó esik majd, hogy mire érdemes ügyelnünk használata során. Az írás második részében a ChatGPT kiberbiztonsági kockázatairól lesz szó.

Három fontos fogalmat kell tisztázni az elején:

Mi az a nagy nyelvi modell?

A nagy nyelvi modellek (Large Language Models – LLMs) olyan alapvető gépi tanulási modellek, amelyek deep learning (mélytanulás) algoritmusokat használnak a természetes nyelv feldolgozására és megértésére. A nagy nyelvi modellek hatalmas mennyiségű szöveges adat (pl. weboldalak, könyvek stb) kezelésére vannak felkészítve, és képesek az emberi nyelv teljes skálájának értelmezésére^[2].

Mi az a prompt? 

„A prompt (a mesterséges intelligencia és természetes nyelv generálás vonatkozásában) az az input vagy utasítás, amit a nyelvi modellbe táplálunk annak érdekében, hogy a legjobb választ kapjuk. Minél specifikusabb, árnyaltabb a promptunk, annál jobb megoldást (választ) fogunk kapni a rendszertől. A válasz lehet szöveg, kép, hang, videó vagy akár egy kódsor is.”^[3]

Mi az a prompt engeneering?

„A prompt engineering azt a tervezési folyamatot jelenti, hogy hogyan adjunk utasítást a legjobb módon a nyelvi modellnek, megfelelő kontextust és útmutatást biztosítva. Egyszerűbben fogalmazva: hogyan tegyünk fel jó kérdést / kérést? Minél részletgazdagabb, specifikusabb az input, amit betáplálunk, annál jobb lesz a válasz / megoldás, amit kapunk.” ^[4]

Amit fontos az elején tudatosítani magunkban: emberként hajlamosak vagyunk az antropomorfizációra, azaz arra, hogy egy tárgyat / állatot / természeti jelenséget emberi jelleggel ruházunk fel. Ha ezt a ChatGPT vonatkozásában nézzük, ez ott jelenthet problémát, hogy túlzott elvárásaink lesznek felé. Ahelyett, hogy általános intelligenciaként vagy egy okos emberként gondolnánk rá, inkább egyfajta „számológép – szavak számára” módon tekintünk rá. Itt is sokat nyom a latba, hogy nekünk mennyi rutinunk van magában a promptolásban, illetve mennyire ismerjük azt a területet, amivel kapcsolatban kérdéseink vannak.

A ChatGPT a legismertebb nagy nyelvi modellt használó program, de ezek funkcionalitásukat és működési elvüket tekintve hasonlók.

Szerintem legjobban azzal járunk, ha megtanuljuk integrálni a tananyagokba a generatív mesterséges intelligencia (a továbbiakban MI) kínálta lehetőségeket, felhasználva ezt az eszközt, különösen azokon a területeken, amiknél azt érezzük, hogy a képzésünk erősítésre szorul. Miért ne lehetne arra felhasználni a ChatGPT-t, hogy a kritikus gondolkodási képességünket fejlesszük? Vagy hogy legyen egy olyan „tanársegéd”, aki éjjel-nappal elérhető számunkra?

Az alábbiakban néhány példa következik arra, hogy mire is lehet használni a ChatGPT-t. Határt saját fantáziánkon túl ugyan a ChatGPT képességei is jelentenek, de ezek folyamatosan fejlődnek, hiszen az egyre növekvő számú felhasználóval történő interakció meggyorsítja a tanulás folyamatát:

