Az OpenAi nevű, mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó cég tavaly novemberben publikusan elérhetővé tette ChatGPT nevű, nyelvi modellezére épülő, mesterséges intelligenciát használó chatbotját.
A chatbot azóta világméretű népszerűségre tett szert, elsősorban azért, mert képes összetett kérdések megválaszolására is, az emberi kommunikációt egyre pontosabban idéző módon. Infokommunikációs korszakunkban a ChatGPT létrejötte mindenképp olyan mérföldkőnek tekinthető, amely alapjaiban befolyásolja azt, hogy a jövőben hogyan keresünk információkat, adatokat, illetve azokat milyen gépi segítséggel rendszerezzük, hogyan alkotunk szövegeket, adunk át ismereteket stb.
Jelen blogbejegyzésben arra teszünk kísérletet, hogy a ChatGPT-t „társszerzőként” felhasználva, a mesterséges intelligencia válaszait szövegszerűen beemelve bemutassuk azt, hogy egy adott témában a ChatGPT milyen komplex és összefüggő gondolatmenet kialakítására, illetve megfogalmazására képes. Érdemes megjegyezni, hogy bár a chatbot magyar nyelven is tud válaszolni, betanításának elsődleges nyelve az angol, így jelen bejegyzésünkhöz is az angol nyelvű kommunikációt választottuk – pusztán az így rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű információ okán.
A szövegben a ChatGPT által írt részeket dőlt betűvel jelöltük. Íme, az írás:
Hálózattudomány az innováció frontvonalában
Az analitikai megoldások és adatelemzés egyre növekvő szerepe rávilágít arra, hogy a hálózattudomány – a működési struktúra elemzése révén – hogyan képes elősegíteni egy adott szervezeten belül az innovációs potenciál kiaknázását.
A hálózattudomány által vizsgált struktúra mint szervezeti felépítés azt mutatja meg, hogy az adott vállalaton (vagy bármilyen szervezeten) belül a különböző részlegek, csapatok és egyének hogyan szerveződnek, miként lépnek kapcsolatba egymással. A hálózatos szemlélet egyik legfontosabb előnye, hogy képes átfogó képet mutatni a szervezet egyes tagjai, valamint a csapatok közötti kapcsolatokról és kölcsönhatásokról. Ezen információ segít feltérképezni a jól működő kommunikációs és együttműködési mintákat, továbbá rámutat azokra a területekre is, ahol beavatkozás szükséges. A hálózattudomány segítségével könnyen beazonosíthatók a szervezeten belüli kulcsszereplők is, akik közreműködésével előmozdítható a változás és innováció.
A hálózattudomány emellett a szervezet olyan strukturális tulajdonságainak elemzésére is használható, mint például a hatalom és az irányítás eloszlása, valamint a centralizáció vagy decentralizáció mértéke. Ezen ismeretek rávilágíthatnak olyan területekre, ahol a szervezet struktúrája akadályozhatja a szervezet teljesítményét, így lehetővé válik a problémák kezelésére vonatkozó stratégiák kidolgozása és implementálása.
A hálózattudomány másik lényeges előnye, hogy képes azonosítani a szervezeti teljesítmény kulcsfontosságú mozgatórugóit, például az információ és az erőforrások áramlását, valamint a különböző csapatok és egyének közötti összhang mértékét. Ezek az információk felhasználhatók azon területek azonosítására, ahol a szervezet jól teljesít, és segítik a gyenge pontok kezelésére szolgáló intézkedések meghozatalát is.
Az egyének közötti kapcsolódás megléte / nemléte önmagában is jelentőséggel bír, és egy jól megtervezett (illetve felépített) szervezeti struktúra többféleképpen is erősítheti az innováció létrejöttét:
1. A kommunikáció javítása: A szervezet egyes tagjainak szerepét és felelősségi körét világosan meghatározó felépítés elősegítheti a különböző csapatok, részlegek és egyének közötti kommunikációt és együttműködést, ami az ötletek megosztásához és az új innovációs lehetőségek felismeréséhez vezethet.
2. Rugalmasság: Azon működési modellek és struktúrák, amelyekben könnyen csoportosíthatók át erőforrások a szervezeten belül, illetve különösebb nehézségek nélkül hozhatók létre új csapatok, lehetővé teszik egy adott szervezet számára, hogy gyorsan reagáljon az új lehetőségekre vagy épp a változó piaci körülményekre. A felépítés optimalizálása révén erősödő innovációs potenciál így a versenyképességet is növelő tényezővé válik.