1. Személyes mentorként való használat: Szókratész óta tudjuk, hogy a dialógus jó kereteket biztosít az intellektuális gyarapodásra. A ChatGPT el tud magyarázni bonyolult koncepciókat, problémákat és programozási nyelven írt kódokat. Ha tudunk egy kurzus anyagára vagy könyvre támaszkodni, akkor tudjuk ellenőrizni a MI válaszait.
2. Nyelvtanulásnál gyakorolhatjuk a csevegést: bár a ChatGPT fő nyelve az angol, de a nagyobb nyelvekkel is elég jól boldogul. Át tud alakítani bonyolultabb célnyelvi szövegeket egyszerűbbre a nyelvi szintünknek megfelelően.
3. Összefoglalók készítése hosszabb szövegekről: mikor az absztraktban leírtaknál mélyebben szeretnénk megismerni egy tanulmányt vagy csak szeretnénk fontossági sorrendet felállítani több elolvasandó anyag között, egyaránt hasznos lehet.
4. Szövegek újraírása a megfelelő magyarázati szinteken: a legtöbb tanulmány a téma ismerőinek készül, egyes koncepciók magyarázat nélkül szerepelnek, a kontextus hiányos és tele van szakzsargonnal. Ezen mind tud a ChatGPT segíteni. Sőt, még arra is képes, hogy egy adott szerző által használt zsargont a szerző interpretációjának megfelelően elmagyarázzon.
5. Tanulókártyák létrehozása: A tanulókártya vagy tanulási kártya (angolul flashcard) olyan tanuláshoz használt kártyahalmaz, ahol az egyes kártyák mindkét oldalán információk találhatók (szavak, számok vagy képek). A kártyák egyik oldalán kérdés, másik oldalán pedig válasz található. A ChatGPT egy első verzió megírására alkalmas lehet, de nem árt ellenőrizni, mielőtt a gyűjteményünkbe beillesztenénk az így létrejött kártyákat^[3].
6. Kérjük meg a ChatGPT-t, hogy adjon támogató visszajelzést, illetve használjuk arra, hogy a magabiztosságunkat növelje: rendelkezik a megfelelő képességekkel, hogy empatikus és támogató választ adjon akkor is, ha hibáztunk, illetve a problémát is segíthet nekünk egyszerűbb elemekre felbontani.[5]

Limitációk a ChatGPT használatánál

1. A tények ferdítése: jelenleg még gyakran hajlamos arra, hogy hallucináljon, azaz teljesen légből kapott válaszokat kreáljon. Ebből a szempontból még a Wikipédia megbízhatóságával sem rendelkezik.
2. A hivatkozások általában teljesen légből kapottak: szerzőket, tanulmányokat, kutatásokat és könyveket is kitalálja. Ugyanígy témaspecifikus olvasási listát is jelenleg kétes minőségben tud készíteni.
3. A matematikai képességei alapvetően megbízhatatlanok, mivel nem számolási feladatokra találták ki^[4].

Mindenesetre láthatunk példákat az adaptáció folyamatára: elkezdődött a kérdésfelvetés, hogy például hogyan lehessen meghivatkozni a ChatGPT által adott válaszokat^[6]. Illetve a kreatív felhasználásra egy jó példa a társszerzővé tétel, ahogy ezt Kaderják Dániel is tette Hálózattudomány az innováció frontvonalában című tanulmányánál^[7].

Az írás megjelenő második részében a ChatGPT kiberbiztonsági kockázatairól lesz szó. 

Felhasznált irodalom

[1] Thormundsson, Bergur. „ChatGPT – Statistics & Facts”. Statista, 2023. április 25.

[2] Xlabs. „LLaMA, Alpaca, Vicuna, Koala – Állat jó nagy nyelvi modellek”, 2023. május 18.

[3] Bereczki Nóra. „Mi az a Prompt Engineering? Értsük meg egy példán keresztül!”, 2023. 05.

[4] H. Young, Scott. „10 Ways You Can Use ChatGPT to Learn Better”. Scott H Young, 2023. május 3. .

[5] Anderman, Eric M., és Kui Xie. „3 Ways to Use ChatGPT to Help Students Learn — and Not Cheat”. The Conversation, 2023. június 6. 

[6] https://apastyle.apa.org. „How to Cite ChatGPT”. Elérés 2023. június 29. .

[7] „Társszerzőnk: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA Médiavisszhang”. Elérés 2023. június 29.

Ez a bejegyzés a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-1-I-NKE-14 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból Finanszírozott szakmai támogatásával készült.