3. Autonómia: Olyan struktúra, amely lehetővé teszi az egyének és a csapatok számára, hogy önálló döntéseket hozzanak és ennek révén pl. jobban magukénak érezzék munkájukat, elősegíti a felelősségvállalást és a potenciálisan innovációt eredményező döntések gyorsabb meghozatalát.
4. Innovatív szervezeti kultúra támogatása a kísérletezés és tanulás ösztönzése révén: azon működési mód, amely a csapatok számára megfelelő és célzott erőforrások, valamint támogatás biztosításával bátorítja a kísérletezést és az új ismeretek elsajátítását, elősegítheti az innovatív kultúra kialakulását a szervezeten belül.
5. Sokszínűség, azaz a különböző perspektívák érintkezése: az a szervezeti felépítés, amely a döntéshozatalban lehetőséget biztosít az eltérő tudással és háttérrel rendelkező egyének együttműködésére, valamint ösztönzi a különböző nézőpontok ütközését, nagyobb eséllyel vezet új ötletekhez és innovációhoz. A meglévő erőforrások ilyetén történő újrakombinálása révén a szervezetekben “kreatív feszültség” jelentkezik, amely új ötletek megjelenését eredményezheti.[1] (Felsőoktatási környezetben az innovációs potenciál erősítésének jó módja lehet pl. az eltérő területekkel foglalkozó karok és intézetek közötti párbeszédet, eszmecserét strukturált módon elősegítő platformok létrehozása és rendszeres működtetése.)
A hálózattudomány tehát olyan hatékony eszköz, amely segít a szervezeteknek abban, hogy jobban megértsék a szervezeten belüli összetett kapcsolatokat, illetve kölcsönhatásokat és azonosítsák a fejlesztendő területeket, elősegítsék az innovációs lehetőségek kihasználását. A hálózattudomány alkalmazásával a szervezetek javíthatják teljesítményüket és szervezetfejlesztési projektek révén fókuszált módon érhetik el céljaikat is.
Az elmúlt évtizedekben erre összpontosító magyar tudás mostanra világviszonylatban is jelentőssé vált (lásd Vedres Balázs, illetve Barabási Albert László kutatásait), a hálózatos analitikával foglalkozó magyar alapítású cégek nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak között vannak. Okkal bízhatunk abban, hogy a következő években ez az innovatív projektek számának növekedésében is tetten érhető lesz.
Hogyan működik a ChatGPT?
Példa egy konkrét, magyarul feltett kérdésen keresztül:
Kérdező (ember): Mutasd be röviden, mi a kapcsolat az innováció és a szervezeti struktúra között!
ChatGPT: Az innováció és a szervezeti struktúra kapcsolata összetett és komplex, de alapvetően azt jelenti, hogy a szervezeti struktúra meghatározza, hogy milyen környezetben és módon tud az egyes dolgozók innovatív ötleteiket megvalósítani.
Az innovációhoz szükséges kreatív és önálló gondolkodás elősegítésére, a szervezeteknek rugalmas és könnyen átalakítható struktúrát kell fenntartaniuk. A hierarchikus, rigid szervezetek gyakran nehezen alkalmazkodnak a változó piaci környezethez, míg a flatabb, kooperatív szervezetek könnyebben reagálnak az új lehetőségekre.
Az innovációt támogató szervezeti struktúrákban gyakran megtalálhatók a következő jellemzők:
* Folyamatos kommunikáció az alsó és felső szintek között
* Részvétel és bevonás minden dolgozó szintjén az innovációs folyamatokban
* Vállalati kultúra, amely támogatja az új ötletek megvalósítását
* A felelősség és a döntéshozatal decentralizálása
Emellett fontos a szervezeti struktúra összhangban van az üzleti stratégiával és céljaival, és hogy az innovációs folyamatokat támogató erőforrások rendelkezésre álljanak.
Az innováció és a szervezeti struktúra kapcsolatának megértése és kezelése segíthet a vállalatoknak a piaci előnyök megszerzésében és a hosszú távú siker elérésében.
[1] Vedres Balázs és David Stark: Structural Folds: Generative Disruption in Overlapping Groups
